Különösen nagy, mintegy hét és fél évtizedes adósságot törleszt Botlik József nagyformátumú történeti műve, amely életrajzi lexikon és hiánypótló kézikönyv is egyben.
A Hatszor tört szét a trianoni bilincs 1920–1941 című bevezető fejezetben az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palotában aláírt igazságtalan – a magyarság egészét mélyen megalázó – békediktátumtól indulva a szerző kronologikusan vezeti végig az olvasót az egykori Észak-Magyarország déli részének, csak Felvidékként emlegetett, csaknem színmagyar területének 1938. november 2-i, Kárpátalja hegyvidéki részének 1939. március 15–17-i, Észak-Erdély és a keleti országrészek 1940. augusztus 30-i, valamint Délvidék egy részének 1941. április 11–13-i idegen uralom alól való felszabadításáig, visszatértéig.
A magyar törvényhozás az általa megalkotott – a kötetben szöveghűen idézett – törvényekkel azonnal gondoskodott a hazatért területek országgyűlési képviseletéről. A visszatért felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki területeket 1938 decemberétől 1944–1945 fordulójáig a Magyar Országgyűlésben összesen kétszázhuszonhatan képviselték. Százegyen a Felsőház, százhuszonöten a Képviselőház tagjai voltak. Az ő életútjuknak rövid vázlatát tekinthetjük át a kötetben, egy-egy felsőházi, illetve képviselőházi felszólalásukat is megismerve. Egyéni érzelmektől mentes képet rajzolt meg a szerző a kétszázhuszonhat egykori honatyáról. Az életrajzokban a személyes adatok mellett törvényhozói munkásságuk, sorsuk, életük végéig tartó megpróbáltatásaik, küzdelmeik is visszatükröződnek.
Az életrajzokat kiegészítő Tudástár című fejezet felvázolja a 20. századi magyar történelem azon, 1938–1945 közötti korszakát, amelyben az elszakított területek képviselői működtek, és képet ad a kommunista megtorlás éveiről. A Forrástár pedig a történész olvasóknak nyújthat segítséget további kutatásaikhoz. [...] (Szakály Sándor)
A kosár üres
