Betöltés...

Népdalcsokor

Sebestyén Ádám

Bukovinai andrásfalvi népdalok


Ár: 2.900 Ft

Raktáron

Bukovina Kiadó
144 x 204 mm, kötött, 292 oldal
Kiadás éve: 2016
ISBN: 978-963-89716-9-2

Reprintkiadvány

E dalcsokorban közölt népdalok egy részét gyermek-, ill. fiatal koromban még Andrásfalván gyűjtöttem össze és kottáztam le egyszerű tudásommal egy hegedű segítségével. Bár ezzel akkor még semmi célom sem volt, s azt sem tudtam, mit jelent a „gyűjtés" szó, mégis valami arra ösztökélt, hogy minden dallamot, amelyet meghallottam, a magam módján, a magam gyönyörűségére megörökítsek. Akkor még nem tudtam, de most már látom, hogy lassan-lassan ezek a szép, nálunk Andrásfalván közismert dalok feledésbe mennek. Ezért elhatároztam, hogy a „Bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig " című könyvem harmadik részeként közölni fogom. A népdalok válogatásában és szakszerű leírásában dr. Kiss Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának főmunkatársa tanácsokkal és útmutatásokkal látott el. A sok-sok odaadó segítségért ezúton is köszönetet mondok. Köszönetet kell mondanom azoknak is, akiktől jelen munkám gyűjtéséhez buzdítást és némi jótanácsot kaptam, valamint mindazoknak, akik e mű kiadását tanácsaikkal, anyagi és erkölcsi támogatásukkal lehetővé tették. Ortutay Gyula ,,Kis magyar néprajz" című könyvében így ír: „Kodály Zoltán mondja valahol egy vallomásában, beszámolva fiatalkori népzenekutatásairól, hogy a népi műveltség csúcsa, mintegy kivirágzása a népdal, s döntő bizonysága a nép egységes eleven kultúrájának." Meg kell mondanom: a bukovinai székelyek szerették a társas összejöveteleket, és vidám lelkületük nagyon kedvelte a zenét és a táncot. Anélkül sem az év, sem a családi élet nagyobb ünnepei meg nem eshettek. A családi ünnepek közül, kivált a keresztelőkön és lakodalmakon ereszkedett ki dalban a nép széles kedve. A székelyek az idegen világban rátermettségükkel és szorgalmukkal békésen élhették a maguk életét. A megélhetésért, fennmaradásért folytatott küzdelem mellett volt erejük ahhoz, hogy önálló szellemi életet éljenek. Így a mintegy másfélszázados elszigeteltségükben híven megtartották népi hagyományaikat. Népszokásaik és gyönyörű népdalaik (ahogy ők mondják, világi énekeik) ma is híven tükrözik vissza ottani életüket. Bátran mondhatom, hogy dalaikban kifejezésre jut hányatott életüknek szomorúsága, vidámsága és hazavágyása. Bár az új környezetben a harminc év leforgása alatt már sok dallam feledésbe ment, de még megvan a lehetősége annak, hogy az elfelejtett dalainkat felelevenítsük és fiainknak is átadjuk. Gyűjteményemben vannak közismert népdalok is, de azokat abban a formában közlöm, ahogy az andrásfalvi székely nép énekli. E kis dalcsokor bizonyságot tesz arról, hogy az idegenbe szakadt székelység magyarnak maradt, és érzéseit ősi magyar nyelven fejezte ki népdalaiban. Sebestyén Ádám



Részletes keresés