Politika, politikatörténet

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

„Ez a könyv elsősorban azt bizonyítja, hogy eszközök és célok dolgában talán naivabbak voltunk mindannyian, de akkor is ugyanazt gondoltuk, mint ma, a politikai egységről, a románokkal való partneri viszonyról, az autonómiáról. Értse és értelmezze ki-ki úgy, ahogy szíve és esze diktálja, de ezt a következetességet nem vitathatja el tőlem és tőlünk senki” – írja Markó Béla legújabb kötete fülszövegében. A szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatják be a könyvbe válogatott alkalmi megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak.

Az eszmetörténész szerző a nemzeti-kisebbségi közösségek lelkiállapotáról próbál képet alkotni. A szerző a dokumentált eszmeáramlás érzékeltetésére vállalkozik. A magyarpárti politikusaink parlamenti mondanivalójából kiszűrteket igyekszik tényanyaggal alátámasztani: közli nem egy politikusunk beszédét, így tanulmányát gazdag adattár egészíti ki.

A közpolitika a XX. századi politikatudomány legizgalmasabb fejezete, a cselekvés céltudatos módja. A közpolitika folyamatokat politikai folyamatokként vizsgáljuk, vagyis program-alkotás és -megvalósítás, valamint döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamataiként, amelyek sok szállal kapcsolódnak a politikai rendszer működéséhez. A kötet a kormányzati akciók és programok végiggondolásának és kialakításának, illetve ezek megvalósításának elemzése, az okok és következmények feltárása. Elméleti tudásra épülő szemléletet nyújt a közpolitikai folyamatok megértéséhez, tevőleges alakításához és megvalósításához.

A Szabad Európa Rádió úgy volt a hidegháborús politikacsinálás hatékony taktikai eszköze, hogy közben nem egyszerűen a korabeli kelet-európai sajtóhírek ellenolvasatát adta, hanem műsorai és elemzései mindig is sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak, mint a kommunista sajtó bármikor. Vajda Barnabás (Dunaszerdahely, 1970. augusztus 10.) tanár, irodalomtörténész, jelenkor-történész. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat publikál. Két területtel foglalkozik behatóbban: a hidegháború történetével és történelemdidaktikával.

Ardamica Zorán losonci író, költő, fordító, publicista, egyetemi tanár. Kötetében a 2008-2011 között íródott különvéleményei olvashatóak, melyek elsősorban a szlovákiai politikai és közéleti eseményekre reflektálnak. Természetesen magyar vonatkozásokkal, és nézőpontból, de leginkább Ardamica Zorán személyes nézőpontjából.

A Vajdaság politikai történetét egybefogó fejezetek Az összes vajdasági választás – Csernojeviscstől napjainkig címmel az újvidéki Vojvodina napilapban 2000. szeptember 5. és november 29. között megjelent folytatásos tárca alapján jöttek létre, amelyet majdnem három hónapon át írtam. (Dimitrije Boarov)

Az itt közölt írások két nagyobb témakörhöz kapcsolódnak. A tanulmányok egyrészt arra keresik a választ, hogy a közép-európai országok (elsősorban Magyarország és Románia) euro-atlanti integrációjában miként van jelent a kisebbségi problematika. A másik csomópont az erdélyi nemzetiségi, illetve kisebbségi politikák alakulása a változó államkeretek között. Vogel Sándor nem ad megoldásokat, nem hoz új alternatívákat az erdélyi kérdés rendezésére. Áttekintést ad, európai és történelmi perspektívát a társadalmi önismerethez. (Részlet a szerkesztõ Előszavából)

Tamás Pál világszerte ismert budapesti szociológus professzor, publicista, esszéíró, elemző. A szerzőnek főként az Erdélyi Riportban, valamint a Korunkban és a Hétben megjelent esszéit, tanulmányait tartalmazza ez a kötet, amelyben megjelennek a posztszocialista látleletek Magyarországtól a posztszovjet köztársaságokig. Témái között szerepelnek az etnikai együttélés különböző helyzetei a kilencvenes évektől napjainkig, jövőkép-alternatívák, román-magyar, illetve magyar-magyar viszonyok alakulásának elemzése, előrejelzése.

Az EMTE Csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Gazdaságtudományi Tanszékén rendszeresen szerveznek agrárpolitikai témájú szakmai összejöveteleket, minikonferenciákat. Az e kötetben szereplő munkáknak különös aktualitást ad az, hogy szinte Románia EU csatlakozása küszöbén, 2006 őszén megtartott minikonferenciára készültek. A témák szerteágazóak ugyan, de mindegyik írás adalékul szolgálhat az agrárpolitika és vidékfejlesztés gyakorlati problémáinak megértéséhez, valamint a hallgatók ismereteinek bővítéséhez...bővebben

A két világháború közötti erdélyi politikatörténet, romániai magyar kisebbségtörténet jelentős személyiségeiről szóló tanulmányaiban Csapody Miklós irodalomtörténész, a magyar irodalomtörténet jeles kutatója Jakabffy Elemér és Mikó Imre pályáját több oldalról járja körül. A Lugoson megjelent Magyar Kisebbség legendás hírű szerkesztőjét sokoldalú publicisztikai tevékenységében követi nyomon, külön elemezve műveltségének forrásait, művelődéspolitikáját. A fiatalabb kortárs, Mikó Imre életútját ugyancsak több írásban elemzi, párhuzamot vonva Jakabffy és Mikó munkássága közt. Részletesen kitér a szerző mind a lugosi évekre, mind Mikó Imre bukaresti politikai tevékenységére. Csapody kötete a két kisebbségpolitikus örökségét beépíti a korszak sajtójának, politikai harcainak egészébe.

A történelem előrehaladtával egyre bonyolultabb viszonyok közé kerülünk, s nem minden válik javunkra, amit a modern világ civilizációs eredményeként elénk tár. A felvidéki magyar közösség számára archimédeszi pont az lehet, ha megerősítjük identitásunk felvállalásának tudatosságát. Az eddig statikus, jórészt védekező, bezárkózó modellből egy dinamikus, nyitott modell felé kell elmozdulnunk. Az állandóan megújuló, mindannyiunkat újabb és újabb modernizációs hullámokkal szembesítő világban csak így tudunk megmaradni és növelni egyéni és kollektív versenyképességünket.

The shared moral value system of the European Union is at the very base of its existence and its future. These values include respect for human rights and for the rights of ethnic and na- tional minorities, as well as the rule of law. We cannot look into the future as long as our present is poisoned by a message of collective guilt surviving from the past and preventing through so many invisible channels the emergence of an atmosphere of trust; if people who suffered torment and humiliation while in- nocent still cannot partake of justice and legal remedy because facing up to the past is a difficult and unpleasant exercise...bővebben

E kötet szerzője, Toró T. Tibor aktív politikus, aki az elmúlt 24 évet az erdélyi politikai csaták első vonalában – a magyar képviselet országos vezető testületeiben vagy a román parlamentben – töltötte. Ugyanakkor néhány fontos erdélyi értelmiségi műhely (Jakabffy Elemér Alapítvány, Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, Reform Alapítvány, Bálványos Intézet) tagjaként cselekvő részese volt azoknak az elméleti és gyakorlati vitáknak, amelyek az erdélyi magyar politikai képviselet reformjáról, a „kuruc” és a „labanc” típusú magyar érdekérvényesítés dilemmáiról szóltak...bővebben

A Szabad Európa Rádió 1950-ben jött létre az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére és anyagi támogatásával, és több mint négy évtizedig, a hidegháború egész időszakában sugározta műsorait a vasfüggöny mögött élő, függetlenségüktől és szabadságjogaiktól megfosztott európai társadalmak számára. A Szabad Európa Rádió magyar osztálya ugyancsak több mint negyven évig, 1951 és 1993 között működött, és napi tizenkilenc órában tájékoztatta a magyar társadalmat, megtörve ezzel a kommunista diktatúra tájékoztatási monopóliumát...bővebben

Historians of thought pursue their profession with the conviction that their particular areas of interest exclusively consist of ideas and works from the past. Old eras and cultures when these ideas were born, and which were perhaps also influenced them. They do hope that their activity will produce benefits also for others, and that their contemporaries will not simply regard it the ‘superstition of an antiquarian’ (as it was by Edmund Burke), yet they are not fundamentally driven by this intention. For them the past deserves respect in and for itself, and not because one can directly learn from it. And in the meantime they may not even have the slightest idea that by evoking the past and selectively reviving its different characters and ideas, they in fact tell something important about their own era and its intellectual struggles. (Attila M. Demeter)

Zörgő Noémi könyve azt a kérdést teszi fel, milyen szavazók lesznek a hashtagekkel kommunikáló generáció tagjai – Erdélyben. Tudja azt, hogy milyen szavazók az Amerikai Egyesült Államokban. Sejti, hogy milyenek Magyarországon. Megvizsgálta, hogy milyenek Erdélyben. Vizsgálatának módszertana újszerű, eredményeit társadalomtudósok, de kampányszervezők is hasznosíthatják.

1989 őszén indul ez a könyv. A romániai diktatúra utolsó heteiben egy fiatal, nagyváradi műszaki értelmiségi; nem mellesleg író, szamizdat leveleket fogalmaz, miközben látja: sorra buknak a térség gyűlölt rendszerei. Aztán számára is – aki az Ady-kör és az Irodalmi Kerekasztal szervezője volt – eljön a cselekvés ideje. Alapítója az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, hosszú éveken át hűséges hadnagya, majd Bukarestbe kerül, egy hivatal élére „száműzött” értelmiségiként. Az már egy másik, nem kevésbé drámai végkifejletű történet...bővebben