Betöltés...

Szamár-Sziget szellemkatonái + Ajándék fotóalbummal!

Margittai Gábor

A nagy háború eltitkolt halálmarsa


Ár: 3.950 Ft

Raktáron

Külső Magyarok
155 x 235 mm, kötött, 268 oldal
Kiadás éve: 2014
ISBN: 978-963-12-0109-3

A történelmi tényfeltárás a világ egyik legizgalmasabb és leglélekszakasztóbb írói tevékenysége: olyan nyomozómunka, amely rég eltűnt (vagy eltüntetett) jelek, bizonyítékok, kósza mesék alapján próbál életet lehelni akár évszázadok óta halott emberekbe, elnémult kisvilágokba. Az első világháborús szardíniai haláltábor - sok száz magyar katona vesztőhelye - ilyen nyomozás és csodakísérlet helyszíne, amely egyre élesebben bontakozik ki előttünk...

A könyv szerzője, Margittai Gábor kisebbségkutató az MTI-nek elmondta: feleségével, kutatótársával, Major Anitával kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött. Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire Szardíniára értek. A 85 ezres fogolytömegből végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott. Margittai Gábor szerint a Szamár-sziget katonáinak története az első világháború egy olyan fejezetéről szól, amelyben annak minden borzalma benne van: a lágerek, a kiszolgáltatottság, a kegyelet hiánya, a hősi halottak elfeledése, egyúttal egy kalandos történeten keresztül igyekszik megvilágítani az Osztrák-Magyar Monarchián belüli nemzetiségi kapcsolatokat. Regényesen, mégis történelmi hűséggel mutatja be az első világháborús magyar hadifoglyok kálváriáját.

A „Szamár-Sziget szellemkatonái” a szenvedésről szól. Azoknak a magyaroknak a sorsa, akik a háború kegyetlen kiszámíthatatlansága folytán 1914-ben vagy 1915-ben a szerb hadszíntérre kerültek, hadifogságba estek, elmondhatatlan kínok árán túlélték az albániai halálmenetet, majd a Szardínia melletti Asinara börtönsziget fogolytáboraiba toloncolták őket...



Részletes keresés