Betöltés...

Reprintek


A szörényi bánság és Szörény vármegye története. III. kötet
4.600 Ft
(Oklevéltár I. kötet.) / Pesty Frigyes

Szörény vármegye és régebben a szörényi bánság területe időnkint változó határokkal birván, kénytelen vagyok tájékozásul elmondani, hogy történetem alapjául azon területet vettem, mely ma, az ujra alakított Szörény vármegye alatt értetődik. Tágasabb az általam történetileg leirt terület csak annyiban, mennyiben a szörényi várat ...


Krassó vármegye őshajdana
2.800 Ft
Szentkláray Jenő

Budapest az Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt.Könyvnyomdája, 1900

Krassó vármegye korai történetének rövid feldolgozása.

Krassó megye történeti adatai a XIII. századtól kezdve csaknem mind együtt vannak Pesty Frigyesnek a megye helységeiről irt és gazdag okiratgyüjteménnyel ellátott művében, mely a nagyérdemü tudós elhalálozása következtében fájdalom befejezetlen maradt. (Krassó vármegye története, II. köt. első és második rész, III. es IV. köt.)...bővebben


Krassó vármegye története IV.
4.900 Ft
Pesty Frigyes / Históriaantik Könyvkiadó Reprintsorozata

Az eredetileg 1882-1884 között megjelent négy kötetes mű hasonmás kiadása. Az első kötet nem jelent meg. Krassó vármegye történeti monográfiája.


Krassó vármegye története III.
5.900 Ft
Pesty Frigyes / Históriaantik Könyvkiadó Reprintsorozata

Az eredetileg 1882-1884 között megjelent négy kötetes mű hasonmás kiadása. Az első kötet nem jelent meg. Krassó vármegye történeti monográfiája.


Krassó vármegye története II. Első rész.
4.900 Ft
Pesty Frigyes / Históriaantik Könyvkiadó Reprintsorozata

Az eredetileg 1882-1884 között megjelent négy kötetes mű hasonmás kiadása. Az első kötet nem jelent meg. Krassó vármegye történeti monográfiája.


Temesvármegye és Temesvárváros története a legrégibb időktől a jelenkorig I. Első könyv. Őskor. A vidék földtani alakulásától a kelta-vaskor végéig
4.900 Ft
Ortvay Tivadar

Ortvay Tivadar többkötetes munkájának első része az egykori Bánság történetét dolgozza fel az őskortól a szent-istváni megyerendszerbe tagolódásig. A mai Bánság életébe igazi változást a magyar Honfoglalás hozott. A Bánság alföldi része (Temesköz) a betelepülő magyarság egyik legfontosabb szállásterületévé vált. A mondák szerint Glád vezér fekete magyarjai telepedtek le a Temesközben és az Alduna vidékén. A törzsi szállásterület sokáig megőrizte önállóságát. Csak Szent István király idejében Ajtony legyőzésével került királyi hatáskörbe. Ajtony székhelye a mai Csanád helyén lévő Marosvár volt. Itt görög monostort alapított és felvette a bizánci keresztséget. Gazdagságának fő forrása a hatalmas állatállomány volt. Vesztét az okozta, hogy az erdélyi só után (ami királyi privilégium volt) a Maroson vámot szedett. 1028-as vereségével a vidék beintegrálódott a Magyar Birodalomba. Legyőzője, Csanád vezér vezetésével kiépült a vármegye rendszer.


Temesvár szabad királyi város kis monographiája
2.800 Ft
Az Országos Középiskolai Tanáregyesület XXXIV. közgyűlése alkalmára - A Temesvár-Kerületi Tanári Kör megbízásából / Berkeszi István

Temesvár Uhrmann Henrik Könyvnyomdája, 1900. - Hasonmás kiadás

Hazánk legdélibb részébe vezetjük el szíves olvasót, mely természeti szépségekben nem oly gazdag ugyan mint a görbe felföld, de dús kalászt hullámzó térein annál eredményesebb aratás jutalmazza a gazda fáradságát. Sugár tornya templomok, fehérlő, népes falvak, itt-ott kidomborodó őshalmok, szétszórt tanyák, viruló rétek és szőlőkertek váltakoznak itt a gondosan művelt szántóföldekkel. E szépen kikerekített országrészt, melyet délről a Duna, nyugatról a Tisza, északról a Maros, keletről pedig az erdélyi havasok nyugati nyulványai határolnak, már a régi századokban is szokás volt külön névvel jelölni. Régi törvényeinkben Temesköz volt a neve; de nevezték temesi tartománynak és temesvári kapitányságnak is. 


A Kegyes Tanítórendiek Temesvári társházának és a főgymnásiumnak története.
2.800 Ft
Pfeiffer Antal

Kolozsvár Csanád-Egyházmegyei K., 1890 - Hasonmás kiadás

"A jelen könyv czélja jubiláris, és pedig azon 100 évnek eseményeit, a lehető hűséggel és részletességgel előadni, a melyeket a piaristák Temesvár szép városának falai között átéltek"...bővebben


Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527.
5.900 Ft
Egy térképvázlattal, oklevélhasonmással, színnyomatú czímerképpel és a szöveg közé nyomatott 17 ábrával / Dr. Thallóczy Lajos

Budapest Hornyánszky Viktor kiadása, 1915 - Hasonmás kiadás

A Magyar Királyság boszniai hódítása nyomán létrejött jajcai bánság története. Várak települések városok és birtokosok, valamint boszniai magyar vonatkozású oklevelek adattárával...bővebben 


Dél-Magyarország vagy az ugynevezett Bánság külön történelme I.
5.400 Ft
Böhm Lénárt / Históriaantik Könyvkiadó Reprintsorozata

B. Lénárt, történetíró, szül. Fehértemplomban 1833 nov. 25. Előbb kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkozott miközben nagyobb utazásokat tett a külföldön. 1868-ban Fehértemplomban tanácsossá, majd 1872-ben polgármesterré választatott. Mint történetíró főkép Dél-Magyarország történelmével foglalkozik: Főbb munkái: Geschichte des Temeser Banats. Lipcse 1861. 2 köt. (ugyanaz magyarul is. Pest 1867); Weisskirchen in seiner Vergangenheit und Gegenwart (Fehértemplom 1881); Délmagyarország művelődési állapotai a római uralom alatt (Temesvár 1884).


Dél-Magyarország vagy az ugynevezett Bánság külön történelme II.
3.000 Ft
Böhm Lénárt / Históriaantik Könyvkiadó Reprintsorozata

B. Lénárt, történetíró, szül. Fehértemplomban 1833 nov. 25. Előbb kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkozott miközben nagyobb utazásokat tett a külföldön. 1868-ban Fehértemplomban tanácsossá, majd 1872-ben polgármesterré választatott. Mint történetíró főkép Dél-Magyarország történelmével foglalkozik: Főbb munkái: Geschichte des Temeser Banats. Lipcse 1861. 2 köt. (ugyanaz magyarul is. Pest 1867); Weisskirchen in seiner Vergangenheit und Gegenwart (Fehértemplom 1881); Délmagyarország művelődési állapotai a római uralom alatt (Temesvár 1884).


Tanulmányok a Bosnyák bánság kezdetéről Főtekintettel a Körmendi Levéltár okleveleire.
2.800 Ft
(Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1905. november 13-án tartott ülésén.) - Egy térképpel. / Thallóczy Lajos

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1905 - Hasonmás kiadás

Ujabb időben ismét a körmendi levéltár felé fordult a kutatók figyelme, midőn Csánki Dezső, Károly János, Karácsonyi János, Marczali Henrik, Hódinka Antal s a következendő oklevelek közlője , mindegyik a maga szakmájában, rendkivül gazdag eredményre talált. Batthyány Edmund herczeg lekötelező szivességgel adta meg mindenkor az engedélyt a kutatáshoz. Ez alkalommal nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar középkorra nézve, - a központi levéltárak anyagától eltekintve, - a körmendi levéltár tartalmazza a legtöbb adatot...bővebben


Történelmi és Régészeti Értesítő a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeumtársulat Közlönye.
2.800 Ft
A bánsági legrégibb német település története / Baróti Lajos (szerk.)

Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből 

A németeknek a Bánságba történt első betelepítésére érdekes világot vetnek az egykori tartományi kormánynak, az u. n. temesvári adminisztrácziónak 1889. nyarán az országos levéltárba került iratai, melyek addig a temesvári pénzügyi igazgatóság irattárában Iappangván, úgyszólván teljesen elkerülték a bánsági történetirók figyelmét. Érdekes adatok találhatók a bécsi hadügyminisztérium s az egykori udvari kamara levéltárában őrzött némely iratokban is, melyek különösen a telepítés kezdetére s a települőknek nyujtott kedvezményekre nézve adnak fölvilágosítást. Ezek alapján kísérlem meg a következőkben a bánsági legelső német kolonizáczió történetének a megírását. Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből - Hasonmás kiadás

 


A délmagyarországi bolgárok ethnologiai magánrajza
2.800 Ft
Czirbusz Géza

Hasonmás kiadás - Temesvárott : nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában, 1882.

Czirbusz Géza piarista szerzetes és egyetemi tanár 1886-ban szerzett doktorátust a jelen kötet egy későbbi átdolgozásával, s megválasztották munkája elismeréséül a budapesti Néprajzi Társaság bolgár szakosztályának elnökévé is...


A szerb monostoregyházak történeti emlékei Délmagyarországon
2.800 Ft
(Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1908. január 13-án tartott ülésén.) / Szentkláray Jenő

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1908 -Hasonmás kiadás

Hazai történetírásunk feltünően keveset foglalkozik a magyarországi szerb nép görög egyházi intézményeinek történetével. Nem érdeklődünk eléggé e bizanti alkotásoknak magyar földön - a római egyház és a nyugati műveltség körében - folytatott életével és azokkal a körülményekkel, melyek közt ezek az ősrégi keleti keresztény intézmények az ő sajátszerű jellegzetes formájukkal és szellemükkel hazánk területére behatoltak s itt már évszázadok előtt állandó otthont készítettek maguknak. A keleti görög egyház legjellemzőbb s közművelődési és magyar állami tekintetekből is figyelemre legméltóbb intézményei hazánkban a szerb monostoregyházak, rendeltetésük szerint a magyar földön élő szerb nép valláserkölcsi nevelőházai és tanítóiskolái.

 


A Szörény megyei családok
2.800 Ft
A Szörényi bánság és Szörény vármegye története / Pesty Frigyes

Budapest , 1877 - Hasonmás kiadás

Pesty Frigyes rövid értekezése eredetileg A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története I. kötetének egyik fejezeteként jelent meg. Ezúttal önálló kiadványként vehetjük kézbe, a genealógia kutatók nagy hasznára.

"Azon oklevelek, melyek lehetségessé tették hazánk délkeleti részének, nevezetesen a Szörénység történetének megirását, még csak a legujabb időben zavartattak meg évszázados nyugalmukban, a történetbuvár keze által. Ha igaz ama szó, hogy a történetiró egy visszaforditott próféta, akkor ezen hátranéző prófétai képesség fölötte sokat nyert a multnak ezen néma tanúi által, kik most még is megszólaltatnak...bővebben


A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek.
2.800 Ft
(Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1875. október 4-iki ülésén.) / Pesty Frigyes

Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, 1876 - Hasonmás kiadás

"Magyarország délkeleti része, mely a mult század közepe óta a változó politikai rendszerek mintaiskolájává használtatott, és sok oly intézményt mutatott fel tarka változatosságban, mely másutt e hazában ismeretlen volt, a régibb századokban is különleges térképet, és külön fejezetet az alkotmánytörténetben igényelt magának. Ezen állapotok, melyek annak idején a nemzet érdekei által igazolva lehettek, de a mai alkotmányos theoria előtt meg nem állhatnak, a felismerhetlenségig elmohosodtak az idők viszontagságai által, és a köztudomásból egészen kivesztek...bővebben


A törököknek első betörései Dél-Magyarországba Zsigmond és Albert királyok idejében és Keve és Krassó vármegyék megszünése. 1393-1439.
2.800 Ft
Milleker Bódog

1353-ban foglalta el Szuleiman Gallipolit és ezzel utat nyitott magának Európába. 1365-ben tette I. Murád Drinápolyt az európai török birodalom fővárosává, a honnan seregei a Balkánon hóditó hadjárataikat a világ minden tájéka felé intézték. Igy jutottak a törökök az északra elterülő magyar vazallustartományokkal és ezek által Magyarországgal is csakhamar érintkezésbe...bővebben 

Temesvár. A csanád-egyházmegyei sajtó nyomtatása, 1914. – Hasonmás kiadás


Újabb részletek a délmagyarországi török hódoltság történetéből
2.800 Ft
Felolvasta 1917 április 23-án. / Dr. Szentkláray Jenő

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1917 - Hasonmás kiadás

A magyar történetírás nagy kárára oly korán elhalt Karácson Imre négyévi konstantinápolyi tartózkodása alatt rendkívül becses iratokat fedezett fel az ottani levéltárakban Dél- Magyarország XVI-XVIII. századából. Ezek a törökkori emlékek részint kiegészítik, részint helyreigazítják ismeretünket a temesi végekről, különösen a Temesvár állapotáról a félhold uralma alatt. A gazdag tartalmú forrásmunka »Török-Magyar Oklevéltár« czímmel jutott a közönség kezére és I. Szulejmán szultán uralkodásától Temesvár visszafoglalásáig, vagyis a délmagyarországi hódoltság végéig hatvannál több olyan okiratot foglal magában, melyek Dél-Magyarországot közvetetlenül érdeklik és a délvidékre vonatkozó tartalmuk szerint eddigelé még nincsenek ismertetve. 


Temesvár megvétele. 1551-1552.
3.000 Ft
A Magyar Tudományos Akadémia Hadtud. Bizottságának 1892. évi pályadijával kitüntetett munka / Czímer Károly

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1893 - Hasonmás kiadás

A török hódítás korában dicsőséges és gyászos emlékű hadi események szakadatlan sorrendben váltakoznak a magyar hadi történelemben. Különösen az 1552-ki év mintegy véres betűkkel van följegyezve hadi krónikánk lapjain, mivel a balsors talán soha sem sújtotta a magyar nemzetet annyiszor és oly kérlelhetlenűl, mint épen ebben az esztendőben, midőn számos nemzeti szerencsétlenség, mint Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa és Szolnok bukása, szakadatlan lánczolatban következett egymás után. Csupán Eger várának Dobó István és vitéz bajtársai által történt hősi megvédelmezése nyújtott némi vígaszt és elégtételt a számos balvégzetű hadi eseményért. Az eseményekben gazdag 1552. évnek hadi katasztrófái közül kétségkívül Temesvár megvétele volt a legtragikusabb és következményeiben legsúlyosabb...bővebben



Részletes keresés