Szociológia

A könyv célja, hogy hitelesen tájékoztasson azokról az empirikus kutatásokról, amelyeknek középpontjában a fogalmazás képességének és a fogalmazástanítás eredményességének a vizsgálata állt. A vizsgálat alapját a 2005-2006-os tanévben lebonyolított, országos hatókörű eredménymérés alkotja, amely célul tűzte ki, hogy felméri a romániai magyar iskolahálózatban tanuló diákok fogalmazási képességének színvonalát, nyomon követi a képesség színvonalának alakulását az egymásra épülő különböző iskolatípusokban, a fogalmazások alapján felvázolja az iskolai írásos közléskultúra helyzetképét. 

A 19. század első felétől kezdődően napjainkig Közép-Kelet-Európa közéleti, politikai vitáit a nemzetiségi kérdés határozza meg. Biró Annamária könyve ezeknek a vitáknak az eredettörténetét keresi egy, a 18–19. század fordulóján magyarok és szászok/németek között lezajlott, az erdélyi nemzetek eredettörténetét érintő tudományos és közéleti polémia rekonstruálásával.

Gyáni Gábor 1950-ben született Hódmezővásárhelyen. Történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora, az ELTE és a CEU professzora. Kutatási területe a 19–20. századi város- és társadalomtörténet, mentalitástörténet és történetelmélet. Korábbi várostörténeti munkái: Budapest – túl jón és rosszon. A nagyvárosi múlt mint tapasztalat (2008); Identity and the Urban Experience: Fin-de-Siécle Budapest (2004); Parlor and Kitchen. Housing and Domestic Culture in Budapest, 1870–1940 (2002).

A kötet egy széles körű megközelítését próbál nyújtani mindazok számára, akiket érdekel a család társadalomtudományos megközelítése és vizsgálata. A tematika változatos és színes: a klasszikus elméleti megközelítések mellett a családot érintő jogi kérdések tisztázására is tér nyílik, illetve aktuál-társadalmi problémák, mint a fiatal felnőttkor, a posztadoleszcencia, vagy a szingli-életmód, mint nem házas alternatíva is helyet kap...bővebben

A kötet stúdumai számos klasszikusnak számító „jelenbeli” témát elemeznek, mint például a kétnyelvűség, nyelvi interferenciák, identitásfolyamatok, hasonulási törekvések és asszimiláció, kultúraőrzés, interetnikus viszonyok és kapcsolatrendszerek, ugyanakkor a szlovák és a cseh kisebbség migrációjával, letelepedésével, közösségi stratégiájával kapcsolatos történeti kérdéseket is taglalnak.

A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakos diákok számára írt jegyzet célja az utazásnak mint kulturális viselkedésformának, a turizmusnak mint a társadalmi kommunikáció rendszerének a bemutatása. Elképzelésem szerint a Turizmus és közkapcsolatok (PR) nevű tantárgynak feladata: a turisztikai jelenségek, a turizmusban önmagát és kapcsolatait építő társadalom társadalomtudományi, kultúratudományi megértésének, majd ezeknek a közkapcsolati munkában való felhasználásának, a felhasználás néhány lehetséges formájának a bemutatása.

Mint ahogy ezt már megfogalmaztam az akadémia székfoglaló előadásom bevezetőjében (Benedek, 2010), immár több mint tizenöt éve foglalkoztat a társadalom egyik alapvető jellegzetességének, a térbeliségnek a vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a fenti kérdéskörnek egyik leglátványosabb és célravezetőbb megközelítési lehetőségét jellegzetes térbeli képződmények, például régiók kialakulásának és működésének elemzése kínálja...bővebben

Sorbán Angella interdiszciplináris szemléletű kötete interjús kutatásokra épül, és a migrációs folyamatokat kísérő kulturális csere tárgykörét járja körül. Alaptémája, hogy mit hoznak-visznek a vendégmunkások, a rövidebb-hosszabb külföldi munkavállalás és tartózkodás után Erdélybe visszatérők Nyugat(abb)ról haza, illetve hogyan keveredik a Nyugatról hozott értékrend az erdélyiséggel. A kiadvány erdélyi perspektívából tárgyalja napjaink migrációs folyamatainak jellemzőit és változatos formáit, a nyugati és a kelet-európai gazdasági-társadalmi berendezkedések különbözőségeit, a női vendégmunka sajátosságait, valamint a migrációs többnyelvűség szociológiai aspektusait. A szerző jelen kötetben arra is választ keres, hogy lehet-e innovatív, megújító hatása a külföldi munkavállalásnak a küldő, kibocsátó országok számára.

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A sorozat kilencedik kötete a két nagytérség, Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be az egykori történelmi, illetve a mai politikai folyamatok felvázolásával együtt. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánt állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

A sorozat második kötete a magyarok lakta felvidéki térség, Dél-Szlovákia társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel.

A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

Tartalom:

Kovács Éva: Identitás és etnicitás Kelet-Közép-Európában ◊ Közép-Európa politikák változása ◊ Ablonczy Balázs: Francia Közép-Európa-politika a két világháború között ◊ Eiler Ferenc: Németország Duna-völgyi politikája 1920-1938 ◊ Varannai Zoltán: Közép- és Kelet-Európa-koncepciók a két világháború közötti Magyarországon - Az 1940-es Magyar Nemzet-vita alapján ◊ Lagzi Gábor: Lengyelek és ukránok - a két nacionalizmus találkozása - Ukránok Lengyelországban, 1918-1939 ...

A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. A szerző, ahol lehetséges volt, folyamatokat igyekezett megrajzolni, s hangsúlyokat a változásokra helyezte. Fontos hozadéka a könyvnek az is, hogy a trianoni határ által kettéosztott történeti tájat egységben vizsgálja, ezzel árnyalt képet ad a Bodrogköz és hagyományos műveltsége belső tagozódásáról, az életmód táji változatairól is...bővebben

A ma Kárpátaljaként ismert régió az elmúlt csaknem 150 évben hét különböző államalakulathoz tartozott. Az itt alkalmazott nyelvpolitikát minden korszakban több tényező befolyásolta. Hatással voltak rá a nemzetközi politikai események, a szomszédos országok szándékai, a központi állam nyelvpolitikai törekvései, a régió sajátosságai, valamint a lokális elitek saját nyelvi és nemzetiségi mozgalmai. A Szovjetuniótól Kárpátalját megöröklő Ukrajna nemzetiségi és nyelvpolitikáját a függetlenné válás első esztendeiben az etnikai és nyelvi konfliktusok elkerülésének szándéka vezette. Lényegében azonban az ukrán nemzetiségi és nyelvpolitika a szovjet beidegződések szerves folytatásának tekinthető. Ezt a politikát a gyakorlatban nagyrészt alkalmazhatatlan meg nem valósított látszatjogok biztosítása jellemzi. Része ennek a politikának a többségi nemzet felé orientáló burkolt asszimiláció és az autonómiatörekvések féken tartása is. A kiadvány a Kárpátaljaként ismert régión 1867 és 2010 között osztozó államoknak (Osztrák-Magyar Monarchia, Csehszlovák Köztársaság, Kárpáti Ukrajna, Magyar Királyság, Kárpátontúli Ukrajna, Szovjetunió, Ukrajna) a vidéken alkalmazott nyelvpolitikai törekvéseit és ezeknek a helyi lakosság nyelvi és identitástudatára gyakorolt hatásait mutatja be. A kötetet fotók, dokumentumok, térképek, táblázatok teszik áttekinthetőbbé.

Az itt összegyűjtött tanulmányok tendenciájuk szerint átfogják az intézményproblematika egészét, amennyiben az intézmények általános jellemvonásaival, az intézményes hatalom torzulásaival és az intézményes rend elleni lázadási formákkal egyaránt foglalkoznak. Általánosságban megvizsgálják az intézmények működését az igazságosság elvével fennálló belső viszonyaik, a kommunikációban megnyilvánuló lényegi jellemvonásaik és az autonóm akaratokkal szembeni hatalmi potenciáljuk szempontjából, A kötet három részre tagolódik aszerint, hogy a tanulmányok az intézményesülés útjait, a bürokráciának a hatalommal és a biztonsággal való viszonyát, illetve a közszolgálat korrumpálódásának és az ezzel szembeni lázadásnak az eseteit elemzik. Ungvári Zrínyi Imre 

„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a szerkesztőség lehetőségeit. Ezért aztán módosítottuk – „korunkosítottuk” – elképzeléseinket; így jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy célirányosabb a szórványgondok egyetemes és ugyanakkor sajátos megközelítése. A belső szórványok világától ekként jutottunk el a világproblémához: a vándorlás, kivándorlás kérdésköréhez...bővebben

mixonline/Cikk

Anyamunka, gyerekszáj

Ezt a könyvecskét anyák készítették. Anyák szerkesztették szövegét és illusztrációit, tördelték, ellenőrizték a nyomdai munkálatokat. De mindezeket megelőzően anyák szedték csokorba, jegyezgették, az Életfa Családsegítő Egyesület kérésére pedig a családi kincsek közül elővették és beküldték nekünk gyermekeink ékesszólásait, nagyotmondásait. Az Életfa és a Kismamaklub fennállásnak sok-sok éve alatt családok, gyermekek százaival kerülhettünk kapcsolatba...bővebben

A kötet az Iskolák Veszélyben program keretében folyó munkákból ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy - a tudományos normák és szabályok betartásával- hidat építsen a szociológiai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.

A kötetben megjelent tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről adnak egyedülálló áttekintést, bemutatva olyan kérdéseket, mint a városi lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak helyzete, a roma származású gyermekek tannyelvválasztása vagy akár az iskolabuszrendszer működése. A kötet végén az erdélyi magyar iskolahálózat legfontosabb adatait összesítő település- és iskolaszintű adatbázis található. 

A 21. századra a nagy társadalmi-politikai változások a hagyomány pozíciójának megingását, nagymértékű megváltoztatását eredményezték. Mindezek kikezdték a közösségek szerveződésének korábban érvényben lévő modelljeit. A hagyomány és a hagyományt fenntartó közösségi keret folyamatos változásban van: a 21. századra a rurális térségekben a mindennapi életet is globalzációs és modernizációs és kommunikációs eszközök széleskörű elterjedése határozzák meg.

A kötet a 2018-ban megrendezett ruralitás-konferencián elhangzott előadásokból közöl válogatást. A konferencia az erdélyi vidék és vidékiség kutatásokat kívánta összefogni. Az előadásokkal azt kívántuk megérteni, hogy az eltérő fejlődési ívet bejáró régiókban a közösségek a közelmúlt változásait milyen dinamikák mentén élték meg és értelmezték, ezek a változások milyen állapotokat - hasonlóságokat és különbségeket - eredményeztek a mindennapi kultúra, a társadalmi viszonyok és a gazdasági stratégiák területén.

Két tanulmányt olvashatunk Varjú Katalin és Hizsnyai Zoltán tollából, illetve számos mai történetet ismerhetünk meg a romákról. Furcsa helyzet kisebbségben élve többségiként megnyilatkozni – merthogy mind a fönti, mind az alábbi oldalakon kétségtelenül ez történik –, de még furcsább lehet a nemzeti kisebbség kisebbségének szerepkörét felvállalva betagozódni a társadalomba. Ez a könyv ezen betagozódás segítésének a céljából született, és bár igaz, hogy elsősorban a Szlovákia déli régióiban többségi szerepet játszó kisebbségiekhez – tehát a szlovákiai magyarokhoz – szól, valószínűleg a kétszeres kisebbségben – vagyis magyar környezetben – élő roma etnikum számára sem tanulságok nélkül való...bővebben