Szépirodalom

A neves erdélyi folyóirat történetének 1959 és 1965 közötti időszakát dolgozza fel a kötet folyóiratbeli közlésekkel, levelekkel, egyéb, többek közt titkosszolgálati iratokkal dokumentáltan.

A Bécsben élő szerző immár tizedik alkalommal jelentkezik novellákkal és elbeszélésekkel. A Bóbita mint válogatás gerincét "A szerelem öt évszaka" és az "Utolsó vadászat" darabjai adják, együtt a szövegek kétharmadát kitéve. A szilárd kötődés ellenére e kötet kapcsán mégis a múlt bizonyos felülbírálásáról kell beszélnünk, ami nem másban, mint a kötetbe besorolt írások idő-, téma- és stílusbeli leszűkítésében s az újabb művekre összpontosításban manifesztálódik.

„A költők magukat értelmezik jógiként. Jógájuk nem más, mint a költészet. A kalangwan, vagyis a szépség által verseikben a langö-állapot elérését kísérelték meg. A langö extázis. Ez azonban nem a mostani, nyugati világban ismert mámor, hanem a misztikusok extázisa, a szépség élményében feloldódó én öröme. A költők célja – s ez különösen Mpu Kanwa Ardzsúna esküvője című művéből ragyog felénk – eredetileg az volt, hogy a szépség révén és hatására létrejövő extázis, öröm, derű által minden szépre felhívják a figyelmet, és a végtelen szépség végül úgy szikrázzon a költemény befogadója felé, amilyen a valódi arca: Egyként. A közös, örök Egyként...bővebben

Az 1928-ban kiadott Modern szerb költők antológiája Szenteleky Kornél és Debreczeni József tolmácsolásában mutatja be a XIX. század végének és a XX. század elejének kiemelkedő délszláv alkotóit, felismerve azt a feladatot, hogy az első világháborút követő vészterhes esztendőkben a saját identitását kereső „vajdasági magyar kultúrának kell megtennie az első lépéseket a szerb kultúrával való együttműködés felé”, hiszen megfelelő kapcsolat csak a párbeszédképesség és a másság kölcsönös méltányolása által fejlődhet ki. A gyűjteményt Bogdan Popović 1911-ben megjelent lírai válogatását alapul véve készítették el, s megtalálhatók benne többek között Ivo Andrić, Miloš Crnjanski, Jovan Dučić, Vojislav Ilić, Desanka Maksimović, Veljko Petrović, Milan Rakić, Aleksa Šantić és Augustin Ujević versei. 

Az esszé az erdélyi magyar irodalom emberfejű madara. Van is, meg nincs is. Intellektuális műfaj, érvel, értekezik, kapcsolatokat létesít és elemez: gondolatokat közöl. Ezért emberfejű. Ugyanakkor felülemelkedik a gondolatközlésen, amely így szükséges, de nem elégséges feltétele a létezésnek. Nyelvileg hajlékony és elegáns: ezáltal emelkedik a puszta gondolatközlés fölé. Ezért madár. A griffmadarak, szfinxek és főnixmadarak fajtájából. Az emberarcú papagáj, az emberfejű madár és társaik léteznek, hiszen beszélünk róluk...bővebben

Hatházi drámáit talán a humor felől közelíthetjük meg a legjobban, ezt a humort pedig az önreflexió és a döbbenet segítségével határozhatjuk meg. Figyelem magam, aki nem vagyok, mert nem is lehetek, mégis megdöbbenek - így lehetne leírni e humor működését. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ezek a művek egy vérbeli színházi ember darabjai, nem egy közülük pályázaton vívta ki a zsűri elismerését.

Domonkos István Ókéren született és Jugoszláviában nőt fel. A szabadkai tanítóképzőben tanult és az 1960-as években Tolnai Ottóval és másokkal együtt a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő műhelye, az akkor induló Új Symposion köréhez tartozott. Irodalmi tevékenysége mellett az Újvidéki Rádiódzsessz-zenésze volt. 1973 és 1978 között a Képes Ifjúság című hetilap munkatársa volt. 1979 óta Svédországban él, ahová svéd feleségét követte. (Forrás: wikipédia)

Nehéz a Felvidéken magyarnak lenni?

Erre a gyakran felvetődő kérdésre nem adható egyszavas válasz. Talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató regényből közelebb juthatunk az igazsághoz.

A Felvidéki saga családregény, de több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az ő utódainak sorsa által a felvidéki magyarság hányattatásait mutatja be. Mindezt az egyszerű emberek szemszögéből, akik számára az csak újsághír, hogy valamelyik messze délen fekvő városban lelőtték a trónörököst, de az már véres valóság, hogy ennek következtében az egyik családtag odaveszett a fronton.

A Madách-díjas novelláskötet második kiadása. Szülőföldjének, gyerekkorának, a forró nyári napoknak és kamaszkori rejtelmeknek állít benne emléket az ismert író.  A ritkán, ám mindig maradandó súllyal szóló Bereck Józsefet a mikro-realizmus képviselőjeként ismerhette meg a határon túli magyar irodalom fejleményeit figyelemmel kísérő olvasó. Novellái és kisregényei a Csallóköz bensőséges természeti és emberi világát ábrázolták - már-már a nagyítóüveg perspektívájából. Az író egyszerre pontosan és evokatív erővel írja le az árokpartokat, a vizeket és legelőket, a kocsmákat és csűröket, nyári konyhákat és a kisalföldi táj lakóit, a folyton dolgozó asszonyokat a kocsmázó férfiakat, a messziről jött idegeneket, a falu bolondját, a városi hivatalosság képviselőjét...bővebben

A Vajdasági Magyar Drámaíróverseny első öt évének időszerű, fájó, bosszantó, izgalmas darabjai olvashatók a kötetben, amelynek erénye, hogy - hála a versenynek - szerzőket nem skatulyázva ad valós keresztmetszetet. Szerzők: Balázs Attila, Beszédes István, Aaron Blumm, B. Boros Rozália, Danyi Zoltán, Gobby Fehér Gyula, Gyarmati Kata, Jódal Rózsa, Kontra Ferenc, Ladik Katalin, Szabó Palócz Attila, Pressburger Csaba - Saul, Szerbhorváth György, Verebes Ernő.

Egy zentai irodalomtanárnő önéletírása, mely csillagfényt hoz életünkbe, élettapasztalata és életkedve ragyogását, szavai szépségét.

Ezek a történetek az elképzelhető legsűrűbb szövésű anyagból vannak. Egyetlen fölösleges szót sem találunk bennük. Egy rövid, vázlatrajzszerű jellemzésbe, egy lelki- vagy testi állapotba egész élet van belesűrítve. Így aztán történetre a szó hagyományos értelmében nincs is szükség, hiszen az írásmű maga nem több, nem kevesebb, mint a főszereplő élete. A hamisítatlan duvaneli alak senki konszenzusát nem keresi. Nem védekezik, elesettségében, gyerekességében, kiszolgáltatottságában, őrületében találja meg önazonosságát. Adelheid Duvanel pedig soha nem árulja el a alakjait. A legmagányosabb, a leggyámoltalanabb is megőrizheti méltóságát.

Nyomasztó világba lép az olvasó Mikola Anikó prózáját lapozgatva. Tárgytalan szorongás, névtelen félelem, feloldhatatlan magány rajzolódik ki ennek az alapvetően realista beállítottságú prózának a színfala előtt. A könyv az évtizedek során a sajtóban - elsősorban a Nő c. hetilapban, amely akkoriban értékes irodalmi rovatot gondozott, illetve a Barátnő családi magazinban -, valamint a Fekete szél (1972) antológiában megjelent novelláit tartalmazza. Hisszük, hogy a könyv kiadásával nagy adósságot rovunk le az alkotó és az olvasó előtt, s a 10 évvel ezelőtt elhunyt szerző végre talán méltó helyére kerülhet irodalmunkban.

A kolozsvári Polis Kiadónál jelent meg korábban számos Bánffy-kötet. A kiadó ezt az életműgondozást folytatva adja közre Bánffy Miklós összes drámáját, összesen nyolc színművet.

Noszlopi Botond költő 1983-ban született Csíkszeredában. Az Erdélyi Híradó Kiadónál megjelent kötete: Csendrapszódia (2006).

Hasznos, tanulságos és szívet gyönyörködtető olvasmány ez a kötet, Varga Frigyes (1936-) felnőtteknek és gyerekeknek egyformán meséli el letűnt idők, elmúlt korok történeteit, és azok tanulságait, a példaképül állítható hősök jeles cselekedeteit, a népi emlékezet és a levéltárak által megőrzött történelmi tényeket, akárcsak saját történetét a település közelmúltjának életében. Bizonyságául annak, hogy a hely befogadó és alkalmazkodó őslakossága nemcsak természeti kincsekben volt gazdag, hanem lelki értékekeben is bővelkedett mindig.

A Bűntárgyalás novellái a kevésbé klasszicizált, de valószínűleg egyre érdekesebbé váló Gárdonyit ismertetik meg az olvasóval. Móricz életművének minden opusa egy harcos író újabb és újabb állomása; Gárdonyi nem akar bizonygatni semmit, egyetlen osztályt sem akar sem eltörülni a föld színéről, sem pedig megváltani - ő "csak" ábrázol. A novelláknak ez a hiteles "csak" és az ábrázolás pontossága adja meg a varázsát.

A kötet a költő és újságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. Gömöri György válogatása elsősorban Viktor Woroszylski költőt mutatja be, aki 1956-ban átlépte saját határait, majd folyamatosan kelt át a kommunista pártvezetés által kijelölt szimbolikus határokon. Ezt nemcsak „A határ átlépése” nyíltan vagy burkoltan politikai versei jelzik, hanem azok a már a nyolcvanas években írt hitet-kereső versek is, amelyekkel a korábban agnosztikus és élesen antiklerikális költő nagyon közel került a II. János Pál pápa nevével fémjelzett, nyitottabb, ökumenikusabb lengyel katolikus szellemiséghez...bővebben

A kötet két, a gyerekeknek írt darabot tartalmaz, mindkettő a magyar népmesevilágból ihletődött. A Tejkút témája: Piros- és Fehérország határában egy tejkút áll, amelyet megdézsmál egy fáradt óriás. A két ország eleve viszályban áll egymással, de külön-külön berúgatják majd megkötözik az óriást. A konfliktust a két király gyerekei, Rózsagyöngy és Tejkispej oldják meg, akiket szüleik elüldöztek, az eloldozott óriás segítségével azonban visszanyerik a szülői bizalmat, és a két országot is egyesítik...bővebben

Összeállításunk ötletszikrája a 101 vers Brassóról című Kriterion-antológia (2008) szerkesztése közben pattant ki. Ha már a költemények ilyen szépen összejöttek, akkor vajon hogy nézne ki a versválogatás prózai párja? Összeállításunk nemcsak szépirodalmat, de történeti munkákat, memoárokat, útleírásokat, népi emlékirodalmat is tartalmaz, az irodalmat és művelőit, az írókat a szó általánosabb értelmében szerepeltetjük. (Karjnik-Nagy Károly)...bővebben