Az 1848-as forradalom előtti évtizedek Pozsonyát felidézve, leggyakrabban az országgyűlésre sereglő követeket vagy éppen a szlovák nemzeti mozgalom vezetőit szoktuk magunk elé képzelni. Tóth Árpád könyve a városnak ettől eltérő arcát mutatja be: a családjuk sorsát megtervező pozsonyi polgárok világát. Hány gyermeket neveltek fel, és milyen demográfiai tényezők befolyásolták a gyermekszámot? Milyen fokon iskoláztatták fiaikat, és mi volt ezzel a céljuk? Milyen választási lehetőségek álltak előttük, amikor a fiúk jövendő megélhetési módjáról döntöttek? Mennyire hatottak a családi tradíciók, és milyen kitörési, felemelkedési lehetőségek álltak a pozsonyiak előtt? A könyv nagyszámú példát felvillantva színes képet nyújt az egyik legurbanizáltabb 19. századi magyarországi város polgárságának társadalmi törekvéseiről.
Pozsony történetei egy multikulturális, jellegzetesen közép-európai város múltjáról mesélnek, németek, magyarok, szlovákok, zsidók és más nemzetiségű pozsonyiak közös történelméről. Sorozatunk kötetei szlovákiai és magyarországi kutatók együttműködésében e város társadalom-, gazdaság-, politika- és kultúrtörténetének eddig kevéssé ismert területeit tárják fel új szempontok és források alapján.