Jelentős számú társadalomtudományi kötet dolgozza fel a határon túli magyarság demográfiáját, interetnikus kapcsolatait, kisebbségi helyzetét, identitását.
Tartalom
A mitologikus gyűlöletről (B. Kovács István)
LÁSSÁTOK, FELEIM!
Böszörményi István: Mocsáry Lajos és a szlovákok
A reformátusok néhány problémája az első Csehszlovák Köztársaságban (Filep Dorottya - Filep Tamás Gusztáv)
Zsupos Zoltán: A nemzetőrség és a honvédség szervezése, tevékenysége Gömör megyében 1848-ban (4. folytatás)...bővebben
VEZÉRCIKK
A jelképpé nemesült szolgálatról (B. Kovács István)
Cs. Varga István: "Minden fej lsten kápolnája."
Németh László Széchenyi-drámájáról...bővebben
Hasonmás kiadás – Lőcse: Szepesmegyei Történelmi Társulat, 1901
„A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században« czímű füzetét nyújtja most választmányunk társulatunk tagjainak 1900-adik évi illetményűl. A csere igen szerencsés, mert ez a mű teljesekké egészíti ki társulatunknak eddig megjelent évezredes kiadványait, de a nélkül, hogy bányavárosaink történetéből sokat előlegezne...bővebben
A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk...bővebben
A Van-e élet az autonómia után? című interjúkötet a romániai magyar közbeszéd egyik kiemelt témájával foglalkozik. Borbély Tamás többnyire olyan értelmiségiek véleményének ad helyet a kötetben, akik az elmúlt két évtizedben kisebb-nagyobb mértékben a közélet aktív résztvevői voltak. Az interjúkötet kizárólag szakmai szempontok szerint közelíti meg a témát a tudomány egy-egy szakterületének „szemüvegén” keresztül, mint például a közgazdaságtan, a szociológia, az antropológia, a történelem, vagy a politológia, de a művészet sem marad ki...bővebben
Jelent tanulmány szerzője arra tesz kísérletet, hogy - egyedülálló módon a magyar, szerb (jugoszláv) és román népszámlálások településsoros adatai segítségével- bemutassa a történelmi Torontál vármegye egykori Zsombolyai járásának etnikai (anyanyelvi-nemzetiségi), illetve felekezeti statisztikai adatait.
Továbbá feladatául tűzte ki, hogy vázlatos áttekintést adjon az egyes "történelmi" és újonnan "kiépült" települések (Bozitópuszta, Leonamajor és Pálmajor) népesedéstörténetéről is. A járás jobbára németek (svábok) által lakott térség volt, ezért a tanulmány többnyire a németek (svábok) betelepedését, statisztikai adatait, valamint eltűnésének "kálváriáját" taglalja. Emellett nyomon követi a románság és a szerbség, de különösen a magyarság népesedéstörténeti sajátosságait, illetve "aktualitásait" is. A hiánypótló mű megírását hosszú, többéves kutatómunka előzte meg, mely által sikerült beszerezni több, ma már ritkán fellelhető könyvritkaságot a 18., de különösen a 19. századból. A tanulmány megírását többszöri helyszíni kutatómunka is megelőzte.
Ajánljuk még:
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Nagykikindai járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában
Vezércikk
Tisztelet a bátraknak! (B. Kovács István)
Böszörményi István: Petőfi Sándor Losoncon
Zsupos Zoltán: A nemzetőrség és a honvédség szervezése, tevékenysége Gömör megyében 1848-ban (5. folytatás)
Prakfalvi Péter: Nógrád természeti öröksége 18.
A legendákkal övezett Karancs
Kiss László: Palócföld orvosai 38...bővebben
A kötet az Iskolák Veszélyben program keretében folyó munkákból ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy - a tudományos normák és szabályok betartásával- hidat építsen a szociológiai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.
A kötetben megjelent tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről adnak egyedülálló áttekintést, bemutatva olyan kérdéseket, mint a városi lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak helyzete, a roma származású gyermekek tannyelvválasztása vagy akár az iskolabuszrendszer működése. A kötet végén az erdélyi magyar iskolahálózat legfontosabb adatait összesítő település- és iskolaszintű adatbázis található.
A kötet táblázatai Kovászna, Hargita és Maros megye településeinek lélekszámadatait tartalmazzák 1850 és 1992 között, a lakosság anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti hovatartozása szerint részletezve. Az összeállítás célja a helyi nemzetiségi önismeret szolgálata, a helytörténeti kutatások, illetve az etnikus folyamatok vizsgálatának segítése az anyanyelvi, nemzetiségi és vallási adatsorok időbeni változásainak települések, települési csoportok szerinti áttekintésévei és egyben láttatásával...
Két kötetbe foglaltan jelent meg Garda Dezső Gyergyószentmiklós 1919-1933. közötti időszakát feldolgozó társadalomtörténeti munkája. A rendkívül adatgazdag és alapos szakmai elemzés az agrárgazdaság és a szövetkezeti élet, az ipar és kereskedelem működésére, a munkásréteg és a helyi elitek szerepére vonatkozóan tárgyalja az adott korszak gazdasági-társadalmi életét. A levéltári forrásokra és korabeli dokumentumokra, médiaanyagokra alapozó kiadványhoz Névmutató és gazdag korabeli fotóanyag kapcsolódik...
A szerző tanulmánykötetében két lényeges ponton próbálja megragadni a székely múlt alapvető lételemeit, egyrészt a székely hadkötelezettség és katonai életmód bemutatásával, másrészt pedig az általa kiemelt falu - Gyergyóremete - tanulmányozásával a késő feudalizmus és a kapitalizmus korában...
A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a tizenhat településnek otthont adó Csenei járás. A Csenei járás tizenhat települése mind „nagyközség” ranggal rendelkezett, ezek voltak Aurélháza, Berekszónémeti, Billéd, Csatád, Csene, (a Kláriból alakult) Horvátklári, Kisjécsa, Klári, Kőcse, Nagyjécsa, Nagykőcse, Öregfalu, Papd...
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában
A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a 12 településnek otthont adó Nagykikindai járás. A Nagykikindai járás 12 települése közül tíz rendelkezett „nagyközség” ranggal, ezek voltak Basahíd, Bocsár, Magyarpadé, Máriafölde, Mokrin (Homokrév), Nákófalva, Padé, Szaján, Teremi, valamint Tiszahegyes...
A Törökbecsei járás nyolc települése mind „nagyközség” titulussal bírt, ezek Aracs, Beodra, Karlova, Kumán, Melence, Tiszatarros, Torontáltorda és Törökbecse. Az 1910. évi magyar népszámlálás szerint a járás településeinek jelentős része szerb többségű volt. Mindössze a magyar ajkú Torontáltorda, illetve a magyar többségű járási székhely, Törökbecse képzett kivételt. Felekezeti téren a szerb ortodox egyház volt a domináns, de jelentős számú – jobbára magyar – római katolikus hívőközösség is élt a járás területén...
A kötet, amelyet a tisztelt olvasó a kezében tart, a Kárpát-medence magyar nyelvű kisebbségi oktatását veszi górcső alá. Annak jelenével, múltjával, jövőjével, eredményeivel, ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, mind az oktatási fokozatok, mind a magyarok által lakott téregységek viszonylatában. Mindez hűen tükrözi a hozzáértő szerkesztők elképzeléseit. Konkrétan, olvashatunk ebben a kötetben - többek között - a képzettségi helyzetképről Kárpátalján, a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolásokról, az előkészítő osztályok reformjáról Székelyföldön vagy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem működésének első huszonöt esztendejéről...
A magyar ifjúságot a négy legnagyobb határon túli régióban, nagymintásan, egy időben és egységes módszertannal utoljára 2001-ben vizsgálták. A Mathias Corvinus Collegium és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete azért vállalkozott a Kárpát-medencei fiatalokra fókuszáló reprezentatív ifjúságszociológiai vizsgálat, a GeneZYs 2015 kutatás elvégzésére, hogy aktuális ismereteket tárjon föl az országhatárainkon túl élő magyar fiatalok értékvilágáról, a jövőjükhöz, saját magukhoz és a világhoz való viszonyáról...
A Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos adatbázisának kárpátaljai anyagait elemző kötet jelent meg Budapesten, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma gondozásában. Amint Kötél Emőke, a kiadvány szerkesztője a kötet előszavában összefoglalja, a Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményeinek adatbázisa 2000-ben került kialakításra. A most megjelentetett kiadvány a kataszter 2009-es frissítésének kárpátaljai adatait dolgozza fel...
2000 tavaszán vette kezdetét az az átfogó adatgyűjtés, amelynek eredményeként létrejött a Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményeinek adatbázisa - Oktatási Kataszter (a továbbiakban: Oktatási Kataszter)...
Lajtai L. László monográfiája azokra a kérdésekre keres választ, amelyek a magyar nemzeti önazonosság-tudatnak a 19. század utolsó harmadáig formálódó átalakulásait, az intézményes magyar nyelvű történetírás kialakulását, valamint első eredményeinek társadalmi-pedagógiai felhasználását érintik...
Az ezredforduló előtti és utáni évtizedben a vidéki társadalmat a teljes átalakulásához vezető hatások érték. Ez a korszak azért volt történelmileg egyedi, mert három, önmagában is mélyreható folyamat következményei egyszerre érvényesültek. A parasztság hanyatlásának végső szakasza esett egybe a szocializmus rendszerének lebontásával, valamint a globalizálódással és az európai integrációval, ami három struktúraváltásnak felel meg...
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
