Jelentős számú társadalomtudományi kötet dolgozza fel a határon túli magyarság demográfiáját, interetnikus kapcsolatait, kisebbségi helyzetét, identitását.
Milyennek mutatkozik a világ, Európa, a Kárpát-medence, Románia Kolozsvárról nézve - a 21. század elején? Milyenek vagyunk mi, magyarok és milyenek a szomszédaink? Erre a kérdez rá a Széchenyi-díjas irodalomtörténész, hétről-hétre született írásaiban...bővebben
A könyv első része a környezettudatosság fogalmának meghatározásán túl egy sor olyan árnyalatra hívja fel a figyelmet, amelyek a fogalommal kapcsolatban felmerülhetnek. A második rész szociológiai elemzéseken keresztül vizsgálja a környezettudatosság néhány megnyilvánulási formáját, empirikus elemzésekkel illusztrálva az első rész megközelítését.
A kötet egy felvidéki tájegység, Medvesalja nyelvkincséből merít. A szerző vendégtanárként a nagyatlasz alapján – családi és hallgatói összefogással végzett kutatást megalapozó helyszíni gyűjtést, s ahogy terebélyesedett az anyag, úgy kellett egyre szűkíteni a témát, hogy adataiból is sokat közkinccsé tehessen, s bizonyos lexikológiai elemzésekre is maradjon hely. A dolgozat három nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben a gyűjtéssel és a feldolgozással kapcsolatos elvi, módszertani kérdések tárgyalása mellett bemutatja az anyag alapján legjellemzőbb medvesalji nyelvi változókat...bővebben
Antikvár könyv könyvkötői kötésben.
Erdei Ferenc (1910–1971) szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője, gyakorlatban teljes mértékben együttműködött a kommunistákkal. 1956-ig több fontos minisztérium vezetője volt. Jelentős irodalmi munkássága van. 1948-tól az MTA levelező, 1956-tól rendes tagja. 1951-től haláláig a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka.
20. századi történelmünk fontos fordulóit követve, életpályája három főbb: az agrárszociológusi, az agrárpolitikusi és az agrárökonómiai szakaszokra tagolható.
A könyv a Pozsonyba, illetve Pozsony igazgatása alá került magyar falusiakkal és falusi közösségekkel foglalkozik. A város miliőjéhez való alkalmazkodásukkal járó jelenségek közül elsősorban az önazonosság változását, annak is az etnikai vonatkozásait s így az asszimiláció problémáját járja körül...bővebben
Az Erdély területén a 20. század első felében végrehajtott népszámlálások – az 1910. évi magyar, az 1930. évi román és az 1941. évi magyar é román – olyan korszakok termékei voltak, amelyekben a román irredentizmus, majd a magyar revízió kérdése még politikai realitásnak számított. A magyar demográfusok az 1930. évi általános romániai népszámlálás eredményeit viszonyítási alapnak tekintik, ugyanakkor a nemzetiségi adatfelvétel elfogulatlanságát és emiatt a cenzus nemzetiségi adatszerkezetének hitelességét kétségbe vonják.
Valóban: mit jelent magyarnak lenni? Egyféleképpen vagyunk magyarok, vagy sokszínű a magyarságunk? Mi, szlovákiai magyarok különbözünk más magyaroktól? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a többéves kutatómunkán alapuló könyv.
Ez a könyv 2008 tavaszán-őszén, épp a szlovák-magyar viszony kiéleződésének időszakában íródott. A kutatások 2007-ben készültek. Ha most valaki azt kérdezné, hogy 2007 óta változott-e a vizsgált területek megítélése, saját bevallása szerint, nem tudna a szerző sem válaszolni. Hiszen valami változhatott, valami nem, de ami változott, ugyanúgy vissza is rendeződhetett. A szlovák-magyar kérdéskör és a többi, könyvben olvasható téma nem a gyorsan változó társadalmi jelenségek kategóriájába tartozik.
Ez a kötet az erdélyi magyarság utóbbi negyedszázadának demográfiai, társadalmi, nyelvhasználati, oktatási, jogi, politikai, vallási, médiaviszonyait elemzi egy 1918-1989 közti történeti áttekintéssel kiegészítve. A helyzetképen túl a tanulmánykötet központi kérdése a magyarok Románián belüli integrációjának kerete és a kisebbségi közösség ehhez való viszonya. Könyvünk nem szenvedés- vagy hanyatlástörténet, hanem a meghatározó adottságokat és folyamatokat akarjuk a kor tudományosságának szintjén értelmezni...
A könyv azt a fordulatokban, eseményekben rendkívül gazdag, az ország új politikai-társadalmi berendezkedésének kialakulása szempontjából kulcsfontosságú tizenöt évet tárgyalja, amely során a szlovákiai magyarság az ország demokratizálódási folyamatának részeként fokozatosan önálló politikai közösséggé alakult.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007. szeptember 28-án nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a magyarországi szlovákokról. Célunk az volt, hogy a magyarországi szlovák közösség képviselői maguk tájékoztassák a szlovákiai közvéleményt életükről, kultúrájukról, intézményeikről és szervezeteikről. A Fórum Intézet elsősorban a szlovákiai kisebbségek kutatásával foglalkozik, de figyelmét kiterjeszti a tágabb közép-európai régióra is. Emellett a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét természetes partnerének tekinti...bővebben
A kétnyelvű kötet tanulmányai tudományos betekintést adnak a szuburbiák általános jellemzőibe és a pozsonyi agglomeráció kialakulásába, jelenlegi helyzetébe gazdasági, politikai és társadalmi oldalról, a közlekedéstől az egészségügyön át az oktatásig.
A tragikus halált halt gróf Révay József (1905-1945) munkásságát Perecz László mutatja be. A kötet címei közül az első esszéket, tanulmányokat takar, a második alcíme: Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg történeti monográfiájához.
A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, a Limoges-i Egyetem és a belfasti Queen's University szervezésében 2014 decemberében a Debreceni Egyetemen került megrendezésre a Réseaux, diffusion, acculturation - La naissance de la culture de masse en Europe (Hálózatok, terjedés, akkulturáció - Az európai tömegkultúra születése) című konferencia, amelynek előadásai arra keresték a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek ragadhatók meg a kelet- és nyugat-európai médiakultúraként értett tömegkultúra folyamataiban. A tanulmánnyá átszerkesztett előadások angol és/vagy francia nyelven is meg fognak jelenni, ebben a kötetben annak a néhány szövegnek olvasható a magyar változata vagy fordítása, amelyek vagy magyar vagy pedig kelet-európai vonatkozásúak.
Miként képezik részét az üzleti életnek és a menedzsmentnek a szellemi javak, az irodalom és a humántudományok szempontjai? Sebestyén Attila kommunikációs szakember és irodalmár, célközönsége irodalomkedvelő céges vezetők, menedzserek, társadalomtudósok, bölcsészek. Könyve azt tételezi, hogy a fogyasztói/munkavállalói identitások gondozása igényli a menedzsmenttudás és a humán műveltség összekapcsolását a szervezeti életben. Elemzi a spirituális öngondozás és a szóművészet jelentőségét a szervezeti kultúrában, feltárja a könyvipar kultúrabrókeri feladatkörét a kulturális gazdaságban. Ez a könyv szemléletet formál, s ezt izgalmasan gazdag anyagon teszi...bővebben
A vágsellyei Pázmány Péter Tudományos Társaság, a galántai Fórum Társadalomtudományi Intézet, a Vágsellyei Állami Járási Levéltár, valamint a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete 2000. szeptember 8-án rendezte meg a Migráció a Kisalföldön című konferenciát Vágsellyén 80 szakember részvételével. Az ott elhangzott előadásokat tartalmazza a kötet.
Anyamunka, gyerekszáj
Ezt a könyvecskét anyák készítették. Anyák szerkesztették szövegét és illusztrációit, tördelték, ellenőrizték a nyomdai munkálatokat. De mindezeket megelőzően anyák szedték csokorba, jegyezgették, az Életfa Családsegítő Egyesület kérésére pedig a családi kincsek közül elővették és beküldték nekünk gyermekeink ékesszólásait, nagyotmondásait. Az Életfa és a Kismamaklub fennállásnak sok-sok éve alatt családok, gyermekek százaival kerülhettünk kapcsolatba...bővebben
A munka alapvetően abból a kitételből indul ki, hogy csángóság és katolicizmus gyakorlatilag szétválaszthatatlanok. Ennek tudható be a csángómagyarok igen jelentős részének az elrománosodása / elrománosítása is, amely egyértelműen a moldvai katolikus egyház tevékenységének köszönhető. A csángóság jobb megértéséhez mindenképpen ezt a több évszázados folyamatot kell szem előtt tartanunk, megragadnunk és megértenünk. Annál is inkább, mert ez a folyamat a jelenben a végkifejletéhez közeledik: belátható időn belül megvalósul a román nyelvi közegbe történő nagymértékű asszimiláció. A folyamat „sikere”, kétséget kizáróan, annak köszönhető, hogy a katolikus egyházpolitika, valamint a román nemzetpolitika találkozott, és hatékonyan együttműködött egy jól meghatározott közös cél érdekében: létrehozni egy román nyelvű római katolikus egyházat!
A kötet a multikulturalizmust állítja a középpontba, amelyet úgy tár az olvasó elé, hogy egyszerre világít rá a kultúra lényegére, céljára, nélkülözhetetlenségére, és béklyójára, a szocializációban elfoglalt sajátos helyére és szerepére, kontinuitására és megtanulhatóságára, a beleszületettség révén jogos tulajdonítására és felajánlkozására más kultúrából érkezőknek. Albert-Lőrincz Márton a Marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a filozófia tanszéken. Albert-Lőrincz Csanád ügyvéd, doktorandusz a BBTE Szociológia-Szociális Munka Tanszékén.
A kosár üres
Rendeléseim követése: