Politika, politikatörténet

Elemzés és interpretáció sokszor kevésnek bizonyul; ahhoz, hogy megértsünk valamit egy vizsgált korszakból, ismernünk kellene elszenvedői gondolatfűzését, logikáját, nyelvezetét. A gazdaságtörténet fontosságát az összmagyar történettudományban az utolsó évtizedekben egyre többen ismerték föl, szlovenszkói vonatkozásban azonban a jelentőségét kevesen tudatosították...

Bibó István a 20. századi magyar jogfilozófiai, állam- és politikaelméleti, illetve politikai gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt. Most lenne 100 éves. Életművéhez azonban nem könnyű hozzáférni...

„…aktivista magyar az, aki eladta magát a cseheknek, avagy a szlovákoknak, esetleg mind a kettőnek. Aktivista magyar az, aki nem a Turulban, hanem a Sokolban tiszteli a szent madarat és aki agyisten jónapot helyett nazdart és mauctát köszönt, aki Szent István helyett Szent Vencelt tetováltatja a jobb karjára. Szóval: aktivista magyar az, aki elfajzott a magyarságtól, nemzeti öntudatát júdáspénzre váltotta át, de még a júdáspénzen is az a körírás: nyelvében magyar, lélekben csehszlovák”, - írta önironikusan az aktivizmusra hulló vádakat visszhangozva a Magyar Újság 1938-ban...bővebben

Az erdők visszaadásának a körülményei kevésbé ismertek. Egyesek sikerpropagandát csinálnak belőle - főleg azok, akik semmit sem tettek ez ügyben -, mások csak az erdővisszaadás hátrányait mutatják be. Az erdők visszaadása óriási nehézségekbe ütközött, s a restitúciós folyamatot főleg Hargita megyében gátolták, tudva azt, hogy itt a lakosság igen jelentős erdőterületet kell, hogy visszakapjon. 

A ​civilizáció a bátorság iskolája – vallotta Guglielmo Ferrerót, hajdani genfi mesterét követve Bibó István. A bátorságra az ember haláltudatából fakadó félelem legyőzéséhez van szükség. Ennek számos módja lehetséges...

"Az Európa Tanács az a kapu, amelyen át be lehet jutni Európába" - olvassuk az Európa Tanácsról szóló könyv (Savet Evrope 1949-1996, Beograd, 1996) előszavában dr. Ranko Petkovic professzornak, a nemzetközi jog időközben elhunyt kiváló szakértőjének a tollából. Ez a kapu most - többszöri kopogtatás után - kinyílt a szerb-montenegrói államközösség előtt. Az Európa Tanács-beli tagság azonban számos feltétel teljesítéséhez kapcsolódik...bővebben

Bánffy Miklós sokoldalú és sokfelé ágazó írói-művészi-politikusi pályájának ma már nem ismeretlen, de mindez ideig teljességében fel nem tárt mozzanata az 1943-as titkos bukaresti diplomáciai küldetése...

Tartalomból:

Szarka László: A magyar kisebbség helye a tiszta szláv nemzetállam csehszlovák terveiben és politikájában     

Štefan Šutaj: A magyar kérdés a világháború utáni csehszlovákiai kisebbségpolitikában             

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kérdés" belső rendezésének" eszközei              

Tóth Norbert: Az 1944 és 1948 között született egyes kisebbségi vonatkozású Csehszlovák jogszabályok a nemzetközi jog és az EU-jog tükrében

.A szerző a több évtizedes Bernády-kutatás és a korabeli közélet tudományos vizsgálatának eredményeit felhasználva, elsősorban e jellegzetes századfordulós közéleti szereplő, Marosvásárhely legendás polgármesterének politikai tevékenységét elemzi. Bernády György életpályája az 1918-as impériumváltást követően is releváns, mint egyik lehetséges válasz az erdélyi magyar politikai útkeresés első évtizedéhez...

A történelem előrehaladtával egyre bonyolultabb viszonyok közé kerülünk, s nem minden válik javunkra, amit a modern világ civilizációs eredményeként elénk tár. A felvidéki magyar közösség számára archimédeszi pont az lehet, ha megerősítjük identitásunk felvállalásának tudatosságát. Az eddig statikus, jórészt védekező, bezárkózó modellből egy dinamikus, nyitott modell felé kell elmozdulnunk. Az állandóan megújuló, mindannyiunkat újabb és újabb modernizációs hullámokkal szembesítő világban csak így tudunk megmaradni és növelni egyéni és kollektív versenyképességünket.

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1867.

Dallos János győri bíró és Grebecsi Ilona fia volt. Ifjúságáról nem tudunk semmit. 1609 szeptemberében mint egri kanonokot káptalanja Bécsbe küldte idegen kézre jutott tizedeinek és egyéb jövedelmeinek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyeztetett át; itt zólyomi főesperessé és olvasó kanonokká lett. Mint lectort küldé őt a káptalan 1616 októberében Prágába Pázmány Péterhez, az új hercegprimáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg; így 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen jelent meg; a tanácskozásokat naplóba jegyezte föl és küldőit az országgyűlés mozzanatairól tudósította.

Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.

"A kisebbségi Iéthelyzetekhez kötődő dilemmákat egy évszázadon végigkövetve, jó lenne egyértelműen megválaszolni a kérdést: melyik korszak, melyik periódus kedvezett a legjobban a kisebbségeknek, hol, melyik ország melyik kormánya tanúsította a legtöbb megértést, jóhiszeműséget a többség és kisebbség viszonyának kezelésében. Az egyes korszakokat összehasonlító, egymással összemérő kísérleteknek (..) most, a század végén valóban eljött az idejük...bővebben

Ádám Magda és Josef Hanzal tanulmánya. Két párhuzamos életrajzi pályakép Edvard Beneš ellentmondásos személyiségének tükrét kínálja más-más történetírói megközelítésből. Josef Hanzal tanulmányát G. Kovács László fordította, ugyanő látta el a kötetet életrajzi jegyzetekkel. A könyvet Szarka László tanulmánya vezeti be.

A vajdasági magyarság hetven éven át élt Jugoszláviában. Ennek a periódusnak vége. A térségben sehol sincs már olyan politikai erő, amely Jugoszlávia feltámasztására gondolna. Szerbiában élni merőben más, mint Jugoszláviában. Más keretek közé kerültünk. Tisztánlátásunk előmozdítása érdekében fontosnak találtam áttekinteni azt, ami mögöttünk van. A politikatörténet eszközeivel sorra vettem Jugoszlávia történetének alapvető mozzanatait: létrejöttét, a háborút, amelyben második Jugoszlávia az első Jugoszlávia helyébe lépett, majd a széthullást. A negyedik fontos mozzanat, a Szovjetunió és Jugoszlávia 1948-ban történt szakításával járó fordulat áttekintése más szerzők áldozatos munkájára vár.
 

Zirkuli Péter író, költő, műfordító, újságíró és egyetemi oktató Szatmárnémetiben született 1948-ban. Kolozsváron, Budapesten és Párizsban járt egyetemre. Dolgozott könyvkiadóként (Helikon, jelenleg: L'Harmattan, Párizs), újságíróként (jelenleg, hatodik éve, a Figyelő könyvszemleírója). Több egyetem, illetve kutatóintézet munkatársa volt (jelenleg: ELTE BTK, Francia Tanszék, Budapest; CNRS, Párizs, Laboratoire Communication et Politique). 1986 óta Franciaországban él, néhány éve franciául is ír. 

Három és fél év kortörténete a romániai diktatúra utolsó éveiből, illetve adalék Markó Béla és hozzátartozói, barátai, ismerősei életrajzához. Az akkoriban modernnek számító technikai eszközök segítségével s amúgy hangyaszorgalommal gyűjtögetett és rögzített beszélgetésekből, a "követésből" megismerjük a "nacionalista-irredenta célszemély" - valójában egy gondolkodó erdélyi értelmiségi mindennapjait.

Meggyőződésem, hogy világunkban átfogó léptékű átalakulás vette kezdetét, s ez a politikatudományt, s általában a társadalomtudományokat is nagy nagyfokú kihívás elé állítja. Az a, leginkább Francis Fukuyama által hirdetett nézet, hogy a Szovjetunió összeomlása és a Nyugat győzelme után „kitör” a glóbuszon a liberális demokráciák uralma, s ez által befejeződik a történelem, korszakos tévedésnek bizonyult. „Világbéke” helyett új konfliktusok törtek ki az egyes államok, illetve, a globális hatalmak és a nemzetállamok között, másfelől felerősödött a kultúrák és civilizációk közötti küzdelem...

A Szabad Európa Rádió úgy volt a hidegháborús politikacsinálás hatékony taktikai eszköze, hogy közben nem egyszerűen a korabeli kelet-európai sajtóhírek ellenolvasatát adta, hanem műsorai és elemzései mindig is sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak, mint a kommunista sajtó bármikor. Vajda Barnabás (Dunaszerdahely, 1970. augusztus 10.) tanár, irodalomtörténész, jelenkor-történész. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat publikál. Két területtel foglalkozik behatóbban: a hidegháború történetével és történelemdidaktikával.

Ardamica Zorán losonci író, költő, fordító, publicista, egyetemi tanár. Kötetében a 2008-2011 között íródott különvéleményei olvashatóak, melyek elsősorban a szlovákiai politikai és közéleti eseményekre reflektálnak. Természetesen magyar vonatkozásokkal, és nézőpontból, de leginkább Ardamica Zorán személyes nézőpontjából.