Az alig négy éve alakult, alsóőri székhelyű Imre Samu Nyelvi Intézet ambiciózus tevékenységével máris komoly hagyományt teremtett a határon túli magyar kisebbségek anyanyelvi kultúrájának kutatásában, és az erre vonatkozó tudományos eredmények közzétételében. A kérdéskör különböző aspektusairól évente tudományos tanácsozást szerveznek, melyek anyaga nyomtatásban legutóbb 2009-ben látott napvilágot, elsősorban a burgenlandi magyarság anyanyelvhasználatának aktuális problémáit körüljárva. Jelen kötet ennek folytatásaként is felfogható: az intézet által 2010-ben hasonló témában rendezett konferencián elhangzott előadások írott anyagait tartalmazza, melyek ezúttal egy tágabb térségre fókuszálnak, így az olvasók nemcsak az ausztriai, hanem a szlovéniai és a horvátországi magyar anyanyelvű közösségek nyelvi, nyelvhasználati sajátosságairól is képet alkothatnak. A tanulmánykötet fő értékét többek között abban is kell látnunk, hogy párhuzamosan villant fel számos részletet e három "kisrégió" különböző szociokulturális múltú, s jelenleg sem feltétlen azonos anyanyelvhasználati szabályozottságban élő magyarságcsoportjainak nyelvi létmódjából, kidomborítva ezzel az eddig talán kevesebb figyelmet kapott párhuzamokat is a három nevezett régióban. Ezen koncepciónak köszönhetően ugyanakkor érzékletesen körvonalazódik az is, mennyire más nyelvhasználati problémák és nyelvpolitikai dilemmák vetődnek fel a kisrégiók magyar etnikumai esetében, mint a hazánkkal határos négy másik állam egyenként is többszázezres magyarságtömbjeinél. A számos alkalmazott nyelvészeti diszciplínát átfogó, s a felvonultatott módszertani eljárásokban is sokszínű tanulmánykötet érzékletesen bizonyítja, mennyire változatos szempontok és elméleti keretek szerint lehet kutatni a határon túli magyar nyelvközösségek és nyelvváltozataik érzékeny, időben rendkívül dinamikusan változó jelenségkörét - a leíró és történeti dialektológiától, a geo- és szociolingvisztikától kezdve a korpusznyelvészeti és lexikográfiai megközelítésen át a nyelvi tervezés gyakorlatáig és a nyelvi jogok interdiszciplináris elméleti keretéig. (Žagar-Szentesi Orsolya)
Tartalomjegyzék
A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT KUTATÁSAIBÓL
ISTVÁN CSERNICSKÓ
UKRAINIAN EDUCATIONAL POLICY AND THE MINORITIES
KOLLÁTH ANNA
A MURAVIDÉKI KÉTNYELVŰ OKTATÁS - TEGNAP, MA, HOLNAP
PINTÉR TIBOR
A MAGYAR NYELV FŐBB LEXIKONJAI ÉS HATÁRON TÚLI VONATKOZÁSUK
SZILVIA SZOTÁK
KAPITEL AUS VERGLEICHENDEN UNTERSUCHUNGEN DES SPRACHEGEBRAUCHES
VON UNGARISCHEN MINDERHEITEN
AZ ÚJ MAGYAR NYELVATLASZ GYŰJTÉSE
GÚTHY LÁSZLÓNÉ
AZ ÚJ MAGYAR NYELVATLASZ 2009. ÉVI GYŰJTÉSÉNEK FELSŐŐRl TAPASZTALATAIRÓL
N. FODOR JÁNOS
A KÓRÓGYI NYELVJÁRÁS NYELVFÖLDRAJZI TANULSÁGAI
SCHULTZ JUDIT
A NYELVVESZTÉS ÚTJÁN - AZ ÚJ MAGYAR NYELVATLASZ VELIKA PISZANICA-I GYŰJTÉSÉNEK TA-
NULSÁGAIBÓL
ZELLIGER ERZSÉBET
NYELVI VÁLTOZÁSOK FELSŐPULYA NYELVJÁRÁSÁBAN
NYELVMŰVELÉS
MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ
A VAJDASÁGI MAGYAR NYELVHASZNÁLAT SAJÁTSÁGAI
FORDÍTÁSTUDOMÁNY
VEIT ZITA
DECODING LITERATURE: PARATEXTS OF HUNGARIAN-GERMAN DRAMA TRANLATIONS
IRODÁK, INTÉZETEK, PROJEKTEK
BENŐ ATTILA - SÁROSI-MÁRDIROSZ KRISZTINA
A SZABÓ T. ATIILA NYELVI INTÉZET TEVÉKENYVSÉGÉNEK ÖSSZEGZÉSE (2001-2009)
GRÓF ANNAMÁRIA
A MAGYAR NYELVI LEKTORÁTUS A MARIBORI EGYETEM BÖLCSÉSZETIUDOMÁNYI
KARÁN
LAAKSO, JOHANNA
ZUR ROLLE DER ABTEILUNG FINNO-UGRISTIK DER UNIVERSITAT WIEN BEI DER
ERFORSCHUNG DER UNGARISCHEN SPRACHE IN ÖSTERREICH
PARFUSS ANGELIKA
ELDIA: FIELD WORK ON SPEAKERS OF HUNGARIAN IN AUSTRIA
A kosár üres
