Jelentős számú társadalomtudományi kötet dolgozza fel a határon túli magyarság demográfiáját, interetnikus kapcsolatait, kisebbségi helyzetét, identitását.
A kötet szociológiai módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalkozó nők vállalkozásindítási, vállalkozásmenedzselési motivációit. A kutatás a Székelyföld (Románia) nagy részét magában foglaló Hargita és Kovászna megyében zajlott, és célja a női vállalkozók szociodemográfiai profiljának leírása, a női vállalkozói magatartások kulturális és területi összefüggéseinek vizsgálata volt. A szerző emellett elemzi a vállalkozások profilját, bemutatja a vállalkozások profilját, bemutatja a vállalkozások működtetési logikájára vonatkozó egyéni vagy kollektív módozatokat, és kísérletet tesz e módozatoknak a családvezetési mintákkal való együttes értelmezésére is.
A kötet a turisztikai szakma, a turisztikai szekunder kutatás, oktatás és gyakorlat, valamint a kurzuspolitika és területfejlesztés számára régóta szükséges kutatási eredményeket összegzi. A szerzők elsősorban a székelyföldi turizmussal kapcsolatos tisztánlátást kívánták segíteni, ködképeket szeretnének eloszlatni. Ezért van az, hogy szemben az eddigi vizsgálatokkal, amelyek elsősorban lokális szinten, kvalitatív eszközökkel közelítették meg a problémát, ezúttal a mennyiségi eszközök (survey-vizsgálatok, statisztikai elemzés) dominálnak.
„A 20. század közepétől fokozatosan bontakozott ki az a (történelem)antropológiai irányzat, amely rendre a figyelem középpontjába állította a folyó időhöz, a múlthoz és a múlt reprezentációjához, a történelemhez való viszonyulás típusait, az időtartamokat, a korszakok retorikáját, a történetiség rendjeit. Ezzel egyidőben erősödött fel az emlékezet, valamint az emlékezés rituális kereteinek, az emlékező embernek a vizsgálata...bővebben
Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.
Az erdélyi oktatási rendszer 1918 után gyökeresen átalakult. Az állami iskolákat románosították, az iskolák jelentős részében megváltozott a tanítási nyelv, és a kisebbségi egyházakra fontos feladat hárult az anyanyelvű oktatás megszervezése terén. Az 1940-es második bécsi döntés, majd Észak-Erdély ismételt román fennhatóság alá kerülése állandó kihívások elé állította az erdélyi oktatásügyet. Harminc év tanügyi jogalkotását és statisztikai adatait összesíti ez a könyv, amely alapján részletes betekintést nyerhetünk az 1ö18 és 1948 között működő alsó, közép- és felső fokú tanintézmények számának alakulásába, a diákok etnikai, felekezeti összetételébe, valamint az állami oktatáspolitikák elitreprodukciós logikájába.
2011. szeptember 30-án és október 1-én tartottuk a IX. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát Dunaszerdahelyen. Munkánk során számos előadást hallgattunk meg, s ülésezett a Vámbéry Tudományos Kollégium is. A változatos tematikájú írásokra nem tudok most részletesen kitérni. Előadásaink közül a Vámbéryval kapcsolatos legmegdöbbentőbb felfedezést Sárközy Miklós tette. Kutatásainak hála előkerült ugyanis egy, az élete alkonyát élő Vámbéry saját kezével papírra vetett, perzsa nyelvű levél, amelyben a szerző lényegében csatlakozott, vagy csatlakozni kívánt az általa korábban nem különösebben kedvelt, iráni eredetű, s az iszlám síita ágából kinőtt bahá’i közösséghez.
A kötet tanulmányait nemcsak a közös tárgy, a romániai magyar audiovizuális média nyelvhasználati sajátosságainak vizsgálata fűzi össze, hanem a kutatási előzmények is. 2010-ben indult az a több szakaszra tervezett program, amely az ország különböző régióiban működő audiovizuális médiumok magyar nyelvű hírműsorainak (2011-től kulturális műsorainak is) monitorozására vállalkozott. A műsorfigyelés célja az volt, hogy a mintaanyagokon vizsgáljuk: a riporterek és hivatásos beszélők milyen mértékben igazodnak a köznyelvhez és a helyi környezet nyelvhasználatához, nyelvhasználatuk milyen mértékben tölti be a regionális, nyelvjárási és két-nyelvű környezetben a nyelvi minta szerepét...bővebben
Kacsuk Zoltán a szubkultúra kutatás történetét, iskoláit, terminológiáját foglalja össze. Patakfalvi Czirják Ágnes és Illés Sándor a kultúrához való hozzáférés technikájáról, metodologiájáról értekezik. Sólyom Andrea és Ferencz Angéla egy-egy romániai magyar város fiataljainak azt a stratégiáját mutatja be, amely során a városban teret sajátítanak ki a maguk számára, környezetet teremtenek szabadidős programjaik számára és ilyen módon határolódnak el a város társadalmától...bővebben
Máté-Tóth András (1957) teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Bécsi Egyetem magántanára. Könyvében az elmúlt 25 esztendő kelet-közép-európai vallási és egyházi változásaival és ezek elméleti megközelítéseivel foglalkozik. Szekularizáció, közvallás, társadalmi dráma, civil vallás, üres jelölő - ezek a kulcsfogalmak fémjelzik megközelítéseit. Elemzéseivel igazolja, hogy a szekularizációs elméleten túl további elméletek is szükségesek a régió sajátos történelmi és kortárs tapasztalatainak megértéséhez. Végső következtetése szerint a vallás olyan sokrétű dimenziója a régió társadalmainak, amely jelentős szerepet játszik a társadalmi és egyéni identitás folyamatos újraépítésében, és szerves részét képezi a kortárs diskurzusoknak.
A tartalomból:
Jáger-Péter Mónika: A kép érzéki értelme
Nagy Réka: A képi argumentáció lehetőségei
Száva Csanád: Tapasztalat, megértés, kifejezés és a narratív identitás fogalma
Tódor Imre: A politikai fogalmának „változásai” Morgenthau és Strauss kritikái nyomán
Demeter M. Attila: A nemzetiségi kérdés Eötvös József Uralkodó eszméiben
Veress Károly: Szempontok a filozófiai képzés újragondolásához
A kötet – az első tanulmány kivételével – két tudományos ülésszak előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. Ez meghatározza a kötetet szerkezetét is. Az első, Kolozsváron szervezett VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus keretében 2011. augusztus 24-én megtartott Tánc – nyelv – közösség a változó régióban panel elődadásaiból közölt négy tanulmány hangsúlyosan etnokoreológiai problémákat tárgyal...bővebben
Amennyire ismert Kassa városa, annyira keveset tudunk környékéről. A kötet elsőként nyújt betekintést e rendkívül változatos táj építészeti örökségébe, ahol néhány kilométerenként váltják egymást az alföldies és dombvidéki mikrovilágok, a Szepességet idéző kisvárosok és a régies irtásfalvak. A településeken földszintes és emeletes parasztporták, fa-, vályog- és kőépítészeti emlékek, kereskedőházak, tisztviselővillák alkotnak karakteres utcaképi együtteseket. E sokszínű múltra borul rá az elmúlt fél évszázad rohamos átalakulása, az iparosítás, a turizmus és a szuburbanizáció megannyi morfológiai lenyomata.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007. szeptember 28-án nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a magyarországi szlovákokról. Célunk az volt, hogy a magyarországi szlovák közösség képviselői maguk tájékoztassák a szlovákiai közvéleményt életükről, kultúrájukról, intézményeikről és szervezeteikről. A Fórum Intézet elsősorban a szlovákiai kisebbségek kutatásával foglalkozik, de figyelmét kiterjeszti a tágabb közép-európai régióra is. Emellett a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét természetes partnerének tekinti...bővebben
A mai Szlovákia déli, szélesebb-keskenyebb sávjában élő magyarok évszázadokon keresztül együtt, illetve egymás mellett éltek más népekkel. Népi kultúrájuk tehát meg sem érthető anélkül, hogy ne ismernénk ezeknek az etnikumoknak (szlovákoknak, németeknek, horvátoknak, ruszinoknak, zsidóknak, romáknak, lengyeleknek stb.) a népi kultúráját is, illetve azokat a mechanizmusokat, amelyek az évszázados együtt-, illetve egymás-mellett-élést meghatározták, azokat a csatornákat, amelyek az egyes kultúrjavak ide-oda vándorlását lehetővé tették...bővebben
A kötet egy sajátságos településformával, a tanyákkal foglalkozik. A vizsgált terület az Alsó-Csallóközben és a Mátyusföldön, több folyó árterének találkozásában helyezkedik el. A Dudvág, a Kis-Duna, a Vág valamint a Nyitra alsó folyásának környékén, egykor áradmányos területen található a vizsgálatba bevont 15 község. Gútán és a környező településeken az utóbbi 200-250 évben a szórványtelepülések jelentős szerepet játszottak a gazdálkodásban, a lakosság megélhetésében...bővebben
Mi az, hogy ifjúság? Mikor válik valaki felnőtté? Elégedettek a fiatalok? Hisznek Istenben? Tanulni akarnak-e vagy dolgozni? Vagy inkább csak élvezni az életet? Akarnak-e párban élni? Mit gondolnak a házasságról? És a gyermekvállalásról? Törődnek az egészségükkel? Magányosak? Igaz, hogy isznak és drogoznak? Különböznek egymástól a magyar és szlovák fiatalok? Ezekre és más kérdésekre keresi a választ e könyv, amelynek szerzői a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai: Lampl Zsuzsanna szociológus, újságíró, író, egyetemi oktató, valamint Kelemen Zsófia, Morva Marianna és Szilvássy Tímea szociológusok.
Az 1989-es romániai forradalom viszonylag népszerű témája volt az elmúlt 25 év történeti, politológiai és szociológiai jellegű irodalmának és nem utolsósorban egyik központi kérdése lett a rendszerváltással együtt járó politikai vitáknak.Az 1989-es események magyar szemszögből történő kutatása 2010-ben indult el a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében. A kutatás lezárásaként készült el az a 12 esettanulmány, amelyeket ebben a kötetben adunk közre. A cél az volt, hogy a romániai rendszerváltozásnak egy eddig kevésbé ismert oldalát – tételesen a magyar/kissebségi szerepvállalást és önszerveződést- szakszerű történeti kutatásokkal dokumentáljuk és értelmezzük.
A szerző központi kutatói kérdése, hogy a romániai magyar nemzeti mozgalom működtetői mit gondolnak saját társadalmukról és hogyan szervezik közösségüket? S mindez miért és hogyan változott az elmúlt évszázadban?
Ez a könyv a romániai magyar nemzeti mozgalom létrejöttével, Magyarországhoz való viszonyával és a két világháború közti budapesti kormányzatok erdélyi magyarságot támogató politikájával foglalkozik.
A kötet a magyar–román–cigány közösségek naiv történelmét vizsgálja, az együttélő népcsoportok történelemszemléletei közti összefüggésekre, az etnikus eltérésekre és a regionális egységességre fókuszálva. A könyv témájául választott mikrorégió a Nagy-Küküllő fennsíkján terül el, Hargita megye délnyugati részén, ahol magyar közösség már erősen keveredik a románsággal és cigánysággal, kialakítva egy sajátos együttműködési modellt.
A szerző előszavából: “A felvidéki magyarság elmúlt kilencvenöt éve újrakezdések és bukások sorozata. Nem volt ez másképp hatvanöt évvel ezelőtt sem, amikor a megfélemlítés, a hontalanság korszaka után újból felcsillant a remény az újrakezdésre. Mindehhez szükség volt bátor emberekre, akik felismerték, hogy szükség van egy magyar szervezetre, kultúránk megőrzése, magyar iskoláink újbóli megszervezése érdekében. Könyvem elsősorban róluk szól, az ismert és kevésbé ismert alapító tagokról, a Dunaszerdahelyi járás hatvankét településén. Nekik akartam emléket állítani, hogy a későbbi utódok emlékezetében megmaradjon bátor és nemes cselekedetük.”
A kosár üres
Rendeléseim követése: