Politika, politikatörténet

Amikor ennek az évkönyvnek az összeállításához fogtunk 2001 végén, nem az volt a szándékunk, hogy elkészítsük a vajdasági magyarok politikai, gazdasági, oktatási, jogi stb. aspektusainak elemzését, hanem hogy a közösségünk életével kapcsolatos tényeket és adatokat, eseményeket, történéseket és nyilatkozatokat, érveket és ellenérveket mintegy dokumentumszerűen és dokumentáltan áttekintsük, és hogy azokat könyv formájában a Tisztelt Olvasó asztalára tegyük, hogy az most, de évek multán is megbízható forrásként szolgáljon sorsunk alakulásának kutatásában, de nem csak abban...bővebben

Az Árgus 2001-es Évkönyvének bevezetőjét annak a kérdésnek a felvetésével fejeztük be, hogy lesz-e folytatás, lesz-e újabb Árgus könyv? A választ most már tudjuk: Lesz!

A könyv anyaga, ezúttal is felöleli a vajdasági magyar kisebbségi közösség helyzetének alakulásával és jogainak megvalósulásával kapcsolatos legfontosabb történéseket, elemzéseket, nyilatkozatokat. Részletesen áttekinti a vajdasági magyarságnak a közügyekben való részvételét, a kultúrában és az oktatásban jelentkező problémákat, a határon túli kapcsolatok alakulását.  

"Az Európa Tanács az a kapu, amelyen át be lehet jutni Európába" - olvassuk az Európa Tanácsról szóló könyv (Savet Evrope 1949-1996, Beograd, 1996) előszavában dr. Ranko Petkovic professzornak, a nemzetközi jog időközben elhunyt kiváló szakértőjének a tollából. Ez a kapu most - többszöri kopogtatás után - kinyílt a szerb-montenegrói államközösség előtt. Az Európa Tanács-beli tagság azonban számos feltétel teljesítéséhez kapcsolódik...bővebben

Bíró Béla kötete a kisebbségi értelmiségi nyilvánosság megteremtésében és differenciálásában játszhat fontos szerepet. Azt a fajta kritikus szemléletű értelmiségi diskurzust folytatja, amelyet előző munkáiból is ismerhet az olvasó – azt a beszédmódot, amely az utóbbi időben mintha kevésbé volna jelen (ezen a színvonalon) a romániai magyar közéletben. A szerző fogékonysága a paradoxon iránt magában hordozza az egyes történeti-politikai jelenségek megítélésekor a reveláció lehetőségét, markáns egyénisége pedig mindvégig erőteljessé teszi a kötet korszerű filozófiai áramlatokból is merítő nyelvezetét.

Borhi László elnyerte a Magyar Történelmi Társulat Ránki György-díját. Mint a cím is mutatja, e könyv a második világháború végétől 1968-ig veszi végig a magyar politika és gazdaság helyzetét.

„Az 1949-es esztendőre kialakult a kétpólusú világrendszer. Európa két részre oszlott. Kelet és Nyugat között olyan mértékben megromlott a viszony, hogy hosszú ideig szinte minden kapcsolatuk megszűnt. Alig maradt más, mint az egymás ellen folytatott gyalázkodó kampányok sora. A szovjet »Iáger» országai egyöntetűen Moszkva mögé sorakoztak fel, sőt, nemzeti érdekeiket a Szovjetunióéival azonosították."  Borhi László

"Amikor 1993 tikkasztó, légszomjas nyarán egyebek közt azzal a reménnyel bocsátottuk útjára első évkönyvünket, hogy Társaságunk akkori és holnapi tagjai, az ittmaradottak, a társulásunkról nemrég leszakadtak, az elmentek s részben tán visszatérők majd kritikai számbavétel tárgyává teszik indulásunk évkönyvbe foglalt dokumentumait, s ezáltal is mindent-mindent jobban, célszerűbben, hatékonyabban és termékenyebben csinálhatnak, mint mi -, akkor még nem is voltunk, nem is lehettünk egészen a tudatában annak, hogy a jugoszláviai magyarok joghurtforradalom utáni első civil értelmiségi szervezete máris egy hatalmas méretű nemzetközi közösség parányi, de szerves eleme. (...)

"A kisebbségi Iéthelyzetekhez kötődő dilemmákat egy évszázadon végigkövetve, jó lenne egyértelműen megválaszolni a kérdést: melyik korszak, melyik periódus kedvezett a legjobban a kisebbségeknek, hol, melyik ország melyik kormánya tanúsította a legtöbb megértést, jóhiszeműséget a többség és kisebbség viszonyának kezelésében. Az egyes korszakokat összehasonlító, egymással összemérő kísérleteknek (..) most, a század végén valóban eljött az idejük...bővebben

A politika iránt érdeklődő nyilvánosság, valamint maguk a politikusok egyik leghálásabb vitatémája az egyes politikai pártok, mozgalmak és koalíciók választási esélyeinek mérlegelése a közvélemény-kutatás alapján aszerint, hogy "hány százalékot" értek el az egyes pártok. Többnyire azonban nem tudatosítjuk, hogy míg ezek a "százalékok" képviselői bársonyszékekké alakulnak, aránylag bonyolult jogi és szervezési szabályrendszeren kell átmenniük, amelyet választási rendszernek neveznek. Ennek a rendszernek az útvesztőjében az ígéretes százalékok olykor eltűnnek, mintha a föld nyelte volna el őket.

A kötet tartalmazza az 1967-1969-es csehszlovákiai események kronológiáját, a '68-as eseményeket óráról órára a Magyar Szó egy cikke alapján, majd sorra közli a forradalommal kapcsolatos írásokat 1968. január 7-től 1969. október 5-ig. "... 

„Ez a könyv elsősorban azt bizonyítja, hogy eszközök és célok dolgában talán naivabbak voltunk mindannyian, de akkor is ugyanazt gondoltuk, mint ma, a politikai egységről, a románokkal való partneri viszonyról, az autonómiáról. Értse és értelmezze ki-ki úgy, ahogy szíve és esze diktálja, de ezt a következetességet nem vitathatja el tőlem és tőlünk senki” – írja Markó Béla legújabb kötete fülszövegében. A szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatják be a könyvbe válogatott alkalmi megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak.

Szakács Péter: Giordano Bruno exaltatiotana

Kerekes Erzsébet: Keresztény gyökerek Heidegger gondfogalmában. Gond és idő

Molnár Péter: Változó időtartamú analízis és elébe ugró gondoskodás. Lacan és Heidegger

Szigeti Attila: A Valós fantáziapótlékai. Slavoj Žižek és az ideológia pszichoanalitikus filozófiája

Tódor Imre: Ellenségkonstruálás. Carl Schmitt és Reinhart Koselleck

Ilyés Szilárd Zoltán: Hogyan olvassuk Bibót?

Demeter M. Attila: Az Európai Unió és politikai közössége

Horváth Gizella: Kiterjesztett esztétikai tapasztalat a kortárs képzőművészetben

Incze Éva: Az építészet esztétikai létrangja

Veress Károly: A nyelv „bűne” 

Sir Robert Filmernek, a patriarchalizmus atyjának neve nem ismeretlen a klasszikus polgári államelmélettel foglalkozók köreiben. Doktrínája az 1670-es évek második felében válik igazán ismertté és egyben vitatottá, hiszen az Angliában kibontakozó politikai válság körülményei között a filmerizmus ideológiai fegyverként szolgált a toryk számára a whigek elleni harcban. A whig párti Locke heves polémiában szállt szembe a társadalmi szerződés és a parlamentarizmus elvét teljesen elvető, valamint a királyi hatalom Istentől való eredeztetésének elvét meggyőződéssel hirdető Filmerrel és konzervatív nézeteivel...bővebben

Ádám Magda és Josef Hanzal tanulmánya. Két párhuzamos életrajzi pályakép Edvard Beneš ellentmondásos személyiségének tükrét kínálja más-más történetírói megközelítésből. Josef Hanzal tanulmányát G. Kovács László fordította, ugyanő látta el a kötetet életrajzi jegyzetekkel. A könyvet Szarka László tanulmánya vezeti be.

Ardamica Zorán losonci író, költő, fordító, publicista, egyetemi tanár. Kötetében a 2008-2011 között íródott különvéleményei olvashatóak, melyek elsősorban a szlovákiai politikai és közéleti eseményekre reflektálnak. Természetesen magyar vonatkozásokkal, és nézőpontból, de leginkább Ardamica Zorán személyes nézőpontjából.

A pozsonyi bíróság által kihirdetett, de valójában a csehszlovák kormány és Edvard Beneš csehszlovák államfő által kiszabott és jóváhagyott halálbüntetése Tisót a nemzeti vakhit mártírjává avatta. De a modern szlovák történelemből ezzel együtt nem lehet sem kihagyni, sem Hitler bábjaként értékelve periférikus szereplőként kezelni. A szlovák nemzeti állami önállósághoz vezető 20. századi fejlődésében a második világháború éveiben Tiso által létrehozott és vezetett első szlovák állam – mint rossz csillagzat alatt végrehajtott kísérlet – történetileg valójában többet ártott, mint használt a szlovák függetlenség eszméjének...bővebben

Csáky Pálnak, az MKP európai parlamenti képviselőjének legújabb könyve, melynek címe: Egy hang Közép-Európából, a szlovákiai EP-képviselő, felvidéki magyar politikus írásait tartalmazó legújabb könyvének angol változata...

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

Az itt közölt írások két nagyobb témakörhöz kapcsolódnak. A tanulmányok egyrészt arra keresik a választ, hogy a közép-európai országok (elsősorban Magyarország és Románia) euro-atlanti integrációjában miként van jelent a kisebbségi problematika. A másik csomópont az erdélyi nemzetiségi, illetve kisebbségi politikák alakulása a változó államkeretek között. Vogel Sándor nem ad megoldásokat, nem hoz új alternatívákat az erdélyi kérdés rendezésére. Áttekintést ad, európai és történelmi perspektívát a társadalmi önismerethez. (Részlet a szerkesztõ Előszavából)

"Ennek a könyvnek, amely harmadik a sorban, az Alternatívák könyvének 2007-ben megjelent első két kötete után, szinte minden bekezdését megcáfolta a történelem. Én mégis szeretem. Nem azért, mert „az enyém”, hanem azért, mert hiteles tanúja – ezt, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel állíthatom – a kommunizmus bukása előtti és utáni magyar históriának, amikor még nem dőltek el egyértelműen a dolgok. Pontosabban annak a sokakat meglepetésként érő elementáris módnak, ahogyan a rendszerváltozással együtt a magyar kérdés, az összmagyarság kérdése felmerült."  

Az Alternatívák 4. kötetének adhattam volna azt az alcímet is, hogy Geopolitikai alternatíva. Csakhogy a geopolitika - akkor - egyszerre volt számomra mentsvár és csapda. Vagyis elméleti és politikai spekulációk tárgya, amelyek folyamatosan változni kényszerültek a geopolitikai erővonalak vélt vagy valós változásait követve vagy éppenséggel azokat megelőzve...