Politika, politikatörténet

Bibó Istvánnak 1956-tal kapcsolatos szövegeiben érzékelhető legközvetlenebbül az, amit Göncz Árpád így fejezett ki a Bibó-Emlékkönyvben: Élet és szó egy anyagból...

A ​civilizáció a bátorság iskolája – vallotta Guglielmo Ferrerót, hajdani genfi mesterét követve Bibó István. A bátorságra az ember haláltudatából fakadó félelem legyőzéséhez van szükség. Ennek számos módja lehetséges...

Egy mára már letűnt. de nyomaiban ma is jelenlévő világról szól ez a könyv, az erdélyi szocialista iparosítás eredményeiről, előzményeiről és következményeiről. 

Csáky Pál a szlovákiai magyar politika egyik kiemelkedő alakja, az elmúlt időszakban az MKP elnöke volt. Politikai pályájának bemutatására vállalkozik a könyv, az elmúlt húsz év írásaival, interjúival, felszólalásaival ismerhetjük meg Csáky Pál közéleti tevékenységét. Ez a könyv hű lenyomat mindenről, amiről vitázunk, ami felett elgondolkodunk, amit tettünk - s talán arról is, amit elmulasztottunk. Mindenképpen érték: gondolati, szellemi, közösségi forrásanyag.

A kötet tartalmazza az 1967-1969-es csehszlovákiai események kronológiáját, a '68-as eseményeket óráról órára a Magyar Szó egy cikke alapján, majd sorra közli a forradalommal kapcsolatos írásokat 1968. január 7-től 1969. október 5-ig. "... 

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

"A Háromszéki nekigyürkőzés címet viselő könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékű is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetővé teszi. Erre pedig ebben az esetben is nagy szükség van, ugyanis a román krónikaírók méltánytalanul kihagyták Sepsiszentgyörgyöt a forradalmi harcot vívó városok sorából. Nyilván, nem véletlenül, ezzel is kisebbíteni szeretnék a romániai magyarságnak a rendszerváltásban játszott fontos és döntő szerepét. Elfeledtetni, hogy a kommunista diktatúrát elsöprő népfelkelés kirobbanása Tőkés László, akkori temesvári református lelkész bátor szókimondásának és hívei őt védelmező magatartásának köszönhető...bővebben

„Ez a könyv elsősorban azt bizonyítja, hogy eszközök és célok dolgában talán naivabbak voltunk mindannyian, de akkor is ugyanazt gondoltuk, mint ma, a politikai egységről, a románokkal való partneri viszonyról, az autonómiáról. Értse és értelmezze ki-ki úgy, ahogy szíve és esze diktálja, de ezt a következetességet nem vitathatja el tőlem és tőlünk senki” – írja Markó Béla legújabb kötete fülszövegében. A szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatják be a könyvbe válogatott alkalmi megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak.

Balázs Sándor háromkötetes munkájának első két kötetében válogatást közöl a román parlamenti képviselőknek a magyar képviselőházban 1906-1918 között elhangzott beszé­deiből. A harmadik kötetben a magyar parlament román nemzetiségű képviselőinek tevékenységét értelmezi. A szerző amellett érvel, hogy a többségi magyar és a kisebbségi román álláspontok között azért sem lehetett konszenzus parlamenti hozzászólásaikban, mert más-más nemzetfogalmak felől közelítették meg gondjaikat. 

Az eszmetörténész szerző a nemzeti-kisebbségi közösségek lelkiállapotáról próbál képet alkotni. A szerző a dokumentált eszmeáramlás érzékeltetésére vállalkozik. A magyarpárti politikusaink parlamenti mondanivalójából kiszűrteket igyekszik tényanyaggal alátámasztani: közli nem egy politikusunk beszédét, így tanulmányát gazdag adattár egészíti ki.

A közpolitika a XX. századi politikatudomány legizgalmasabb fejezete, a cselekvés céltudatos módja. A közpolitika folyamatokat politikai folyamatokként vizsgáljuk, vagyis program-alkotás és -megvalósítás, valamint döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamataiként, amelyek sok szállal kapcsolódnak a politikai rendszer működéséhez. A kötet a kormányzati akciók és programok végiggondolásának és kialakításának, illetve ezek megvalósításának elemzése, az okok és következmények feltárása. Elméleti tudásra épülő szemléletet nyújt a közpolitikai folyamatok megértéséhez, tevőleges alakításához és megvalósításához.

A Szabad Európa Rádió úgy volt a hidegháborús politikacsinálás hatékony taktikai eszköze, hogy közben nem egyszerűen a korabeli kelet-európai sajtóhírek ellenolvasatát adta, hanem műsorai és elemzései mindig is sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak, mint a kommunista sajtó bármikor. Vajda Barnabás (Dunaszerdahely, 1970. augusztus 10.) tanár, irodalomtörténész, jelenkor-történész. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat publikál. Két területtel foglalkozik behatóbban: a hidegháború történetével és történelemdidaktikával.

Ardamica Zorán losonci író, költő, fordító, publicista, egyetemi tanár. Kötetében a 2008-2011 között íródott különvéleményei olvashatóak, melyek elsősorban a szlovákiai politikai és közéleti eseményekre reflektálnak. Természetesen magyar vonatkozásokkal, és nézőpontból, de leginkább Ardamica Zorán személyes nézőpontjából.

A Vajdaság politikai történetét egybefogó fejezetek Az összes vajdasági választás – Csernojeviscstől napjainkig címmel az újvidéki Vojvodina napilapban 2000. szeptember 5. és november 29. között megjelent folytatásos tárca alapján jöttek létre, amelyet majdnem három hónapon át írtam. (Dimitrije Boarov)

Az itt közölt írások két nagyobb témakörhöz kapcsolódnak. A tanulmányok egyrészt arra keresik a választ, hogy a közép-európai országok (elsősorban Magyarország és Románia) euro-atlanti integrációjában miként van jelent a kisebbségi problematika. A másik csomópont az erdélyi nemzetiségi, illetve kisebbségi politikák alakulása a változó államkeretek között. Vogel Sándor nem ad megoldásokat, nem hoz új alternatívákat az erdélyi kérdés rendezésére. Áttekintést ad, európai és történelmi perspektívát a társadalmi önismerethez. (Részlet a szerkesztõ Előszavából)

Tamás Pál világszerte ismert budapesti szociológus professzor, publicista, esszéíró, elemző. A szerzőnek főként az Erdélyi Riportban, valamint a Korunkban és a Hétben megjelent esszéit, tanulmányait tartalmazza ez a kötet, amelyben megjelennek a posztszocialista látleletek Magyarországtól a posztszovjet köztársaságokig. Témái között szerepelnek az etnikai együttélés különböző helyzetei a kilencvenes évektől napjainkig, jövőkép-alternatívák, román-magyar, illetve magyar-magyar viszonyok alakulásának elemzése, előrejelzése.

Az EMTE Csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Gazdaságtudományi Tanszékén rendszeresen szerveznek agrárpolitikai témájú szakmai összejöveteleket, minikonferenciákat. Az e kötetben szereplő munkáknak különös aktualitást ad az, hogy szinte Románia EU csatlakozása küszöbén, 2006 őszén megtartott minikonferenciára készültek. A témák szerteágazóak ugyan, de mindegyik írás adalékul szolgálhat az agrárpolitika és vidékfejlesztés gyakorlati problémáinak megértéséhez, valamint a hallgatók ismereteinek bővítéséhez...bővebben