„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a szerkesztőség lehetőségeit. Ezért aztán módosítottuk – „korunkosítottuk” – elképzeléseinket; így jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy célirányosabb a szórványgondok egyetemes és ugyanakkor sajátos megközelítése. A belső szórványok világától ekként jutottunk el a világproblémához: a vándorlás, kivándorlás kérdésköréhez.
Jó ideig a Románián belüli kisebbségkutatásra irányult a Korunk figyelme (1990 óta foglalkoztunk a cigányokkal, a zsidókkal, majd az örményekkel, a szerbekkel, az albánokkal, a muzulmánokkal stb), de 2014-ben a hírhedt NEM-szavazatok nyilvánvalóvá tették, hogy az anyaországbeli nemzet egy része „elhatárolódik” a határokon kívül rekesztett kisebbségek gondjaitól. A Makkai Sándor püspök elmentelét követő 1937-es Nem lehet-vita még produktív lehetett, a 2004-es NEM-szavazatok nemzetstratégiai szempontból kontraproduktívak voltak, váratlan explóziójuk a nemzettudat erózióját eredményeztek.
A Korunk ettől kezdve a nemzettudat újragondolását kezdeményezte, a kisebbségi tudat meghaladásának lehetőségeit/módozatait kereste. Nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az óceánon túl is.
Ezt illetően Kovalszki Péter 2013-es tanulmánya jelzi az irányváltást, a Tények és gondolatok a diaszpóralétről, diaszpóra-nemzetről és magyarságtudatról. A szerző 2012-es munkaprogramjára építi okfejtését: a) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Félix-fürdői tanácskozásán kifejtett nézeteire, b) az Ohio állambeli Reménység tavánál elhangzott előadásának gondolatmenetére, c) a Budapesten és Washingtonban tartott Magyar- és Észak-Amerikai Diaszpóra Tanácson rögzített feljegyzéseire. Innen már csakis a Szigetek, szórványok, zárványok (2014. 6.), a Határon túli román közösségek (2014. 12.), a Magyarok a szórványságban (2015. 3.), illetve a Magyar szigetek és szórványok a Kárpát-medencében számainak „startolása” következhetett.
A jeles szórvány- és diaszpóra-szakemberek (Vetési László, Bodó Barna, Vasile Dâncu, Kovalszki Péter, Ludányi András és mások) bevonásával készült lapszámok egymásból és egymásba épültek, így eleve lehetőséget nyújtottak egy koherens kötet – a Szigetek, szórványok, zárványok – megszerkesztésére. Az erdélyi, a bánsági, a Kárpát-medencei szórvány- és az észak-amerikai szétszórtsági tapasztalatok így hangsúlyosabban juthatnak el mindazokhoz, akik a szórványgondok helyi, regionális és nemzeti megoldásáért fáradoznak. Mert úgy igaz, ahogy a kötet egyik írásának szerzője megfogalmazza: „Nem siratni kell a szórványt.” Hanem megállítani a szigetek szórványosodását, a szórványok zárványosodását; elősegíteni az identitásőrzést, a közösségépítés 21. századi útjainak megtalálását.
Tartalom
Vári Fábián László: Sikoly és sóhaj (vers); „Midőn ezt írtam…”
Cseke Péter: Szerkesztői visszatekintés (1990–2015)
I. SZÓRVÁNYHELYZETEK
Iancu Laura: Százéves éjszaka (vers)
Balázs Géza: A kultúrák és nyelvek szétesése
Bakk Miklós: Állam- vagy nemzetépítés?
Péntek János: Nyelvi sziget- és szórványhelyzetek, folyamatok
Bodó Barna: Szórványról – másként
Ludányi András: A szétszórtsági tudat létrejötte magyar Amerikában
Vasile Sebastian Dâncu: A diaszpóra identitásai és képei (imázsai)
II. ERDÉLY
Iancu Laura: Anyámhoz (vers)
Kötő József: Új Siculicidium – új golgotajárás
Szilágyi Aladár: Szórványok és zárványok a Belényesi medencében
Vetési László: Nagyvárosi szórványok, egyházi közösségépítések
Balázs-Bécsi Gyöngyi: Válaszúti vonzáskör
Balázs-Bécsi Attila: A Mezőségi Téka névjegye
Bakó Botond: Alakuló szórványsziget pillérei
László Erdei Edit: „Gyógyító tűként” a türi szórványban
B. Kovács András: Nyelvi és közösségi revitalizáció
Ambrus Attila: Nem siratni kell a szórványt
Dáné Tibor Kálmán: Magyar Házak Romániában
Oláh-Gál Elvira: „Itt a Csángó Rádió Moldovából”
Csete Örs: Megmaradás és multikulturalizmus
Tussay Szilárd: Camp Sunrise, avagy angol tábor erdélyi magyar fiataloknak
III. KÁRPÁT-MEDENCE
Lengyel Ferenc: Átirat (vers)
Gál Sándor: Az ünnep (vers)
Fellinger Károly: Kéreggyűjtés (vers)
Pomogáts Béla: Otthon mindenütt a magyar „szigettengereken”
Máté László: Stoš via Košice
Mák Ferenc: Befalazott gótika
PÉTËR LÁSZLÓ: „Megmaradtak a jég hátán es”
Deák Ernő: Vannak-e távlatok?
Ódor László: Élni idegenben – ahogy egy nyelvész-diplomata látja
Dan Culcer–Cseke Gábor: A hajósok visszatérnek
Bokor Erika: Vajdasági tájház – amerikai magyar segítséggel
Hódi Sándor: Lassú kijózanodás
IV. ÉSZAK-AMERIKA
Éltető J. Lajos: Levél barátaimnak a Reménység tavához
Kovalszki Péter: Az amerikai Magyar Baráti Közösség évtizedei
Péter Árpád: Emlékkönyvek az amerikai és a kanadai magyar diaszpóráról
Somogyi Balázs: Wallingfordi Magyar Ház, Connecticuti Magyar Kultúrszövetség
Bokor Erika: Chicagói nemzedékváltás
Grauzer Csilla: Minnesota Hungarians
Csibi Lóránd: A clevelandi Bocskai Rádió
Bőjtös László – Endrődi Judit: „Kovász akartunk lenni”
Lauer Edith: Az Amerikai Magyar Koalíció jelenléte a Kárpát-medencében
Bakos István: A nyugati magyar diaszpóra visszaútja
V. „KŐRÖSI CSOMÁSOK” – „PETŐFISEK”
„Kőrösi Csomások” a nyugati szétszórtságban, „Petőfisek” a Kárpát-medencében (Hegedűs István ankétja)
VI. ÍRÓSZEMMEL A SZÓRVÁNYLÉTRŐL
Pomogáts Béla: Megfontolt tárgyszerűség (Borbándi Gyuláról)
András Sándor: A száműzhetetlen száműzött (Cs. Szabó Lászlóról)
Cseke Péter: Erdélyi magyarok francia földön
László Szabolcs: Kentaurlét a peremvidéken (Végel László: Bűnhődés)
Széman Emese-Rózsa: Az elmúlás megragadása (Csete Örs: Az utolsó magyar. Kallós Zoltán népdalaival)
Szakács István Péter: Otthonos idegenség (Ferdinandy Görgy: A francia asszony)
CODÃU Annamária: Magunkhoz és a világhoz képest (Gömöri György: Rózsalovaglás)
László Szabolcs: Mindent lecsupaszító, mindent kicsontozó évek (Danyi Zoltán: A dögeltakarító)
Péter Árpád: Remény és megértés (Botlik József könyve a délszláv háborúról)
Fábián Róbert-Donát: Búcsú a „hűtlen fekete földtől” (Mák Ferenc: Vesztegzár. Jugoszlávia és utódállamai – Szerbia, Horvátország és Szlovénia – magyarságának sorstörténetéből)
A kosár üres
