jeles napok

Célom: minél teljesebben bemutatni a gyergyószentmiklósi halottas és temetkezési szokásokat, elsősorban a település zömét alkotó, hagyományőrző, római katolikus vallású székelyeknél, de párhuzamokat hozok más felekezetű, illetve más etnikumbeli szokásokból is. (...) A kultúraváltás folyamata Gyergyószentmiklóson is érzékelhető; a hagyományos szokásrend, a közösség és múlt tisztelete, valamint a társadalmi változásokból adódó új szokáselemek együtt élnek és hatnak az emberek tudatában. S bár a világkép változása jelentősen befolyásolja a halálkép változását, még élő az a hit, amelyet egyik idős adatközlőm így fogalmazott meg: "Eljön a drága Jézus értem!"

A hetes mágikus szám, szinte minden mesében szerepel - de a hetvenhét kétszeresen is az! A sárkánynak sokszor van hét feje (ebben a könyvben is szerepel egy sárkány, de ne ijedjetek meg, ő nem hétfejű, inkább százlábú). Illyés Gyula sem véletlenül fűzött egybe 77 magyar népmesét: el akarta varázsolni olvasóit. Ennek a könyvnek is ez a célja: a varázslat, csak épp Beke Mari módra...

A kötet az európai, ezen belül a magyar népi kultúrában is egyik legelterjedtebb profán ünnepsornak, a farsangnak Marosszéken meghonosodott dramatikus szokásait, népi színjátékait mutatja be igen részletesen, a leírásokat egy bevezető tanulmányban elemezve, összegezve. A 92 oldalas képmelléklet e szokásrendből ad ízelítőt.

A szerző kötetében csángó tárgyú tanulmányait gyűjtötte össze. Halász Péter írásai részletező megfigyelésen, alapos terepmunkán nyugszanak. Nem elégszik meg az archaikus jegyzetek leírásával, hanem változásukban követi őket. Szemléletér áthatja az együtt élő népek közös múltjának, műveltségi kapcsolatainak értelmezése. Tanulmányain átüt a személye elkötelezettség, leírásai élvezetesek és tanulságosak lesznek az érdeklődő olvasó számára....

A karácsonyi ünnepkörnek egyik meghatóan szép eleme a betlehemes játék. Betlehemeseink közt fontos helyet foglal el a bukovinai székely népcsoport jellegzetes szokása a „csobánolás”...

"Könyvem alcíme - Gyermekkor, házasságkötés, elhalálozás az Ung-vidéken - elígazítja az olvasót, rávilágítva, hogy a munkám három részből áll. Az egykori gyermekvilág mozzanataiból, melyben a korai munkára fogás mellett a gondtalan, felhőtlen játéknak is megvolt a helye. Az élményekben gazdag gyermekvilágot előjel nélkül váltotta fel a felnőtté válás időszaka. A kis legényből nagy legény, a kislányból nagylány lett. A felnőtté válást a párválasztáson keresztül a hagyományos lakodalmi szokások leírásával érzékeltetem, amely emlékezetes változást hoz minden fiatal életébe.  Könyvem harmadik része az idős korral foglalkozik, amely során a természet törvényeként a beteljesülés érvényesül: ezt a temetkezési szokások bemutatásával, a fejfák állításának és más sírjelek leírásával mutatom be. (D. Varga László)

A bukovinai Hadikfalváról való betlehemes pásztorjáték - csodálatos kincs. Kóka Rozália, az ismert folklorista és népművész hat éves volt, amikor falujában látta a téli ünnepkörhöz tartozó 'csobánolást'. Azután fiatal tanítónőként, 1973-ban lázas kutatással szedte össze a fellelhető dallamokat, szövegeket, szokásokat, majd elindult Gyímesbe, ahol még élőben láthatta a pásztorjátékot...

Egy esztendő 365 napja nemcsak hétköznapokból és munkaszüneti napokból, hanem ünnepnapokból és eseménykhez kapcsolódó évfordulókból is áll. Ma már elég nehéz eligazodni a világnapok, a nemzeti ünnepek és az emléknapok sokaságában. Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállításokra. Az embereknek, a nemzeteknek és a vallási közösségeknek, az egész nemzetközi közösségnek szüksége van az ünnepekre, mert ezek által erősödik az egymáshoz tartozás és kötődés, az egymásrautaltság érzése is. Ezzel szemben vannak olyan vélemények is, hogy túl sok az ünnep, és hogy korunk rohanó embere nem is tud már ünnepelni. Valójában nem az a probléma, hogy hány ünnep vagy jeles nap van egy évben - ki-ki ünnepeljen a saját választása és érdekeltsége szerint -, hanem hogy miként viszonyulunk ezekhez az ünnepekhez, teszünk-e, és mit az adott ünnepnap által meghirdetett közös cél vagy eszme megvalósítása érdekében. (Bozóki Antal)

A tanulmánygyűjtemény a modern népi hiedelem és rítusrendszer leírására vállalkozik a vizsgálatok elől eddig elzárt erdélyi területeken végzett, hároméves gyűjtés alapján. A tanulmányok kísérletet tesznek a hagyományos hiedelemrendszer leírására és a modern hiedelmekkel való összevetésére, feldolgozzák a legfontosabb változásokat, és választ keresnek arra a kérdésre, hogy a rítusrendszernek milyen funkciója és normatív viselkedésszabályozó szerepe van az ezredvégen...

Antikvár könyv

A Drávaszögben, a Duna és a Dráva folyók összeszakadásában elterülő vízerek, tavak, nádasok, rétek, lágy hullámzású, szőlősorokkal befuttatott, dombok szabdalta háromszög alakú földterület legdélibb zugában épült fel a halászfalu, Kopács. A víz közelsége évszázadokon keresztül meghatározta a kopácsiak életvitelét: a természetből élés, gyűjtögetés, a halászat, a vadászat legavatottabb ismerői lettek a környéken. A község „víz mellettisége” nemcsak mindennapjainkba szólt bele, hanem népköltészetükre, díszítőművészetükre, egész életükre kitörölhetetlenül erős hatást gyakorolt. Lábadi Károly, a Drávaszög kutatója két évtizedes saját és az elődök gyűjtőmunkájának összegezését végezte el ebben a kötetben...bővebben 

Önismeretünk bővítéséhez feltétlenül szükséges a községünkben élő népnek az ismerése és még annál inkább a múltjának a megismerése. ( ... ) Éppen azért próbáltam majdnem az utolsó órákban mindazt papírra tenni, amit idős adatközlők elmondtak és a magam napja is lemenőben, hogy az utánunk jövő néprajzkutatók, múltat megismerni igyekvők forrásanyaga is legyen. Ismerjék meg, hogyan éltek elődeink, hogyan éltünk mi, a nagy átalakulások időszakában. ( ... ) Ezen dolgozatok visszapillantó tükrök, melyekben láthatók elődeink életének, szokásainak egy-egy kis mozzanata, a még élő öregeké is, melynek egy részéből a jövőbeni boldogulás érdekében tanulni is lehet.

Pásztai Ottó és szerzőtársai műve a Partium, Közép- Erdély és a Székelyföld számos településéről, kistérségéből gyűjti egybe, sok-sok adatközlő jóvoltából a még fellelhető esküvői, lakodalmi szokásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdag folklóranyagot: népköltészetet, táncszókat, találós kérdéseket, névcsúfolódókat, közmondásokat, népdalokat és mulatós nótákat. A több évtizedes gyűjtőmunka kincseit egy színpadra alkalmazott Körösközi lánykérő és lakodalmas egészíti ki. Az értékőrzés mellett e könyv azt a szerepet is betöltheti, hogy mai lakodalmakat - egyedi élményt kínálva - e páratlan értékek felidézésével tegyenek emlékezetessé. 

Mindig különös öröm, mert ritka élményből fakad, ha evangélikus vallási néprajzunk területéről jelenik meg önálló, áttekintő tanulmány. Még ennél is különösebb öröm, mert még ritkább élményből fakad, ha a konfirmációról olvashatunk. Veres Emese-Gyöngyvér áttekintésének fontosságát csak növeli, hogy éppen a csángó falvak konfirmációs szokásvilágát írta le, gazdag iratanyag és megbízható helyszíni ismeretek alapján. E témát illetően is még mindig a kutatómunka és az elemzés kezdetén vagyunk. Előbb az adatokat kell szorgalmasan összegyűjteni, ésszerűen rendszerezni, világosan bemutatni. Csak ez után léphetünk tovább mind a néprajz, mind az egyháztörténet ösvényei. Szerencsére a mostani munka fontos lépés, és jó irányban. Igaza volt Veres Emese-Gyöngyvérnek (noha számára ez nyilvánvalóan magától értetődő dolog volt), hogy a barcasági csángókat választotta témaként. A most bemutatott adatanyag is bizonyítja, e fontos témát csakugyan be lehet mutatni. (Voigt Vilmos)

A zoboraljai néprajzkutató, Jókai Mária sorozata a Nyitra-vidéki ünnepi népszokásokat, hagyományokat mutatja be. Egy-egy kötet évszakonként haladva járja végig az év jeles ünnepeit. Ez a sorozat záró kötete az őszi időszak szokásaival. A fotókkal kiegészített kötet a Nyitra vidékének népi hagyományait eleveníti fel (őszi munkák, jeles napok, búcsúk, bevonulás, katonaélet, lakodalom, játékok). A Nyitra vidékének népi hagyományai sorozat kötetei: Hamvazószerdától Szent Ivánig; Szent Ivántól Kisasszonyig; Mária-naptól Márton-napig.

Az érvényben lévő szokáselméletek köre új szemlélettel gazdagodik: a cselekvést középpontba állítva határozza meg a szokást, e szempontból különíti el a paraszti hagyományok alapján a hétköznapok és ünnepek világát. A hétköznapok kiemelésével a szokáskutatás mind elméleti, mind tematikai vonatkozásban kibővül. Verebélyi Kincső munkája sok javaslatot és megoldást tartalmaz, amely antropológusok, nyelvészek, filozófusok, szociológusok és néprajzosok érdeklődésére tarthat számot, de a néprajz iránt érdeklődő laikusoknak is remek olvasmány ez a könyv. Tankönyvként is ajánlott.

A természeti törvényekhez igazodó, s azokat megteremtő emberi munka egyik eredménye az egymást szabályosan követő változások megfigyelése, az e változásokban megnyilvánuló törvényszerűségek meghatározása és egymáshoz való viszonyítása. Az ember – még a természeti lét körülményei között – éppen e szükségszerűség kielégítése céljából alkotta még az első időszámítási rendszert...

Tudatos törekvésem, hogy számba vegyem a székely-magyarság egy karakteres közösségének jelképalkotó műveltségét vagyis metaforikus, analógiás látását, leleményes pragmatizmusát és elvonatkoztató képességét, amellyel az egyetemes és lokális tárgyakban, dolgokban, eszközökben meglátja a sorsfordulók – születés, házasság, halál – különböző helyzeteivel, mozzanataival kapcsolatos egyetemes és lokális emberi vágyait, céljait, érdekeit, eszmeiségét, üzenetét, visszautasításait, tagadásait, félelmeit...

A születés szokásvilágának szentelt könyvemet a megismerés könyvének tekintem, mely azt veszi számba, hogy milyen fajta tapasztalati tudást aktivizáltak egy paraszti közösségben a gyermek jövetelére, társadalmi, lelki, szellemi fogadtatására. Megrendítő tudásról van szó, amit saját belső kényszerből, a hagyományozódás által rakosgattak össze. A fogamzás pillanatától a beavatásig tartó, minden részletre kiterjedő és megoldást kínáló műveltség csak látszatra csíkszentdomokosi: sajátos, lokális meg­nyilvánulása a magyar nép kultúrájának. Alapvető felismerései ugyanakkor egyetemesek. Balázs Lajos

"Balázs Lajos könyve óriási pozitív meglepetés: nemcsak a romániai magyar, hanem az egész néprajzkutatás leggazdagabb, legterjedelmesebb lakodalmi monográfiája. A párválasztásnak és lakodalomnak olyan mélyrétegeit tárja fel, amelyekre a kutatók eddig nem gondoltak, vagy éppen csak céloztak; mindezek között már-már hihetetlenül szövevényes és a felfedezés erejével hat a szokáskör hiedelemanyaga. Ezzel együtt azonban a szerző, lépésről lépésre haladva, a szokáskör minden kis és nagy mozzanatát nomografikusan kimeríti, a részeket az összefüggésekbe és az egészbe illeszti...bővebben

Hármas könyvbe rendezte korábban megjelent szokásmonográfiát dr. Balázs Lajos, Csíkszentdomokos átmeneti szokásainak kutatója, munkáját kiegészítve újabb kutatásainak eredményeivel, e felhalmozott tudás- és tapasztalatanyag révén megfogalmazott következtetésekkel. Mindhárom kötet allegorikus címet visel Szeretet fogott el a gyermek iránt, Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből , s ezek a címek a közösségi én organikusan összeálló hármas könyvévé teszik a szokásmonográfia-sorozatot, azé a mindig érkező, cselekvő, elmúló éné, aki egy paraszti közösségben, a paraszti közösség hagyományai szerint megfogamzik majd világra jön, társat keres magának, aztán elhagyja földi életét és a szellemi világra váltja azt...bővebben