Meggypiros mezben, a válogatott hivatalos szerelésében 2019 őszéig 1001 labdarúgó lépett pályára nemzetközi találkozón. Könyvünk ezekről a futballistákról szól. Egyszerre lexikon, amely szócikkeken keresztül emlékezik meg az összes eddigi játékosról, és sportágtörténeti album, amely színes történeteket is közöl a 118 évről. A történelmünkről, a szenvedélyünkről, az életünkről.
A hazai könyvkiadás és futballtörténelem egyedülálló vállalkozása nemzetközi szinten is kivételes összeállítás, a teljesség igényével, alapos kutatómunkával, eredeti forrásokat igénybe véve dolgozza fel 700 oldalban a magyar labdarúgó-válogatott lexikonját:
- 1001 válogatott labdarúgónk életrajzi adatai, szakmai életútja, válogatott meccseinek statisztikája, elemzése.
- 941 magyar válogatott mérkezős jegyzőkönyve: helyszín, időpont, nézőszám, játékvezető, csapatok összeállítása, gólok, cserék, sárgal lapok, kiállítások stb.
- 1902-2019 futballtörténeti kronológiája a magyar labdarúgó-válogatottnak
- Futballtörténeti írások egy-egy sorsfordítü mérkőzés hátteréről, EB és VB szerepléseikről, eddig kevésbé ismert vagy nem publikált megvilágításban.
"Mi, a könyv szerkesztői és szerzői arra vállalkoztunk, hogy benézünk az eddigi gyűjtemények mögé, és minden egyes játékosnak utána olvasva, korabeli sajtóközléseket, de ha kellett, levéltári forrásokat is felkutatva, eredeti szócikkeket írunk. Arra is gondoltunk, hogy egy ilyen jellegű összefoglaló munka nem nélkülözheti a szócikkek mellett, között megjelenő futballtörténeti írásokat sem, mivel nem minden olvasó számára evidens, hogyan indult el nálunk a bajnokság, a válogatott, a profi szövetség, vagy, hogy milyen módon bánt a rendszer az aranylabdás Albert Flóriánnal.
A magyar labdarúgás a kultúránk elválaszthatatlan része. Ebben a sportágban a múlt században a húszas évektől hét évtizeden keresztül a világ élvonalában voltunk. Tartozunk magunknak és a 118 év válogatott szereplőinek azzal, hogy egy igényes könyvben bemutatjuk a sikeres és kevésbé sikeres korszakok legjobbjait.
Könyvünk az új Puskás Ferenc Stadion avatásán debütál." (Dénes Tamás, Dlusztus Imre)
Megjelenés: 2019. NOVEMBER 15.
KEDVEZMÉNYES ÁR: 14 910 Ft helyett 11 900 Ft
20 példány rendelése esetén egyedi arculatú védőborítót biztosítunk díjmentesen cégek, sportegyesületek számára. Ennek tervezését, szerkesztését a kiadó tipográfusa végzi a megrendelőtől kapott képek, logó, szöveges anyagok alapján.
Rendelését leadhatja webáruházunkon keresztül vagy a xantusz@hdsnet.hu címen.
Átvehető személyesen Budapesten, Biatorbágyon, Szegeden, Békéscsabán, Győrben, Vácon, vagy futár viszi utánvételes csomagként. Határon túli átvételi pontok: Csíkszeredán, Kolozsvárott, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban.
Sajtóanyagok:
http://bmsextra.hu/ha-kell-egy-jo-konyv/
https://behir.hu/meggypiros-mezben-a-magyar-labdarugo-valogatott-jatekosai-1902-2019-kozott
https://www.beol.hu/sport/helyi-sport/hat-csabai-szerepel-a-valogatott-jatekosokat-bemutato-kotetben-2216337/
Videófilm:
https://drive.google.com/file/d/1Hmj1Iv4Hnif1yVk5pwtwSTADNx-_h36L/view
A könyv előszava Szöllősi György tollából:
Ajánlás
A magyar futball évszázados álma egy nemzeti stadion, s bár egykor, a világ legjobb válogatottjának, a magyar labdarúgó Aranycsapatnak kezdték építeni a Népstadiont, féloldalas, félbemaradt torzója a magyar futball 1954, majd végképpen 1956 utáni magára hagyottságának jelképe lett. Hiába épült föl tehát az egykori monarchia területén, a „dunai futballiskola” alapjain minálunk az azóta is irigyelt, kifinomult, sikeres és erős futballkultúra, egy-egy szerencsés, de rövid időszakot leszámítva valami mindig hiányzott. Trianon után a futball kialakulását segítő polgári környezetet biztosító nagyvárosok, aztán a létesítmények, a gazdasági háttér, a profizmus, az inspiráló szabályozás, a szabadon fejlődő egyesületi kultúra. Az egyik politikai szélsőség az MTK-t meg a Vasast, a másik például Ferencvárost lehetetlenítette el, színezte át, világbajnoki döntős csapatainkra is elviselhetetlen terheket rakott a világháborús, majd hidegháborús napi politika.
Mindezt csak azért tartottam fontosnak elmondani, mert bár fél évszázados, hol lassabb, hol látványosabb pusztulás, züllés, zsugorodás után kellett elkezdeni újjáépíteni a magyar focit a gulyáskommunizmus, majd a vadkapitalizmus évtizedei után, vagyis nagyon mélyről indultunk, sorra érjük el azokat, a jelképes és valóságos mérföldköveket, amelyek megközelítéséről korábban álmodni sem mertünk. Negyvennégy év után végre megint kijutott a válogatottunk a kontinenstornára, a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra, társrendezői leszünk a 2020-as Eb-nek, megannyi sikertelen pályázat után, amelyeknek jóformán stadionok nélkül futottunk neki. És igen, lesz nemzeti futballstadionunk is, amikor e sorokat írom, már visszafordíthatatlanul felépült, s csak az utolsó simításokra vár az egykori Népstadion helyén létesült, s jellegzetes pilonjaival a valamikor világhírű, de soha be nem fejezett pályát idéző, immár 21. századi új Puskás Aréna.
És közben, éppen a nemzeti stadion megnyitásának esztendejében, elérkeztünk az ezredik magyar válogatott játékoshoz is. Ez a légió, ha úgy tetszik, „ezred” jelenti a magyar futball roppant erejét, hagyományát, ennek az ezernyi labdarúgónak a soraiban vannak ott hőseink, világklasszisaink, nemzedékek példaképei. Vb-ezüstérmeseink Sárosi Györgytől Buzánszky Jenőig, olimpiai bajnokaink Palotás Pétertől Dunai Antalig, ötkarikás érmeseink Várhidi Páltól Kű Lajosig, Európa-bajnoki bronzérmeseink Mátrai Sándortól Fenyvesi Mátéig, brazilverő hőseink Gelei Józseftől Farkas Jánosig, nagy gólkirályaink Schlosser Imrétől Bene Ferencig, ezüstcipőseink Fekete Lászlótól Nyilasi Tiborig, egyetlen aranylabdásunk, Albert Flórián, több mint százszoros válogatottjaink Bozsik Józseftől Dzsudzsák Balázsig, később edzőként világhírűvé lett labdarúgóink Guttmann Bélától Kovács Ferencig… Olyan arcképcsarnok ez, amelyre méltán lehetünk roppant büszkék, de olyan arcképcsarnok, amely egyetlen könyvben, lexikonban, gyűjteményben sem volt még soha így együtt, legfeljebb lelkesen szerkesztett ilyen-olyan internetes adattárakban (tisztelet ezek készítőinek is!), de sohasem ilyen terjedelemben, ilyen teljesen, ilyen részletesen, ilyen impozáns kivitelben. Vagyis a magyar futballt szolgáló nagy építőmérnöki, építőipari bravúr, a valaha volt egyik legnagyobb hazai épület (csak az Országház mérhető hozzá), az új Puskás Aréna létrejöttével egy időben a magyar futball leghűségesebb történészei, a legkiválóbb sportújságírók is „megépítik” a maguk hatalmas művét, amelynek éppen úgy félbemaradt és torzó elődje a maga korában egyébként ugyancsak hallatlanul fontos Alberttől Zsákig című klasszikus kötet, ahogyan az új arénának a régi Népstadion. Antal Zoltán és Hoffer József lexikonjának első kiadása is elmúlt már ötvenéves, s bár egyes szócikkeit, meghatározásait máig idézik, idézzük, engem például mindig nagyon zavart, hogy annak idején egy szó sem szerepelhetett benne Szűcs Sándor kivégzéséről vagy Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, Kubala László, Puskás Ferenc emigrációban elért világsikereiről.
És persze mondhatják most, hogy a régi Népstadionban vagy az Alberttől Zsákig című könyvben még jobbára olyan futballisták szerepeltek, akik jobban megérdemelték a magyarok rajongását, mint az utóbbi évtizedek játékosai. De egyrészt ez igazságtalan általánosítás lenne, hiszen még a legnehezebb években is akadtak klasszis játékosok magyar címeres mezben, másrészt éppen azért kell fáradoznunk a hajdan irigyelt futballkultúránk minden tárgyi és szellemi természetű elemének (a stadionok és a futballtörténeti könyvek létrehozását is ideértve) újjáépítésén, hogy ismét világklasszis magyar válogatott játékosoknak tapsolhassunk a nemzeti arénában. Olyanoknak, akik a Meggypiros mezben leendő sokadik kiadásában az egykori legnagyobbakéhoz hasonló, diadalmas szócikket követelnek majd maguknak…
De addig is, az első ezeregy magyar válogatott labdarúgó történetét összefoglaló, ahhoz méltó könyvet büszkén ajánlom a figyelmükbe, mint a Magyar Sportújságírók Szövetsége által támogatott egyik legnagyobb vállalkozás nagyszerű eredményét. Nagy Béla-programunkat éppen azért hoztuk létre a kormány segítségével, hogy ilyen átfogó, hiánypótló, magas színvonalú művek szülessenek a magyar sportról, a magyar sport történetéről. Köszönet mindenkinek, aki segítette a munkát, a megjelenést! A magas nívóra, az óriási téma szakszerű, időtálló és olvasmányos feldolgozására pedig garanciát jelent a két szerző, a külön-külön is futballtémájú könyvek, tanulmányok, szakcikkek tucatjait, sőt százait jegyző Dénes Tamás és Dlusztus Imre személye.
Szöllősi György
a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke
a Nemzeti Sport-csoport főszerkesztője
A kosár üres
