Nemzetiségek

Hasonmás kiadás – Kolozsvártt, 1867.

Lukácsy Kristóf 1859-es latinul megjelent erdélyi örmények történetéről szóló munkáját egészíti ki a jelen kötet. Ismerteti az erdélyi örmény rítusú egyház történetét, s küzdelmét a beolvasztással fenyegető erdélyi római katolikus püspökség fenhatóságával szemben...bővebben

Az erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon – a közte a közös tulajdon – szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi zsidóság, vagy a svábság felszámolása a magyarországi polgár-világon ütött mély sebet; az erdélyi zsidóság, majd a szászság megsemmítése Erdélyt és Romániát lökte Európától lökte Európától és az európai civilizációtól messzibbre el. A szászsággal nem csak egy kultúra tűnt a semmibe, de egy kicsit a kultúra is...bővebben

„Ebben a könyvben a román nemzetiségi öntudatosodás folyamatát kísérelem meg bemutatni a források tanúsága alapján. A valóságtartalom, melyhez eljutottam, nem felel meg sem a magyar, sem a román nacionalista történetírás megszokott eredményeinek. Bár nem ölel fel minden megközelíthető egykorú forrásanyagot, minden eddigi kísérletnél többet használ fel, és a leglényegesebb anyag nagy részét felöleli. Megírásából az emberi lehetőségek határain belül minden célzatosság hiányzik, kivéve egyet: a valóság megismerésének vágyát.” (részlet az előszóból)

Ez a mű, amelyet az olvasó ezennel kézbe vehet, 1946-ban látott napvilágot. Dokumentum és ma is aktuális mű. Szerzője, I. Tóth Zoltán a magyar történetírás rendhagyó alakja, egyetlen mártírja. 1956. október 25-én érte golyó, amikor – mint dékán – az egyetemi hallgatóság igényeit akarta a Pártközpont elé terjeszteni. Ember és mű értékét akkor tudjuk felbecsülni, ha kora összefüggéseibe próbáljuk elhelyezni, pontosabban: a ma újrafelfedezett multikulturalitás színes szövevényébe.

A monográfia az erdélyi román elit és a polgárosuló parasztság körében a 19. század második felében megindult polgárosodás összetevőit, az életmód és az értékrend változását kívánja föltérképezni: egyrészt, a románság társadalomszerkezete mennyiben differenciálódott a kapitalizmus kihívásainak következtében, másrészt, mely régiókban alakultak ki a folyamat legkedvezőbb feltételei.

Hasonmás kiadás – Győr, 1867.

Zalka János győri megyéspüspök dolgozata az erdélyi szászok történetét dolgozza fel betelepülésüktől a középkor végéig...bővebben

Horst Klusch erdélyi szász tudósember, a szászok eredetének, történelmének kutatója, aki e népcsoport világban való helyét keresi, önértelmezésének történelmi alapjait vizsgálja Az erdélyi szászok betelepedéséről című tanulmánykötetében. Sieben­bürgen név és a szászok eredetéről szóló tanulmányait követő írásaiban a szászsághoz kapcsolódó betelepedés-elméletek valószínűségét vizsgálja, a legújabb elméletek felől a szászok erdélyi betelepítését az 1096-1154 közötti periódus eseményeivel hozza kapcsolatba.

A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek...bővebben

A Carpathia a három ország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna határvidékén csekély számú kisebbségben élő és ezért visszafordíthatatlan asszimilációra ítélt ruszinok, egy fokozatosan elöregedő és elnéptelenedő régió regénye. A társadalmi folyamatokat és kulturális jelenségeket pontosan diagnosztizáló és nem kevés kritikával ábrázoló szürreális útleírás jelen idejű narrációja magabiztosan és észrevétlenül viszi magával az olvasót a múltba és a jövőbe egyaránt. A szerző kiforrott stílussal és eszköztárral nyúl a témához...bővebben

Ajánljuk még: Entrópia

Maros Krajnak Carpathia című regényéről Forgách Kinga írt kritikát.

„Történelemmel terhelt régió vagyunk” Dusan Simko szlovák író állapította meg a hét végi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Körkép a könyvfesztivál díszvendége, Szlovákia irodalmáról

Andy Warhol és a Kárpátok falvai

Kulcsregénygyanús mű: Maros Krajnak történelmi traumás, szépirodalmi látomása magával ragadja az olvasót.

Láng Zsolt - Nem mondja ki a nevét

Harminc évvel az első kiadás megjelente után újra az olvasóközönség figyelmébe ajánljuk a műfordító Kányádi Sándor nagyívű vállalkozásának, az Erdélyben élő népek költészetének tolmácsolása első darabját. A kötetet Cseh Gusztáv illusztrációi díszítik továbbá Almási István tanulmánya értekezik a dallamokról. Az ötvenkét, szász dialektusban közzétett népdal és magyar fordításai egy sajátos népi kultúra gyöngyszemei.

Az Élettől az életig a holokauszton át című könyvben a szabadkai zsidóság múltjáról, művészeiről, mindennapjairól és tragédiájáról talál élményszerű beszámolókat az olvasó.

Magyar nyelven ez az első kiadvány, amely gyűjteményes formában mutatja be a szabadkai zsidó közösség sorsának alakulását a kezdettektől a vészkorszakban elszenvedett pótolhatatlan veszteségeken át egészen a második világháború utáni tömeges elvándorlásig. „Hagyományaink, épületeink, temetőink, a zsinagóga, egész sorsunk és életünk része a szabadkai mindennapoknak” – írja előszavában Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke, aki szerint ez a kötet válasz arra a széleskörű társadalmi érdeklődésre, amelyet a város lakói a zsidó értékek irányában megfogalmaztak. A könyv a valamikori és a mostani zsidóságról ad egyfajta életjelet, bemutatva hagyományait és örökségét, amelyből Szabadka a mai napig építkezhet.

A történelmi Torontál vármegye az 1910. évi magyar népszámlálás idején egy törvényhatósági jogú városra (Pancsova), két rendezett tanácsú városra (Nagybecskerek, Nagykikinda) és 14 járásra - ezeken belül 210 településre - tagolódott. A járások közül az egyik volt a 12 településnek otthont adó Nagykikindai járás. A Nagykikindai járás 12 települése közül tíz rendelkezett „nagyközség” ranggal, ezek voltak Basahíd, Bocsár, Magyarpadé, Máriafölde, Mokrin (Homokrév), Nákófalva, Padé, Szaján, Teremi, valamint Tiszahegyes...

Ajánljuk még: 

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Törökbecsei járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Csenei járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Párdányi járásában

Etnikai és felekezeti viszonyok a történelmi Torontál vármegye Zsombolyai járásában

Az itt közölt írások két nagyobb témakörhöz kapcsolódnak. A tanulmányok egyrészt arra keresik a választ, hogy a közép-európai országok (elsősorban Magyarország és Románia) euro-atlanti integrációjában miként van jelent a kisebbségi problematika. A másik csomópont az erdélyi nemzetiségi, illetve kisebbségi politikák alakulása a változó államkeretek között. Vogel Sándor nem ad megoldásokat, nem hoz új alternatívákat az erdélyi kérdés rendezésére. Áttekintést ad, európai és történelmi perspektívát a társadalmi önismerethez. (Részlet a szerkesztõ Előszavából)

Tudományos kutatómunkája szintén a magyar múlt feltárását célozta. Mivel a Ceausescu-endszerben a magyarság története és néprajza politikai szempontból tiltott szakterület volt, írásai, tanulmányai, könyvei cenzúrázva voltak, sőt 1982-ben, mivel könyvében nem használta a hivatalos történelemhamisítás szempontjait, a Gyergyószentmiklós múltját feltáró könyvének kinyomtatott példányait elégették. Másik könyvének megjelenését a cenzúra akadályozta meg. Könyvei megjelentetése az 1989-es változások után vált lehetővé. 1992-től kezdődően 12 könyve jelent meg. Ezenkívül 59 nagyobb tanulmánya jelent meg könyvekben, szakfolyóiratokban és évkönyvekben. Írásainak, újságcikkeinek száma 186. 

Ez a tanulmánygyűjtemény a tavaly megjelenő kötet (Ikerkönyvek 1. Magyar folklórtémák – délszláv kitekintéssel) testvérkötete. Ebben a könyvben olyan magyar folklórtémák kifejtése kapott helyet, amelyeknek délszláv vonatkozásai, kapcsolódási pontjai, szöveges folklór esetében szövegváltozatai vagy párhuzamai voltak kideríthetőek a délszláv folklórban vagy folklorisztikában.

Ikerkönyvek 1. elérhető itt

Féder Zoltán első könyve az „Izraeli könyvtárakban” címet kapta. Két bibliográfiáról van szó benne, az Izraelben, valamint az egykori Palesztinában megjelenő magyar nyelvű művekkel foglalkozik. A szerző az első magyar nyelvű kiadvány megjelenési dátumát tekintette kezdő időhatárnak. A mű a Duna-Palesztina Egyesület alapszabálya, amely Jeruzsálemben jelent meg 1928-ban.

A második bibliográfia a Kárpát-medence régióiban élt zsidó közösségek történelméről szóló munkákat foglalja magában...bővebben

korunk.org

ujkelet.live

A Torbágyi Római Katolikus Egyházközség 2014-ben ünnepli újraalapításának 300. évfordulóját. Az ebből az alkalomból megjelent könyv nemcsak az egyházközség 300 éves hitéletét mutatja be, hanem egyúttal Torbágy település történetébe, kulturális életébe is betekintést nyújt. Biatorbágy egyik legnagyobb közösségének történetén keresztül egy-egy korszak jellegzetes társadalmi viszonyait, illetve annak következményeit is megismerhetik az olvasók. Mindenkinek, aki városunkban él, vagy azt megismerni szándékozik, jó szívvel ajánljuk e kötetet.

Az 1990-es évek elején, amikor a kétpólusú világrend megszűnésével Európa keleti felének megnyílt a lehetősége a nyugati csatlakozásra, a multinacionális Jugoszláviában ezzel ellentétes események zajlottak. A délszláv államalakulat nemzeti alkotóelemeire hullott szét. Sokan értetlenül szemlélték e jelenséget, pedig végeredményben az a nemzeti dezintegrálódási folyamat jutott el a végkifejlethez, amely az 1848-as forradalmakkal vette kezdetét. A kötet sarokpontjait alkotó, a polgári forradalom időszakát és a kiegyezés korát tárgyaló kapcsolattörténeti tanulmányok a magyar, a szerb és a horvát nemzetállami törekvések összefüggéseit és kölcsönhatását vizsgálják...bővebben

A 95 folklórszöveget tartalmazó kötet meséi, mondái, apokrif történetei átfogó képet nyújtanak a magyar anyanyelvű gömöri romungrók narratív folklórjáról és annak magas fokú esztétikai mivoltáról. Balog Ernő meséi, mondái tartalmi, szerkezeti és tematikai tekintetben egyaránt magukon viselik a cigány elbeszélő hagyomány jellegzetességeit, és hűen tükrözik annak hagyományos előadói stílusát...bővebben

A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007. szeptember 28-án nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a magyarországi szlovákokról. Célunk az volt, hogy a magyarországi szlovák közösség képviselői maguk tájékoztassák a szlovákiai közvéleményt életükről, kultúrájukról, intézményeikről és szervezeteikről. A Fórum Intézet elsősorban a szlovákiai kisebbségek kutatásával foglalkozik, de figyelmét kiterjeszti a tágabb közép-európai régióra is. Emellett a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét természetes partnerének tekinti...bővebben

Jelen kötet célja a "Schwäbische Türkei" központjában fekvő Bonyhád, és az ahhoz közeli települések területéről- kiemelve Tolna megyét és a történeti Völgységet - málenkij robotra elhurcolt német ajkú lakosság viszontagságainak bemutatása. A mindkét világháborút elveszítő Magyarországra és Európára is ólomsúllyal nehezedett a német kérdés...