A történelmi Magyarországon jelenlévő nemzetiségeket érintő tanulmányok, szakkönyvek.
Hasonmás kiadás - Temesvárott : nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában, 1882.
Czirbusz Géza piarista szerzetes és egyetemi tanár 1886-ban szerzett doktorátust a jelen kötet egy későbbi átdolgozásával, s megválasztották munkája elismeréséül a budapesti Néprajzi Társaság bolgár szakosztályának elnökévé is...
Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1908 -Hasonmás kiadás
Hazai történetírásunk feltünően keveset foglalkozik a magyarországi szerb nép görög egyházi intézményeinek történetével. Nem érdeklődünk eléggé e bizanti alkotásoknak magyar földön - a római egyház és a nyugati műveltség körében - folytatott életével és azokkal a körülményekkel, melyek közt ezek az ősrégi keleti keresztény intézmények az ő sajátszerű jellegzetes formájukkal és szellemükkel hazánk területére behatoltak s itt már évszázadok előtt állandó otthont készítettek maguknak. A keleti görög egyház legjellemzőbb s közművelődési és magyar állami tekintetekből is figyelemre legméltóbb intézményei hazánkban a szerb monostoregyházak, rendeltetésük szerint a magyar földön élő szerb nép valláserkölcsi nevelőházai és tanítóiskolái.
Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, 1876 - Hasonmás kiadás
"Magyarország délkeleti része, mely a mult század közepe óta a változó politikai rendszerek mintaiskolájává használtatott, és sok oly intézményt mutatott fel tarka változatosságban, mely másutt e hazában ismeretlen volt, a régibb századokban is különleges térképet, és külön fejezetet az alkotmánytörténetben igényelt magának. Ezen állapotok, melyek annak idején a nemzet érdekei által igazolva lehettek, de a mai alkotmányos theoria előtt meg nem állhatnak, a felismerhetlenségig elmohosodtak az idők viszontagságai által, és a köztudomásból egészen kivesztek...bővebben
"Jelen könyvem sem nem másolata, sem bővített kiadása 31 évvel ezelőtt megjelent monográfiámnak. Tartalmilag és adatok beállításában egészen új dolgozat, mert egy emberöltő tapasztalatainak leszűrődése. Csupán alapfelfogásom nem változott, sem a honi bolgárokról, sem a krassovánok eredetéről. Sőt Syrku orosz tudós részéről is beigazolást nyert az én a nyolcvanas években hirdetett nézetem. A bolgárokról alkotott véleményemet pedig Bulgáriának a legutolsó 10 év alatt elért gazdasági és nemzeti erősödése, meg a lefolyt török-bolgár háború hadi sikerei igazolták. Bármint forrongjanak egy ideig ott, lenn a Balkánon természetes kereteikben elhelyezkedni s kristályosodni eddig nem tudó balkáni népek, - azt a világtörténeti és geográfiai tényt meg nem cáfolhatja senki és semmi, hogy a törökség nem bír ellentállni az európaizálás erejének, az európai ember világterjeszkedésének - és hogy a felszabadult balkáni népeknek van ezentúl jövőjük tulajdon hazájukban, a Földközi tenger keleti medencéjében, az Afrikába és Indiába vezető utak csomójában."
Hasonmás kiadás – Kolozsvártt, 1867.
Lukácsy Kristóf 1859-es latinul megjelent erdélyi örmények történetéről szóló munkáját egészíti ki a jelen kötet. Ismerteti az erdélyi örmény rítusú egyház történetét, s küzdelmét a beolvasztással fenyegető erdélyi római katolikus püspökség fenhatóságával szemben...bővebben
L'udovit Stúr (1815-1856) a szlovák történele legjelentősebb személyisége volt. Ő hozta létre az önálló szlovák irodalmi nyelvet, ő szerkesztette és adta ki az első szlovák nyelvű politikai újságot, ő volt az első olyan országgyűlési követ, aki a magyar törvényhozásban szlovák érdekeket jelenített meg. Ő volt az 1848-as szlovák politikai mozgalak legfontosabb vezetője, de részt vett a katonai megmozdulásokban is, sőt, ő volt az, aki 1849 után először felvetette az önálló, Magyarországtól független szlovák állam létrehozásának gondolatát.
A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a 12 településnek otthont adó Nagykikindai járás. A Nagykikindai járás 12 települése közül tíz rendelkezett „nagyközség” ranggal, ezek voltak Basahíd, Bocsár, Magyarpadé, Máriafölde, Mokrin (Homokrév), Nákófalva, Padé, Szaján, Teremi, valamint Tiszahegyes...
Ajánljuk még:
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában
Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában
Szépirodalmi ihletésű családtörténet.
"Ha úgy érzed, elmédben valami szép és jó gondolat született, próbáld megosztani másokkal. Ha sikerül, meglátod, szíved terülni kezd, hogy helyet adjon az örömnek, boldogságnak." Kollerné M. Veronika
Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb települések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes bal parton ritka erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett, de a kettős kövek ott vannak a falu barokk templomának és némely régi házak falaiban is...bővebben
Közéleti ténykedésem mozzanatait gyűjtöttem össze e könyvbe, amelyben emlékeim alapján megpróbálom felvázolni azt az utat, amely az iskolai katedrától az elnökjelöltségig vezetett. Személyes ügyekről is szót ejtek benne, de nem feltétlenül azért, hogy mások kíváncsiságát kielégítsem. Azon történeteket, találkozókat vagy részleteket elevenítettem fel, amelyek adalékkal szolgáltak fejlődésem mikéntjéről, az általam becsült értékekről. Személyes identitásom – a tetteim, és azon elvek, amelyekben hiszek – egészítette ki, töltötte meg élettel a történeteket, azt a közéleti szerepet, amelyet immár több mint tizennégy éve betöltök.
A kötet a magyar–román–cigány közösségek naiv történelmét vizsgálja, az együttélő népcsoportok történelemszemléletei közti összefüggésekre, az etnikus eltérésekre és a regionális egységességre fókuszálva. A könyv témájául választott mikrorégió a Nagy-Küküllő fennsíkján terül el, Hargita megye délnyugati részén, ahol magyar közösség már erősen keveredik a románsággal és cigánysággal, kialakítva egy sajátos együttműködési modellt.
Hol húzódtak Szlovákia határai - legalábbis a fejekben - száz-százötven évvel ezelőtt? Mit jelentett az Alföldi Szlovákia? Létezett -e akkor szlovák társadalom? Miért és kinek a szemében volt renegát, elfajzott a magyarrá vált nemes, pap, tanító? Létezett-e szlovák nemzet ott, ahol az idegen érdekeket szolgáló, kevés pánszláv izgató mellett csak derék tót ajkú magyarok éltek, vagy ahol a csehszlovák nemzet keleti ága várta az idősebb...bővebben
Az örmény lakosság számának jelentős csökkenése ellenére, a 19-20. századokban Gyergyószentmiklóson maradt fenn az egyik legerősebb magyar örmény közösség. A gyergyószentmiklósi magyar örmény közösség tiszteletére 2010. május 6-án az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság nemzetközi történész konferenciát szervezett. A tanulmánykötet egy kivétellel ennek a tudományos értekezésnek a munkálatait mutatja be...
Harminc évvel az első kiadás megjelente után újra az olvasóközönség figyelmébe ajánljuk a műfordító Kányádi Sándor nagyívű vállalkozásának, az Erdélyben élő népek költészetének tolmácsolása első darabját. A kötetet Cseh Gusztáv illusztrációi díszítik továbbá Almási István tanulmánya értekezik a dallamokról. Az ötvenkét, szász dialektusban közzétett népdal és magyar fordításai egy sajátos népi kultúra gyöngyszemei.
Hasonmás kiadás – Győr, 1867.
Zalka János győri megyéspüspök dolgozata az erdélyi szászok történetét dolgozza fel betelepülésüktől a középkor végéig...bővebben
Hasonmás kiadás – Lőcse: Szepesmegyei Történelmi Társulat, 1901
„A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században« czímű füzetét nyújtja most választmányunk társulatunk tagjainak 1900-adik évi illetményűl. A csere igen szerencsés, mert ez a mű teljesekké egészíti ki társulatunknak eddig megjelent évezredes kiadványait, de a nélkül, hogy bányavárosaink történetéből sokat előlegezne...bővebben
Ľudovít Štúr (1815-1856), a szlovák történelem legkiemelkedőbb alakja, 1851-ben írta meg A szlávok és a jövő világa címmel az első olyan politikai koncepciót, amely kész forgatókönyvet kínált a szlovák és a magyar nemzet különválásához. Kötetünk Stúr legfontosabb cikkei, beszédei, politikai röpiratai mellett közöl egy bő válogatást kiterjedt levelezéséből, a kortársi visszaemlékezésekből, sőt, az utókor magyar és szlovák értékelései közül is. Így rajzolódik ki Stúr politikusi, politikai gondolkodói és újságírói arcéle, sőt, magánemberi portréja is.
„Szlovákia története elsősorban két államkeretben játszódott le – a történelmi Magyarország és Cseh-Szlovákia keretében. Ennek ellenére Szlovákia története nem merül ki teljesen e keretekben. Ezt könnyen megállapíthatnánk, ha Szlovákia történetét 1918-ig a történelmi Magyarország történetével, 1918 után pedig Cseh-Szlovákia történetével akarnánk helyettesíteni. Kiderülne, hogy e két állam történetének összegezése még nem alakítja ki azt, amit meg akarunk ismerni. E szélsőség mellett létezik még egy másik szélsőséges szempont: e szerint Szlovákia történetét egyszerűen úgy kell felfogni, mint valami disszidens közösség történetét Magyarország vagy éppenséggel Cseh-Szlovákia keretében. Így sem alakulna ki teljesen plasztikus és felfogható kép a szlovák társadalom fejlődéséről...
Ez az évkönyv a kisebbségeket érintő hírek és elemzések mellett kiemelt figyelmet szentel a kisebbségek oktatási intézményrendszerének.
Ennek a kötetnek, amely már a harmadik évkönyv, célja közreadni a szlovákiai kisebbségi léttel kapcsolatos legfontosabb társadalmi események éves összefoglalóját, valamint betekintést nyújtani a kisebbségi populációk és az általuk lakott régiók társadalmi és gazdasági folyamataiba.
A kosár üres
Rendeléseim követése: