Szociológia

A kétnyelvű kötet tanulmányai tudományos betekintést adnak a szuburbiák általános jellemzőibe és a pozsonyi agglomeráció kialakulásába, jelenlegi helyzetébe gazdasági, politikai és társadalmi oldalról, a közlekedéstől az egészségügyön át az oktatásig.

19.században is sajátos gazdaság- és társadalomszerkezettel rendelkezett. Orbaiszék céhes, városi központja, a Sepsiszentgyörgyöt Kézdivásárhellyel és Bereckkel összekötő vasútvonal megépülése, kisüzemek létesülése Kovásznán, borvízforrások és mofetták révén kibontakozó fürdőélet ugyanitt stb., mind-mind a polgári korban kibontakozó látványosabb fejlődés részei voltak...bővebben

"Az 1875-ben megalakult «Székely mívelődési és közgazdasági egylet» kiváló feladatául tekintette alaposan megismerni a bajokat és nehézségeket, melyek a székely nép szellemi fejlődését és anyagi gyarapodását gátolják s módokat keresni a megismert bajok orvoslására, s évről évre minden kitelhető módon eszközölni e jóravaló nép előhaladását és jólétét. E czél valósítása végett az egylet központi választmánya alkalomszerűnek találta, hogy a «székely mívelődési és gazdasági viszonyoknak» egy hiteles adatokon nyugvó, kimerítő s állandó becscsel bíró, rendszeres leírására, bizonyos díj tűzetvén ki, pályázat hirdettessék."

Egy 2008-ban tartott konferencia előadásainak anyagát tartalmazza az Új média és kommunikatív magatartás című kötet. Új média alatt a tömegkommunikáció számítógépes alapú új eszközeit értjük, miközben nyilvánvaló, hogy a számítógép a hagyományos nyomtatott és elektronikus média előállítási, szórási, értelmezési lehetőségeit is megváltoztatta. Ezekről a lehetőségekről és gyakorlatokról szólnak a kötet előadásai.

Mai társadalmunkat a szakemberek információs társadalomnak nevezik, amely folyamatosan a kommunikáció újabb, gyökeresen megváltozott formáit termeli ki. Az emberi kommunikáció azonban sokoldalú jelenség, rendkívüli módon összetett, így komplexitásának megértéséhez interdiszciplináris kutatási módszerek szükségesek. Jelen jegyzet a kommunikációelmélet egyes fejezeteibe kíván betekintést nyújtani, és emellett fel kívánja hívni a figyelmet a közvetlen humán kommunikáció és a társadalmi kommunikációs gyakorlat összetettségére és ezzel szoros összefüggésben a társas térben folyó, nyilvános kommunikációval foglalkozó szakemberek felelősségére.

A kötet tanulmányait nemcsak a közös tárgy: az anyanyelvi írásbeliség fűzi össze, hanem az előzmények is. Kutatásunk témája a 2005-2006-os tanévben lebonyolított országos hatókörű eredménymérés anyagának a feldolgozása és adatainak értékelése során körvonalazódott, amikor reprezentatív tanulóminták eredményadatai alapján vizsgáltuk az írásbeli közléskultúra egyes évfolyamokra jellemző átlagos fejlettségi szintjét, az empirikus vizsgálatban résztvevő tanulók gondolkodásmódját, önmagukról és a környezetükről alkotott képét, a magatartásukat formáló értékrend főbb vonásait, pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseiket...bővebben

Ötödik esztendeje rója Szilágyi Aladár a maga Etnosz-portyáknak nevezett riportútjaival Románia tájait, hogy másod-, harmadmagával képekben is megörökítve mutassa be, megyéről-megyére, faluról-falura járva azt a tarka világot, amit az országban élő nemzeti kisebbségek jelentenek. Az újra kötetbe gyűlő riportok - követve a 2006-ban A Klisszura titkai címmel megjelent első gyűjteményt - is különböző etnikai kisvilágokba kalaluzolják el az olvasót, egyazon, magát egységes nemzetállamnak valló, időközben a nyelvek és kultúrák sokszínűségét jelentő Európai Unió tagjává vált országban. Pedig mekkora különbségeket, megannyi érdekes másságot tapasztalni, mennyi megőrzésre, de még inkább utolsó pillanatban történő megmentésre érdemes kincset találni...bővebben

Vámbéry sosem sorolta legsikerültebb munkái közé, ennek ellenére úgy érezte, hogy a kötettel elérte a célját, és az említett országokban (azaz a magyaron kívül a német és dán nyelvterületen) „jelentékeny mértékben” hozzájárult vele a Kelet megismeréséhez. Így véljük mi is, és abban a hiszemben bocsájtjuk a tisztelt olvasóközönség elé, hogy Vámbéry műve annyi sok esztendő távlatából is izgalmas szórakozást fog nyújtani egy részben már letűnt, de részben máig is élő egzotikus világról, a mesés Keletről.

Az elmúlt fél évszázadban számos vizsgálat igazolta, hogy a személyes kapcsolathálóknak igen jelentős szerepe van a munkaerő-piaci információk továbbításában. A kutatások döntő többsége a nyugati országokban készült és a munkavállalói oldalt vizsgálta, továbbá a kapcsolt, munkaadó-munkavállaló típusú adatfelvételek ennél is ritkábbak. A disszertáció ezt a hiányosságot igyekszik pótolni: három értelmező esettanulmány keretében ragadja meg úgy az alkalmazási, mint a munkahely-keresési stratégiák lényegi jellemzőit Hargita megyében.

A 2008. október 3-4-én zajlott a hatodik konferencia Vámbéry Ármin emlékére. Itt gyűltek össze a kutatók hogy  megosszák egymással szellemi ajándékukat, s előadásaikkal bemutassák a témához kapcsolódó legújabb tudományos eredményeket. A kötet révén a széles olvasóközönség is megismerheti az előadások szerkesztett változatát. Az elhangzott előadásokat kötetünk közli. A témák továbbra is a magyar őstörténet, török-magyar kapcsolatok és a törökség, az iszlám világ története, a Kaukázus népei és a Vámbéry-örökség sorsa.

Dr. Borsos Szabolcs pedagógusként is gyakran szembesül a kudarc és a kreativítás problémáival az iskolai közegben, valamint azzal is, hogy az erősen normatív-szabályszerűsített, valamint – ami talán még ennél is bonyolultabb kérdés – a normahiányos, nehezen követhető (alul- vagy túlszabályozott) közegben, a kreativítás alig, vagy nehezen tud kibontakozni. A Háttérkérdések a kudarc fogalmáról című újabb könyvében mint elméleti, mint praktikus összefüggésekben bontakoztatja ki az alkotó gondolkodás lehetőségeinek a kérdését, összekapcsolva azt a humán környezetével, megjegyezve, hogy a szeretet-közösség az alkotó kibontakozás perszonális lehetőségének a legfőbb biztosítéka...bővebben

A hétfalusi boricáról az első leírás 1862-ben jelent meg. Úgy tűnik, hogy a rítus anélkül érte meg ezt az időpontot, hogy az egyház integrálta volna, eltérően a szomszédos vidékek hasonló szokásaitól, például a betlehemestől. A régión kívüli magyar elitek a dualizmus idején figyeltek fel a boricára. A külső tekintetek hatására ekkor alakultak ki nemzeti vonásai. A boricának az egymást követő román nacionalista rezsimek is nemzeti jelentéseket tulajdonítottak, ezért többszörösen betiltották...bővebben

A könyv célja, hogy hitelesen tájékoztasson azokról az empirikus kutatásokról, amelyeknek középpontjában a fogalmazás képességének és a fogalmazástanítás eredményességének a vizsgálata állt. A vizsgálat alapját a 2005-2006-os tanévben lebonyolított, országos hatókörű eredménymérés alkotja, amely célul tűzte ki, hogy felméri a romániai magyar iskolahálózatban tanuló diákok fogalmazási képességének színvonalát, nyomon követi a képesség színvonalának alakulását az egymásra épülő különböző iskolatípusokban, a fogalmazások alapján felvázolja az iskolai írásos közléskultúra helyzetképét. 

A letűnt rendszerben szabadon uralkodhattak az áltudományos nézetek, miközben a hiteles tudományművelést a hatalom marginalizálta, ellehetetlenítette. A rendszerváltás visszaállította ugyan jogaiba a valódi tudományt, de a globalizáció térhódításával újból erős hátszelet kaptak az áltudományok haszonélvezői. Akik agresszív módon olyan gondolatokat, elgondolásokat, eszmerendszereket terjesztenek, amelyeket úgymond tudományként határoznak meg, de amelyek nem felelnek meg a tudományosság ismérveinek.  A valódi, hiteles tudomány és az áltudomány közötti sávban ott van a nem tudomány. Amelyik könnyen áltudománnyá válhat, amennyiben tudományként tünteti fel magát. 

A 19. század első felétől kezdődően napjainkig Közép-Kelet-Európa közéleti, politikai vitáit a nemzetiségi kérdés határozza meg. Biró Annamária könyve ezeknek a vitáknak az eredettörténetét keresi egy, a 18–19. század fordulóján magyarok és szászok/németek között lezajlott, az erdélyi nemzetek eredettörténetét érintő tudományos és közéleti polémia rekonstruálásával.

Jelen jegyzet a marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar kommunikáció és közkapcsolatok szak első éves diákjainak szól. A jegyzet célja megismertetni a diákokat a tudományos megismerés logikájával, a kutatási folyamat lépéseivel, azokkal a főbb kutatási módszerekkel, amelyek segítségével a kommunikációtudományi kutatások témái és problémakörei tanulmányozhatók. A kötet első felében a társadalomtudományokból átvett módszerek, a második felében pedig a humántudományokból származó elemzési eljárások kerülnek bemutatásra. A jegyzet befejező részében a kutatási eredmények írásbeli és szóbeli bemutatásának sajátosságait és nehézségeit tárgyaljuk.

A felsőfokú iskolai végzettségűek elhelyezkedési feltételeinek elemzése során lényeges kérdés az ún. munkahelyi illeszkedés vizsgálata, amely fogalom az iskolai végzettség és a munkahelyi követelmények közötti viszonyra vonatkozik, ahol az illeszkedés a megszerzett iskolai végzettség függvénye. A nem megfelelő illeszkedés egyik típusa a túlképzettség, amikor a munkavállaló a munkája ellátásához a szükségesnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A kötet a túlképzettség kérdésének vizsgálatára irányul a felsőfokú iskolai végzettségű fiatalok körében Erdélyben.

A Nemzetközi intézmények és szervezetek című egyetemi jegyzet a nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakos hallgatók egy féléves kurzusát fedi le. Bevezető részében általánosságban bemutatja a nemzetközi intézményeket és szervezeteket, majd hét nagyobb fejezetben részletesen tárgyalja a legfontosabb politikai, katonai, biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi, pénzügyi, valamint tudományos és kulturális intézményeket és szervezeteket. A jegyzet válogatott szakirodalmi jegyzékkel és fogalomtárral segíti a hallgatókat a tananyag elsajátításában.

A téeszvilág széthullása (1991–1992) és a földbirtokok nagy vonalakban lezárult reprivatizációja (1991-től máig) nyomán a székely falvakban újból fellángolt az egyéni gazdálkodási kedv egy talpraesett kisebbség körében. E kötet írásai a földek visszaszolgáltatásától Románia európai uniós csatlakozása (2007. január 1.) környékéig, e két „zivatar” közti dologidőben követik nyomon az új világ beköszöntének fejleményeit.