Nemzetiségek

Közéleti ténykedésem mozzanatait gyűjtöttem össze e könyvbe, amelyben emlékeim alapján megpróbálom felvázolni azt az utat, amely az iskolai katedrától az elnökjelöltségig vezetett. Személyes ügyekről is szót ejtek benne, de nem feltétlenül azért, hogy mások kíváncsiságát kielégítsem. Azon történeteket, találkozókat vagy részleteket elevenítettem fel, amelyek adalékkal szolgáltak fejlődésem mikéntjéről, az általam becsült értékekről. Személyes identitásom – a tetteim, és azon elvek, amelyekben hiszek – egészítette ki, töltötte meg élettel a történeteket, azt a közéleti szerepet, amelyet immár több mint tizennégy éve betöltök.

Ennek a kötetnek, amely már a harmadik évkönyv, célja közreadni a szlovákiai kisebbségi léttel kapcsolatos legfontosabb társadalmi események éves összefoglalóját, valamint betekintést nyújtani a kisebbségi populációk és az általuk lakott régiók társadalmi és gazdasági folyamataiba.

Ez az évkönyv a kisebbségeket érintő hírek és elemzések mellett kiemelt figyelmet szentel a kisebbségek oktatási intézményrendszerének.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet által megjelentetett évkönyv folytatása az előző évekének, amely szoros együttműködésben jött létre a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek több mint egy tucat szervezetével, valamint további, a kisebbségi közösségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel.

Az évente megjelenő kötet helyzetképet ad az adott év nemzetiségi helyzetéről, minden kisebbségpolitikai ügyben. Így a 2008-ban történt változások, jelenségek mind vizsgálat alá kerültek, a tankönyvek kétnyelvű földrajzi nevei, a Slota-jelenség, az etnikai motivációjú rasszizmus, a nemzeti kisebbségek jogállása, az állami intézmények kisebbségpolitikai gyakorlata. A nemzetiségi múzeumok, színházak, televízió, rádió, a kisebbségek kultúrájának támogatási rendszere került vizsgálat alá. Majd az összes szlovákiai kisebbség társadalmi és kulturális eseményeinek 2008-as programjait összesíti a kötet.

A magyarok lába alól kihúzott erdélyi föld, a gondos aprómunkával felvásárolt magyar birtok, a nemzeti élet-halál harc frontvonalában küzdő pénzintézet régi toposza Erdély történetéről alkotott képünknek. Bár ezek a közhiedelmek nem mindig igazolhatóak, az erdélyi pénzintézetek története lehetőséget kínál a nemzeti mozgalmak intézményesedése, működése és gazdasági tevékenység összefüggésének vizsgálatára. Az erdélyi szászok alapították az első pénzintézetet a szent korona országainak területén, bankjaik szerepe városaik, falvaik fejlesztésében kiemelkedő volt. Kezdeti altruista beállítottságukat jórészt megőrizve mindinkább nemzeti politikai törekvések kezdeményezői, támogatói és megvalósítói lettek, végig megőrizve működésük gazdasági racionalitását. Vezetőik a szász társadalom legbefolyásosabb figurái, az egyház, a társadalmi és gazdasági egyletek prominensei, akikkel a kormány is hajlandó kompromisszumot kötni és akik persze saját hasznukról sem feledkeznek el.

Györ királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából megjelent három kötetből álló sorozat második kötete.

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1891 - Hasonmás kiadás

"Oláh nép sűrűn tanyázott a Maros és Temes közén már a XIV. század óta. Erdély bérczes határainak hosszában kiváltságos oláh kerületek is léteztek, melyek némelyike lehúzódott egészen a mai Temes és Torontál rónáira. A török hódoltság nem bolygatta őket fészkeikben, sőt számos kedvezményben részesíté az oláh kenézségeket."

A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet'owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény...

Nem messze a Zsidó utcától születtem, és sok gyerekkori élményem ezzel az utcával és környékével kapcsolatos. A sors iróniája, hogy első munkahelyemen a Halpiac téri neológ zsinagóga lerombolásának fénykép-dokumentálása volt a feladatom. Az arra járó szemlélődők voltak a társaim, akik közül sokan velem együtt sírtak. Amiként eltűnt a Zsidó utca, szétszóródtak utolsó lakói, velük együtt eltűnt a hagyományos zsidó kultúra nagy szelete is. Ennek a hagyománynak voltak részei a mesék. A zsidó mesék több ezer év tapasztalatát rögzítik, alapeszméjük a hit, az együvé tartozás, az igazságosság, a kitartás és a műveltség eszménye. Szerény könyvecskénk ezekből a mesékből kínál ízelítőt.

Balázs Sándor háromkötetes munkájának első két kötetében válogatást közöl a román parlamenti képviselőknek a magyar képviselőházban 1906-1918 között elhangzott beszé­deiből. A harmadik kötetben a magyar parlament román nemzetiségű képviselőinek tevékenységét értelmezi. A szerző amellett érvel, hogy a többségi magyar és a kisebbségi román álláspontok között azért sem lehetett konszenzus parlamenti hozzászólásaikban, mert más-más nemzetfogalmak felől közelítették meg gondjaikat. 

A könyv az erdélyi székelyek és szászok közösségi életének megszervezésében és irányításában a 20. század derekáig fontos szerepet betöltő segítségnyújtást és ennek intézményes kereteit, a székely kalákát és a szász Nachbarschaftot (szomszédsági szervezetet) vizsgálja...

 „Szlovákia története elsősorban két államkeretben játszódott le – a történelmi Magyarország és Cseh-Szlovákia keretében. Ennek ellenére Szlovákia története nem merül ki teljesen e keretekben. Ezt könnyen megállapíthatnánk, ha Szlovákia történetét 1918-ig a történelmi Magyarország történetével, 1918 után pedig Cseh-Szlovákia történetével akarnánk helyettesíteni. Kiderülne, hogy e két állam történetének összegezése még nem alakítja ki azt, amit meg akarunk ismerni. E szélsőség mellett létezik még egy másik szélsőséges szempont: e szerint Szlovákia történetét egyszerűen úgy kell felfogni, mint valami disszidens közösség történetét Magyarország vagy éppenséggel Cseh-Szlovákia keretében. Így sem alakulna ki teljesen plasztikus és felfogható kép a szlovák társadalom fejlődéséről...

Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1905 - Hasonmás kiadás

Ujabb időben ismét a körmendi levéltár felé fordult a kutatók figyelme, midőn Csánki Dezső, Károly János, Karácsonyi János, Marczali Henrik, Hódinka Antal s a következendő oklevelek közlője , mindegyik a maga szakmájában, rendkivül gazdag eredményre talált. Batthyány Edmund herczeg lekötelező szivességgel adta meg mindenkor az engedélyt a kutatáshoz. Ez alkalommal nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar középkorra nézve, - a központi levéltárak anyagától eltekintve, - a körmendi levéltár tartalmazza a legtöbb adatot...bővebben

Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből 

A németeknek a Bánságba történt első betelepítésére érdekes világot vetnek az egykori tartományi kormánynak, az u. n. temesvári adminisztrácziónak 1889. nyarán az országos levéltárba került iratai, melyek addig a temesvári pénzügyi igazgatóság irattárában Iappangván, úgyszólván teljesen elkerülték a bánsági történetirók figyelmét. Érdekes adatok találhatók a bécsi hadügyminisztérium s az egykori udvari kamara levéltárában őrzött némely iratokban is, melyek különösen a telepítés kezdetére s a települőknek nyujtott kedvezményekre nézve adnak fölvilágosítást. Ezek alapján kísérlem meg a következőkben a bánsági legelső német kolonizáczió történetének a megírását. Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből - Hasonmás kiadás

1918-ban egy sokak által utópiának vélt eszme hívei az erélyi zsidó társadalom megszervezésének alapját fektették le. Létrejött az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, mely a zsidóságot nemzetként határozta meg. A többségében magyar anyanyelvű és magyar kultúrájú erdélyi zsidóságon belül mély törésvonalak keletkeztek. 

Szépirodalmi ihletésű családtörténet.

"Ha úgy érzed, elmédben valami szép és jó gondolat született, próbáld megosztani másokkal. Ha sikerül, meglátod, szíved terülni kezd, hogy helyet adjon az örömnek, boldogságnak." Kollerné M. Veronika

E kiváló helytörténeti munka összefoglalja a nagymegyeri zsidóság mindennapjait a kezdetektől a közösség megszűnéséig. A könyv további fejezeteiben Weisz Jehosua személyes sorsával ismerkedhetünk meg, mely Nagymegyerről indul, és az akkor alakuló Izraelben folyatódik. A mű alapja egy oktatási programnak is.

Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb települések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes bal parton ritka erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett, de a kettős kövek ott vannak a falu barokk templomának és némely régi házak falaiban is...bővebben

„És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó–magyar együttélést és a zsidó–magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. „A többi néma csend…”...bővebben