Politika, politikatörténet

A közpolitika a XX. századi politikatudomány legizgalmasabb fejezete, a cselekvés céltudatos módja. A közpolitika folyamatokat politikai folyamatokként vizsgáljuk, vagyis program-alkotás és -megvalósítás, valamint döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamataiként, amelyek sok szállal kapcsolódnak a politikai rendszer működéséhez. A kötet a kormányzati akciók és programok végiggondolásának és kialakításának, illetve ezek megvalósításának elemzése, az okok és következmények feltárása. Elméleti tudásra épülő szemléletet nyújt a közpolitikai folyamatok megértéséhez, tevőleges alakításához és megvalósításához.

A Román Kommunista Párt magyarságpolitikáját folyamatosan változó kül- és belpolitikai tényezők befolyásolták. Hogyan és miért változott a magyarságpolitika a Ceausescu-rezsim éveiben? Melyek voltak e politika sorsfordító mozzanatai? Milyen tényezők befolyásolták a nemzetiségpolitikában a radikális változásokat?...bővebben

A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milošević rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különbözők diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.

Csáky Pál a szlovákiai magyar politika egyik kiemelkedő alakja, az elmúlt időszakban az MKP elnöke volt. Politikai pályájának bemutatására vállalkozik a könyv, az elmúlt húsz év írásaival, interjúival, felszólalásaival ismerhetjük meg Csáky Pál közéleti tevékenységét. Ez a könyv hű lenyomat mindenről, amiről vitázunk, ami felett elgondolkodunk, amit tettünk - s talán arról is, amit elmulasztottunk. Mindenképpen érték: gondolati, szellemi, közösségi forrásanyag.

Bánffy Miklós sokoldalú és sokfelé ágazó írói-művészi-politikusi pályájának ma már nem ismeretlen, de mindez ideig teljességében fel nem tárt mozzanata az 1943-as titkos bukaresti diplomáciai küldetése...

A szerző a „rendszerváltó nemzedékhez” tartozik. Már 1989 előtt a határon túli magyar kultúrák léte és a kisebbségek története hazai tudatosításának érdekében írta tanulmányait. Folyóirat-szerkesztőként a magyar eszmetörténet hasznosítható hagyományait igyekezett visszaidézni. Ez a könyve több szálon kapcsolódik az uralkodó nemzetfölfogás kritikájához. Részben azon írások révén, amelyekben generációjának a történelmi előzményekhez való kapcsolódási pontjait keresi, részben a magyar történelem ritkán vizsgált, a közösségi hagyomány kialakítása szempontjából azonban fontos pillanatairól szóló írásaival...bővebben

„A román állam megdöntésére irányuló szervezkedés” miatt az 1956-os forradalom után több társával együtt kivégzett Szoboszlay Aladár tevékenységét és a Szoboszlay-pert állítja műve középpontjába a szerző forrásértékű, hiányt pótló könyve.

A ma Kárpátaljaként ismert régió az elmúlt csaknem 150 évben hét különböző államalakulathoz tartozott. Az itt alkalmazott nyelvpolitikát minden korszakban több tényező befolyásolta. Hatással voltak rá a nemzetközi politikai események, a szomszédos országok szándékai, a központi állam nyelvpolitikai törekvései, a régió sajátosságai, valamint a lokális elitek saját nyelvi és nemzetiségi mozgalmai. A Szovjetuniótól Kárpátalját megöröklő Ukrajna nemzetiségi és nyelvpolitikáját a függetlenné válás első esztendeiben az etnikai és nyelvi konfliktusok elkerülésének szándéka vezette. Lényegében azonban az ukrán nemzetiségi és nyelvpolitika a szovjet beidegződések szerves folytatásának tekinthető. Ezt a politikát a gyakorlatban nagyrészt alkalmazhatatlan meg nem valósított látszatjogok biztosítása jellemzi. Része ennek a politikának a többségi nemzet felé orientáló burkolt asszimiláció és az autonómiatörekvések féken tartása is. A kiadvány a Kárpátaljaként ismert régión 1867 és 2010 között osztozó államoknak (Osztrák-Magyar Monarchia, Csehszlovák Köztársaság, Kárpáti Ukrajna, Magyar Királyság, Kárpátontúli Ukrajna, Szovjetunió, Ukrajna) a vidéken alkalmazott nyelvpolitikai törekvéseit és ezeknek a helyi lakosság nyelvi és identitástudatára gyakorolt hatásait mutatja be. A kötetet fotók, dokumentumok, térképek, táblázatok teszik áttekinthetőbbé.

Három és fél év kortörténete a romániai diktatúra utolsó éveiből, illetve adalék Markó Béla és hozzátartozói, barátai, ismerősei életrajzához. Az akkoriban modernnek számító technikai eszközök segítségével s amúgy hangyaszorgalommal gyűjtögetett és rögzített beszélgetésekből, a "követésből" megismerjük a "nacionalista-irredenta célszemély" - valójában egy gondolkodó erdélyi értelmiségi mindennapjait.

A Kárpát-medencei magyarság helyzete és esélyei a felvidéki magyar politikus írásaiból. Cikkek, elemzések, beszédek és interjúk 1990-2004 között. A rendszerváltás óta eltelt 15 év politikailag legjelentősebb írásait, beszédeit ismerhetjük meg, tematikusan szerkesztve.

Tőkés László és a román politikai rendőrség negyedszázaddal ezelőtti küzdelmének felelevenítését azok a támadások is indokolják, amelyek napi politikai csatározások  forgatagában a rágalmazástól, nemtelen gyanúsítgatásoktól sem riadnak vissza. Az elvakult, tudatos torzítással szemben ez a könyv a dokumentumokra épít, hagyja a korhű szövegeket beszélni, épp csak annyi kommentárt fűz a történésekhez, amennyi elengedhetetlenül szükséges a jobb megértéshez, a szereplők beazonosításához. Múlt, jelen, jövő szerves összetartozásának érzékeltetésére a kronologikus szemlélet látszott kézenfekvőnek. Ezt a célt szolgálják a fotók is, amelyek nagy részét a román állambiztonság fotósai készítették.

A Szabad Európa Rádió 1950-ben jött létre az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére és anyagi támogatásával, és több mint négy évtizedig, a hidegháború egész időszakában sugározta műsorait a vasfüggöny mögött élő, függetlenségüktől és szabadságjogaiktól megfosztott európai társadalmak számára. A Szabad Európa Rádió magyar osztálya ugyancsak több mint negyven évig, 1951 és 1993 között működött, és napi tizenkilenc órában tájékoztatta a magyar társadalmat, megtörve ezzel a kommunista diktatúra tájékoztatási monopóliumát...bővebben

A magyar társadalom ma alig tanúsít érdeklődést a szomszéd nemzetek, illetve a magyar–román, magyar–szlovák, magyar–ukrán, magyar–szerb viszony iránt, noha eszmetörténetünkben mindennek gazdag hagyománya van. Ma talán kevésbé ismerjük szomszédaink történetét, céljait, módszereit, „mentalitását”, mint valaha. Borsi-Kálmán Béla, aki már több kötetben tárgyalta a magyar–román kapcsolatok történetét, rámutatva a nemzettudat más-más fázisainak egyidejűségeiből adódó különbségekre, a kötetbe foglalt külpolitikai tematikájú és szempontú tanulmányaiban e szűkebb területen részben túllépve, az európai nemzetek megbékélésének útját keresi, létező modelljét, s annak a közép-európai viszonyokra való alkalmazhatóságát is vizsgálja, hatalmas tudományos apparátusra és tapasztalati ismeretekre támaszkodva. Ráirányítva a figyelmet arra is, hogy megalapozott szomszédságpolitika nélkül a magyar külpolitika mozgástere igen behatárolttá válhat.

1648 mind az egyetemes, mind az erdélyi történelem számára emlékezetes évszám. A vesztfáliai béke megkötése, illetve I. Rákóczi György halála egyaránt egy folyamat végpontjának látszik: olyan események, amely után a politika úrgondolására, új elemek bevonására, vagy a korábbi szempontok rangsorának megváltoztatására van szükség. A könyv célja, hogy bemutassa, milyen módon alakult át a külpolitika II. Rákóczi György uralkodása alatt, annak kezdeményező, 1657 őszéig tartó szakaszában. A külpolitika változásainak vizsgálata a tényleges politikai cselekvésen és a kitűzött stratégiai célokon kívül annak elemzését is felöleli, miképpen alakult át a külpolitikáról folytatott beszéd, az egyes lépések legitimációjának stratégiája, ezen belül is kiemelt szerepet szánva a felekezeti elem funkcióváltozásainak. 

Ez a munka magyarországi és romániai levéltári források, a témába vágó hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint a sajtó alapján dolgozza fel a romániai Országos Magyar Párt (OMP) történetét. Tíz évvel ezelőtt Krenner Miklós (írói nevén Spectator, 1875-1968) kötetét szerkesztve szembesült a szerző a párttörténet hiányával. Kutatásai során Kolozsvárt rátalált az OMP gazdag iratanyagára, így a téma feldolgozása adta magát...

Az Országház 100 éves évfordulójára jelent meg a könyv. 69 házelnök életrajzát tartalmazza Pázmándy Dénestől Szili Katalinig. Az életrajzok megírásához korabeli forrásokat, lexikonokat, családtörténeti könyveket, és egyéb dokumentumokat használtak fel. Eddig még nem készült ilyen összefoglaló munka a házelnökökről...

A Vajdaság politikai történetét egybefogó fejezetek Az összes vajdasági választás – Csernojeviscstől napjainkig címmel az újvidéki Vojvodina napilapban 2000. szeptember 5. és november 29. között megjelent folytatásos tárca alapján jöttek létre, amelyet majdnem három hónapon át írtam. (Dimitrije Boarov)

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1867.

Dallos János győri bíró és Grebecsi Ilona fia volt. Ifjúságáról nem tudunk semmit. 1609 szeptemberében mint egri kanonokot káptalanja Bécsbe küldte idegen kézre jutott tizedeinek és egyéb jövedelmeinek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyeztetett át; itt zólyomi főesperessé és olvasó kanonokká lett. Mint lectort küldé őt a káptalan 1616 októberében Prágába Pázmány Péterhez, az új hercegprimáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg; így 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen jelent meg; a tanácskozásokat naplóba jegyezte föl és küldőit az országgyűlés mozzanatairól tudósította.

A Vita Sándor (1904–1993) visszaemlékezéseit és 1943–44-es naplóját tartalmazó, két évvel ezelőtt megjelent kötet (A Hiteltől a Tisztelt Házig) után most az általa is szerkesztett Hitelben, az Ellenzékben és más erdélyi lapokban megjelent tanulmányait, cikkeit, s néhány, a hagyatékából előkerült és most először megjelenő, 1946–47-ben készült tanulmányát kapja kezébe az olvasó...

A volt Jugoszlávia szétbomlása meg volt írva megteremtésének körülményeiben. Már az 1920-as években kiderült, hogy a szerb politikai elit nem tud mit kezdeni az első világháború után kapott adománnyal, azonkívül, hogy eltékozolja az ingyen szerzett javakat. A kötet első tanulmánya az első világháború utáni úgynevezett földreform bemutatásával érzékelteti ezt a tényt; a következőkben pedig Jugoszlávia 1990-es évekbeli szétesésének kezdeteit ismerjük meg...bővebben