Kínálatunk egyik legjelentősebb része a szépirodalom. Kortárs és klasszikusnak számító határon túli szerzők versei, prózái, esszéi, publicisztikái, drámái, illetve antológia kötetek.
A szerző által az olvasó betekintést nyerhetett az eurokrácia magas brüsszeli és strasbourgi intézményeinek tevékenységébe épp úgy, mint a flamandok és a vallonok hétköznapi életébe, megszemlélheti az ékszervárosok megannyi műemlékét, s alkalma nyílik kisvendéglők gasztronómiai titkait kilesni. Az utazások nem az indulással kezdődnek, s nem fejeződnek be a hazaérkezéssel…
Ajánljuk még Szilágyi Aladár további köteteit:
A nemlétezők lázadása
A számon tartott ország
A Verità vándorai
Besztercétől a Bánságig
Csodaváróktól csodateremtőkig
Mit akartak ezek a magyarok?
Nem Tündérkert, vagy nagyon is az
Váradhegyalja – Egy világ a város körül
Dráma a rendszerváltozás utáni években tébláboló és kiszolgáltatott ember helykereséséről. '89 reménysége számomra - többek közt - az volt, hogy ezután a dolgokat nem csupán megtenni, szóvá tenni is szabad. Ennek megvalósulásában ma, 2003-ban már nem vagyok olyan biztos.A "szóvá tevő" szerzők eltűnhetnek vagy elhalálozhatnak, esetleg mindkettő megtörténhet velük; attól függ, az exkluzív tabuk közül mit mernek észrevenni...
Az 1889-ben írt meseszerű kisregényt egy Kecskemétre vonatkozó krónikarészlet ihlette. Akárcsak a Szent Péter esernyőjében, itt is egy mágikus – legalábbis annak hitt – tárgy körüli legenda születésének lehetünk tanúi. Az izgalmas, fordulatos cselekményt, melyben a romantikus szerelem és a komikum egyaránt megtalálható, Mikszáth jellegzetes stílusa teszi minden korosztály számára élvezhetővé.
A könyv hihetetlenül egységes, önmagából indul ki, s egymást árnyalják és magyarázzák a versek, sokszor ellent is mondanak egymásnak, de ezzel is csak állításaik hitelességét szavatolják. A naplószerűség és az ezzel való játék már eddig is jelen volt. Király utóbbi versesköteteiben, sokszor volt olyan érzésünk, mint most is, hogy a kötet versei tulajdonképpen egy széttördelt hosszú költemény részletei.Király nem világokat varázsol, hanem saját világait. Nem a világot költi újjá, hanem a saját világát.
Király Farkas legújabb novelláinak világa a valószerű és a valószerűtlen találkozásának pillanatait ragadja meg. A novellák komplex világa, az elbeszélés gördülékenysége, a meghökkentő történetvezetés jellemzi a kötetet.
Vajon miféle érdekek állnak amögött, hogy Apor Annát, egy székely nemesi család sarját kivallassák, boszorkányként megégessék? - törik a fejüket a kényes ügy ítélőmesterei. A vádak fertelmesek és hihetetlenül nagyszámúak: papgyilkolás, többrendbeli megrontás, férfierő megkötése, gyújtogatás, bányaomlás előidézése - s minden bizonnyal a havaselvei hadjárat után, az ígért szabadságtól ismét megfosztott, elkeseredett közszékelyek lázadása is Anna praktikáival magyarázható. A regényben megelevenednek a 16-17. századi Erdély figurái...
Varga Melinda (1984, Gyergyószentmiklós) jelenleg Kolozsvárott él, az Irodalmi Jelen szerkesztője.
Új kötete alcímének megfelelően "a verses helyszínek az erdélyi irodalmi életet próbálják érzékletesebben bemutatni, a kor hangulatát, amelyből a derű sem hiányzik. A könyv második ciklusa azokat az alkalmi verseimet tartalmazza, amelyeket születésnapkra, Irodalmi Jelen-díjátadóra, kötetbemutatókra írtam, így szintén szorosan kötődnek az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet jelentős eseményeihez
Végtére minden csak játék, az az este, az irodalom, az ősz, hogy késésben vagyok, a város és az idő is, ahogy ez a könyv is." (Varga Melinda)
"Titokzatos, eddig fel nem fedett történelmi eseményt tár fel az orvosíró Wertzberger Péter. Bethlen Gábor fejedelmet is emberből gyúrták, kinek emberi nyavalyái ugyancsak előfordultak. Így nem csoda, ha orvosra volt szüksége, és ebben a régi világban a fejedelmek híres, távoli orvosokat kérettek magukhoz bajaik kikúrálására. Ezt az eddig le nem írt találkozást tárja elénk az író, mesterfokon. Nem tudjuk, hogy igaz-e amit írt, vagy fikció, de a história e könyv elolvasása után Erdély legendái közé fog tartozni." (Isa Schneider)
A Vajdasági Magyar Drámaíróverseny első öt évének időszerű, fájó, bosszantó, izgalmas darabjai olvashatók a kötetben, amelynek erénye, hogy - hála a versenynek - szerzőket nem skatulyázva ad valós keresztmetszetet. Szerzők: Balázs Attila, Beszédes István, Aaron Blumm, B. Boros Rozália, Danyi Zoltán, Gobby Fehér Gyula, Gyarmati Kata, Jódal Rózsa, Kontra Ferenc, Ladik Katalin, Szabó Palócz Attila, Pressburger Csaba - Saul, Szerbhorváth György, Verebes Ernő.
„Az elsőkötetes szerző huszonegy novelláját olvasva Bregovo, Tunemakovo stb. turista soha nem látta vidékén találjuk magunkat, megismerhetjük egzotikus nevű hőseit, azok látszatra eseménytelen, ám semmiképp sem hétköznapi életét.”
Mérey Katalin próza- és stílusvilága egyéni, és pont ez az egyéni – és sokszor nagyon személyes – hang az, ami olyannyira olvashatóvá, kedvessé teszik szövegeit. Visszaemlékezései révén önmagát, önmaga – mára már kiforrt – eszmerendszerét önti vallomásokba. Halk, panaszos hangnemben írott prózai alkotások az övéi, amelyben központi gondolat a remény, az anyaországba, az anyanyelvbe és a családi szeretetbe vetett hit, amely a jövendő eseményeit a jobbá válás útján látja megvalósulni.
Öt év szünet után jelentkezik újra felnőtt verseskötettel Péter Erika. De a gyermekversekből ismerős, felhőtlen alkotókedv, a szellemi erudíció itt is éltető energiája a metaforáknak. Azok közé a szerencsés lírikusok közé tartozik, akikben minden impresszió, tapasztalat versépítő anyaggá válik. Tudja és éli, hogy a látható világ csak leképezése a mögöttes, mélyebbről jövő motivációknak. S minden verse ennek a szimbolikának a felfejtése, kihámozása. Így könnyen modellezhető verseinek szerkezete....
Pár kérdés, amire választ kap az olvasó a könyvben: 1. Hogyan született villa Zaazd templomának a freskója, és milyen történetek fűződnek hozzá? 2. Milyen szerepet játszott villa Zaazd kolostora a Zach Felicián merényletben, és a Nagy Lajos király halálát követő utódlási harcokban? 3. Mi köze a „világ legrejtélyesebb könyvének” villa Zaazd kolostorához, és mennyi vér tapadt hozzá? 4. Hogyan kapcsolódik a Bolygó Zsidó története villa Zaazd kolostorához?
A Madách-díjas novelláskötet második kiadása. Szülőföldjének, gyerekkorának, a forró nyári napoknak és kamaszkori rejtelmeknek állít benne emléket az ismert író. A ritkán, ám mindig maradandó súllyal szóló Bereck Józsefet a mikro-realizmus képviselőjeként ismerhette meg a határon túli magyar irodalom fejleményeit figyelemmel kísérő olvasó. Novellái és kisregényei a Csallóköz bensőséges természeti és emberi világát ábrázolták - már-már a nagyítóüveg perspektívájából. Az író egyszerre pontosan és evokatív erővel írja le az árokpartokat, a vizeket és legelőket, a kocsmákat és csűröket, nyári konyhákat és a kisalföldi táj lakóit, a folyton dolgozó asszonyokat a kocsmázó férfiakat, a messziről jött idegeneket, a falu bolondját, a városi hivatalosság képviselőjét...bővebben
Bátorligeti Mária végzettsége szerint középiskola tanár. 2015 óta Miskolcon él. Az irodalmi életben húsz éve van jelen, rendszeresen publikál, fordít, lektorál.
A kiadó így ajánlja könyvét: "Bátorligeti Mária az évtized egyik legjobb magyar regényével jelentkezett. A gondozónő végig feszültségben tartja az olvasót. Témája időszerű: külföldön munkát vállaló fiatal nő története. Gyönyörű a regény nyelvezete, meghökkentőek költői képei. A történet pedig a kegyetlen realitás és egy mágikus, képzeletbeli világ keveréke. Ilyen nagy szeretettel az Irodalmi Jelen még nem ajánlott könyvet."
A 2012 márciusában zárult novellapályázatra százharmincegy pályamű érkezett be, közel egyharmaduk az igényes irodalom szempontjai szerint is mérhető tartalommal és megformálással. Ezekből állt össze antológiánk, napjaink "morális históriájának" reprezentatív mozaikképe. Eleven, többpólosú, ellentétekből építkező korkép rajzolódik ki a személyes hangú vallomásokból, emlékezésekből, lírai leírásokból, drámai jelenetekből, a szövegek sokszor figyelemre méltó esztétikai értékei szociográfiai hitelességgel párosulnak.
Györgyey Ferenc Aladár (1925-2014) magyar orvostörténész, író, könyvtáros, művészettörténész - memoárjában emlékezetes események szatirikus leírásával mutatja be a Rákos-korszak internálófogdáit, politikai börtöneit és haláltáborait, amelyekben 1948-tól kezdve nyolc éven át maga is raboskodott.
Több mint száz éve lappanganak e remekművek elsárgult újságlapokon, hogy most felébredjenek Csipkerózsika-álmukból: e harminchét írás csoda és varázslat. Jelentések a lélek legbelső tájairól, elfeledett hegedűszonáták és lírai hangulatok felidézése, életteli pillanatképek és hétköznapi apróságok, amikre tragédiák árnya vetül. De sohasem lehangolósak vagy reményvesztettek – biztos erkölcsi világrend pillérein nyugszanak. Az egyetemes magyar szépirodalom legértékesebb és legmodernebb hagyományaihoz kapcsolódik az életmű, mely megérdemli az újrafelfedézést. Tegyük hozzá: szórakoztató felfedezőútra indul olvasónk...bővebben
Elátkozott király lovagol, vágtat a jeges szélben, nincsen nyugodalma sehol, se nappal, se vaksi éjben. Nem tett pedig rosszat semmit sem csak népére vigyázott. De rátörtek hataloméhesen, hogy ereje nem látszott...
Az asztrológiához nem is konyítottam, a horoszkóp viszont bizonyos mértékig érdekelt, hittem is benne, nem is. Pontosabban szólva, az előrejelzésekben nem hittem, de az egyes csillagjegyek szülötteiről szóló általános jellemzések érdekeltek. Tudatában voltam, hogy a Halak jegyében születtem, de a különféle helyeken (főleg folyóiratokban) olvasott, erre vonatkozó jellemvonásoknak csak részben feleltem meg.
A kosár üres
Rendeléseim követése: