Kínálatunk egyik legjelentősebb része a szépirodalom. Kortárs és klasszikusnak számító határon túli szerzők versei, prózái, esszéi, publicisztikái, drámái, illetve antológia kötetek.
A hagyományteremtő szándékkal készült kötet az elmúlt két évben publikált felvidéki prózai művekből ad válogatást.
Bencsik Emese verseskötetének már a címében felrémlik, a kézirat versanyaga elé illesztett mottó pedig még egyértelműbbé teszi, hogy költeményei hangsúlyozottan mitikus világot határolnak be. Keresztény és hindu mítoszok elemei, allúziói, azaz az (ókori) európai kultúra mitikus hősei és jelenségei, valamint a távol-keleti mítoszok örök idejűsége és mitikus tere jelenik meg a versekben, s ez a mítoszi örök idejűség és tér alakítja a kert fogalomkörét is mitikussá. Mintha időn és téren vagy végtelenített időben és térben lennénk. A mitikus és intellektuális verstér azonban egyben szenzuális is, ugyanakkor erőteljesen közérzeti telítettségű.
A fiatal, nagy tehetségű szerző novellái. … A kötetben megjelent novellák három hívószó mentén jellemezhetők: a csoda, a titok, a képszerűség. A művekben visszatérő motívumnak számít a csoda, a természetfelettinek vagy földöntúlinak minősülő események, személyek és tárgyak: visszajáró halottak, az embereket kísértő ördög, a varázsmesék világát idéző tájak, figurák és eszközök (Amikor Fánnit majdnem elvitte az ördög, Jolán néném és a világvége, A keselyű árnyéka). …
Hét mesén keresztül hívja útra kelni ifjú és megélt korú olvasóit egyaránt egy valódi világutazó. Hatalmas panorámaképeken megelevenedő tájakat bejárni, a végtelen óceán partján elmerengeni, egy afrikai baobabfa hűsítő árnyéka alatt üldögélni, madarakkal szárnyra kapni, titokzatos ösvényeken lábnyomába lépni, s eljutni a legtávolabbra: embertől emberig.
Két időzóna egy faluban. A falu egyik felében, Nagyszelmencen az Európai Unió, Szlovákia. A másik felében, Kisszelmencen Ukrajna. Itt a kijivi idő a hivatalos, ott a közép-európai. De a kisszelmenciek is a közép-európai szerint élnek. Az első világháború végéig az Ung vármegyei Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu Magyarország szerves része volt. A Párizs környéki békeszerződésekkel Csehszlovákiához került. 1938-1944 között újra Magyarországhoz tartozott...bővebben
A 70 esztedős költőt köszönti a kiadó ezzel a kötettel, amely válogatott verseit tartalmazza. Ez a válogatás különbözik az elmúlt jó másfél évtized hasonló válogatásaitól, vagy változatoktól, hiszen Cselényi László a rendszerváltozás éve, tehát 1989 óta nem ír új verseket, hanem úgynevezett változatokat készít a korábbi verseire. Ezek, mint előszövegek vagy előtextek, bizonyos értelemben afféle hipertextet alkotnak, és e szövegváltozatoknak egy elképzelt összefoglalása ez a most megjelent válogatás, A Kezdet s az Egész. A cím egyébként arra a herakleitoszi axiómára utal, mely szerint a kezdet több, mint az egésznek a fele.
A szerző öt drámája jelent meg a Media Nova M gondozásában, a dunaszerdahelyi Nap Kiadó közre-működésével. Kiss Péntek József elő-szavából idézünk. „A drámai szöveg mindig kétszer születik meg. Először akkor, amikor megírják, és/vagy kiadásra kerül. Másodszor pedig akkor, amikor eljátsszák. Mindkét megszületés nagyon fontos, de mivel tájainkon, meg – tartok tőle, hogy – másutt is, elég kevesen olvasnak drámát, így a második megszületés a fontosabb...bővebben
Ion Deaconescu költészete az én állandó keresésének története, mindenhol, de elsősorban egy könnycseppben. (Guillevic) Ion Deaconescu 1947-ben született Tg. Logreştiben. A bukaresti egyetem filológia tanszékén szerez diplomát. 1975-ben jelenik meg első verse a Flacăraban. 1981-ben jelenik meg első verseskötete Aparat de fotografiat sufletul címmel a jászvásári Junimea Kiadónál. 1984 és 1990 között a román nyelv és kultúra lektora a skpojei, újvidéki és belgrádi egyetemeken. 15 kötetet publikál. Több nyelvre fordították. 1990-ben megalapítja Karjován az Europa Könyvkiadót. A krajoai egyetem tanára. Számtalan román és nemzetközi díj birtokosa.
Lehet-e bolond egy lepedő, gonosz egy asztal, kopasz egy város?
Pongrácz P. Mária finom rajzú, sejtelmes szálakkal átszőtt történeteiben sokszor különös, fenyegető jelentést kapnak egyszerű használati tárgyak, egzisztenciális csapdává változik a megszokott környezet.
Kisemberek vergődnek könyörtelen élethelyzetükben, birkóznak a múlt és a jelen árnyaival – önmagukkal. A temesvári írónő modern, prózai balladáiban hol a valóság elviselhetetlenül abszurd, hol a viaskodó lélek káprázata írja felül a realitást.
E borzongató villódzás lidérces fényében kel életre a bolond lepedő, a gonosz asztal, a kopasz város.
Ez a kötet Mandics György 75. születésnapjára készült, és válogatott verseit tartalmazza....
A neves erdélyi folyóirat történetének 1959 és 1965 közötti időszakát dolgozza fel a kötet folyóiratbeli közlésekkel, levelekkel, egyéb, többek közt titkosszolgálati iratokkal dokumentáltan.
Amikor 2011-ben A Korunk kapui - alcíme szerint: 1959 (1957) - 1965. (március). Szubjektív történet - alá odaírtam az I.-et, azt gondoltam, még három kötetnek kell következnie. Most, a Dienes László alapította folyóirat kilencvenéves korában mégis örülök, hogy a három helyett legalább egy elkészült, a "kulcskeresés" pedig kitér az újabb fél évszázadra, a négy kapun belül történtekre. Szubjektív történet? Mindenesetre nem (csupán) a személyes emlékek nyomán íródott, alapját több mint hatszáz Korunk- lapszám átlapozása-újraolvasása képezi. (Könyveké is. Titkosszolgálati iratoké.) 1500 valahány névvel találkozik itt az (újra)olvasó, a számbavétel azonban kritikai próbál lenni - a 2016-os gondolkodás szintjén. Hogy megtaláltam-e a "kulcsot" az ítéletalkotásban? Igyekeztem túllépni a közel hatvan Korunk- szerkesztői évem alatt közvetlenül megtapasztaltakon, a rokon- és ellenszenveken: ráfigyelni a tartós (nak vélt) értékekre.
www.kronika.ro
híranyag
Bogdán József jelentős szakmai érdeme az, hogy a maga paradigmája szerint alkotott műfajt a feldolgozáshoz, vagyis éppúgy fontosnak tartotta a fotókat, a kéziratokat és hivatalos okiratokat. Nem irodalomtörténészként fűzte a tudomány láncára mindezt, hanem úgy rendezte el az anyagot, ahogyan íróember rendet tesz az íróasztalán, ahogy a költő rendet tesz a verseiben, ahogyan egy atya elrendezheti magában a gyónási titkokat. Mert itt nagyon személyes dolgok kerülnek elő, amihez tapintattal és kellő érzékenységgel szabad csak nyúlni. (Kontra Ferenc)
Szászi Zoltán szürrealista kompozíciója kis feljegyzésekből áll, töredékekből és foszlányokból, melyekhez az eredeti szövegkörnyezet már nem visszakereshető. Pontosabban: minden olvasói kiegészítésük egy-egy újabb eredeti kompozíciót hoz létre. Így aztán krónikás alatt nemcsak a szerző értendő, hanem és elsősorban az olvasó.
Övesen történt, Venice városka szívében, a Kruspér-ház és a festőműhelyek híres udvarán, három feketefenyő árnyékában, akik rég túlnőtték a tövér kéményeket, és már egész Övesre nézve csapást jelentettek lombvedléskor, amidőn elhullajtott koronájuk tüskei mindent beborítottak bosszúságot okozva, mint az időközönként eluralkodó fölösleges gondolat. Ki hitte volna, hogy ezenkívül újabb megbolydulást hoz az idő hamarost. Éppen föltilinkózott a rigó azon a nyáron, amidőn az a sose látott növény a tetőn megsarjadt. Alighogy kitört a tüszőből, újabb és újabb zöldkékes lándzsát leveledzett szinte óránként, és Sarlós Boldogasszonykor már izmos tövek nyomorgatták az egész tetőt, akár Laokoónt és fiait halálos szorítással a kígyók, hallani lehetett az éjcsöndben, mint roppan a gerenda, akár a csont, mint pattog tehetetlenül a napszítta cserép a tekergő narancsvörös gyökerek vaserejétől. (A Kruspér-udvar angyalai, részlet)
Ez a költészet: felismerni, hogy a váratlanul felbukkant igazság mélyebb igazság lehet, mint amiről tudtunk, hiszen amiről tudtunk, azon már „dolgoztunk”, az lehet hazugság is akár; ennek a felismerésnek, nem ragaszkodni önnön papondeklinkhez, a nyelv segítségével kitörni a nyelvi automatizmusokból Lőnhárt Melinda lírája sok olyan olvasó számára lesz élmény, aki a boldogtalanságra készül. (Demény Péter)
A 2. magyar hadsereg Don-kanyarban bekövetkezett szörnyű tragédiájának állít emléket ez a fordulatokkal teli, néha groteszk kalandregény. A klasszikus, könnyed (már amennyire a kegyetlen téma tűri a könnyedséget) lektűrszerű történetmesélés jegyében íródott. Ármány és szerelem lövöldözős, menetelős csatajelenetekkel tarkítva. Illetve, mint ahogy időtlen idők óta a bakák mindig is teszik, két akció között sokat okoskodva próbálják menteni az irhájukat hősei, az idealista fiatal tiszt, a jobb jövőben reménykedő délvidéki parasztlegényből sorozott honvéd és a filosz munkaszolgálatos fiú. Teszik mindezt sok-sok kikacsintással az ezredfordulós jelenre.
A volt debreceni diák 1848-ban katonának áll, becsülettel küzd a bukásig a forradalomban. O'sváth Pál egykori tanító, a szabadságharcos múltját és hadnagyi rangját rejtegetni kényszerülő tehetséges fiatalember további életútja azonban egyáltalán nem szokványos: viszontagságos éveket követően falusi jegyző, majd pandúr lesz belőle. Az izgalmas, olvasmányos regényben felvonulnak a világtól elzárt és a mai olvasó által is kervéssé ismert Sárrét akkoriban mocsaras tájainak pásztoremberei, a méneseket dézsmáló betyárok, a zűrzavaros helyzetet kihasználó zsiványok - ebben a környezetben próbál rendet és törvényességet teremteni a karizmatikus főpandúr, akit élő, valóságos személyről mintázott meg a szerző, az író, szerkesztő, fotográfus, énekmondó, kulturális menedzser Kocsis Csaba.
Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső stáció jófajta elbeszélői hangon, egyetlen esőcseppnyi csíki ízzel szól arról, hogy mi minden olyan a mi életünkben is, mint a mesében...
Szűgyi Zoltán válogatott költeményeinek gyűjteménye lírai önéletrajz „fehérben és énekelve”. Koncepciójában újraértelmeződnek az elmúlt negyven év darabjai, a táj- és istenközpontú vallomásversek, a barátsiratók, a gondnokfilozófiák, az EKG-szonettek és a pillangóhaikuk. A lélek elindul a lassú csendteremtés felé törekvő verseket foglalja magába, melyek hangtalan hangon, a vagyok időtlenségével hatnak olvasójukra.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
