Jelen kötet célja a "Schwäbische Türkei" központjában fekvő Bonyhád, és az ahhoz közeli települések területéről - kiemelve Tolna megyét és a történeti Völgységet - málenkij robotra elhurcolt német ajkú lakosság viszontagságainak bemutatása. A mindkét világháborút elveszítő Magyarországra és Európára is ólomsúllyal nehezedett a német kérdés. A kollektív bűnösség által elítélt magyarországi németek helyzete, az orosz megszállás, a lakosságcsere, a be-és kitelepítések olyan fejezetei az ország történetének, melyek a háború után még kiábrándítóbb, embertelenebb viszonyokat teremtettek a lakosság számára. A lehangoló téma ellenére beszélni kell ennek a néhány évnek az eseményeiről is, hiszen ugyanúgy hozzátartozik Magyarország történetéhez, mint a boldog békeidők. Úgy gondolom, számtalan művet és visszaemlékezést olvashatunk a kitelepítésekről, a lakosságcseréről, de a málenkij robot témakörét is feldolgozta már néhány kiváló történész (pl. Szenyéri Zoltán, Bognár Zalán, Zielbauer Miklós). A "kis munka" a nagyközönség számára azonban napjainkig az elhallgatott történelem része. A téma aktualitását bizonyítja, hogy bár az utolsó utáni pillanatról beszélhetünk, de még most, 2016-ban is lehet találkozni olyan idős emberekkel, akik túlélték az oroszországi munkatáborokat. Talán az elkövetkezendő 1-2 év az utolsó esélyünk arra, hogy meghallgassuk, és elmondjuk az ő történeteiket. Ők átélték azt, amit mi csak az újságok, könyvek lapjain olvashatunk. Erősen támaszkodva az oral history adta lehetőségekre, szeretném az általuk még megtapasztalt, ma azonban már "csak történelemként" emlegetett időszakot feleleveníteni ennek a kötetnek az oldalain, emléket állítva a túlélőknek és az idegenben nyugvóknak.
A kosár üres
