Betöltés...

Kapcsolatok és keresztutak

Ress Imre

Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában


Ár: 2.250 Ft

Raktáron

L'Harmattan Kiadó, Budapest
165 x 235 mm, fűzött, 288 oldal
Kiadás éve: 2004
Sorozat: A múlt ösvényén
ISBN: 963 9457 77 9

Az 1990-es évek elején, amikor a kétpólusú világrend megszűnésével Európa keleti felének megnyílt a lehetősége a nyugati csatlakozásra, a multinacionális Jugoszláviában ezzel ellentétes események zajlottak. A délszláv államalakulat nemzeti alkotóelemeire hullott szét. Sokan értetlenül szemlélték e jelenséget, pedig végeredményben az a nemzeti dezintegrálódási folyamat jutott el a végkifejlethez, amely az 1848-as forradalmakkal vette kezdetét. A kötet sarokpontjait alkotó, a polgári forradalom időszakát és a kiegyezés korát tárgyaló kapcsolattörténeti tanulmányok a magyar, a szerb és a horvát nemzetállami törekvések összefüggéseit és kölcsönhatását vizsgálják. A kétoldalú kapcsolatok elemzésekor mindenkor figyelembe veszik a szélesebb államkeretet, a Habsburg Monarchia helyzetét és a külső hatalmi feltételek alakulását. A bosnyákokkal foglalkozó fejezet írásai a 19. század utolsó harmadától, Bosznia és Hercegovina osztrák-magyar birtokbavételétől a közelmúltig kísérik végig a muzulmán lakosság nemzeti önazonosulási folyamatát.

A tanulmánykötet a szerb és horvát nemzeti mozgalom adottságainak, célrendszerének alakulását, a Habsburg-monarchiával kapcsolatos elképzeléseinek formálódását, a nemzetállami törekvések megjelenését, és azok magyar fogadtatását követi végig az 1848-as forradalomtól az 1880-as évek közepéig. A délszláv nacionalizmusok integratív és exkluzív vonásainak elemzése mellett bemutatja a korszak meghatározó szellemi áramlatának, a liberalizmus recepciójának jellegzetességeit, a nemzeti léthelyzetből fakadó torzulásait és hatást a délszlávközi és szomszédsági kapcsolatokra. A harmadik tematikai egységét alkotó tanulmányok a 19. század legjelentősebb délszláv szakértőjének számító magyar politikus Kállay Béni nézetrendszerét, boszniai tevékenységét és a muzulmánok nemzeti önazonosságának kérdéseit tárgyalják. A kötet zárófejezete azt a problémát vizsgálja, hogy a 19. századi nemzetállamok egykorú történetírói legitimációja hogyan ruházta fel a konkurens magyar nemzeti közösség múltját negatív történeti mítoszokkal, sztereotípiákkal, ill. hogy az 1990-es évek válságára választ kereső szerb történetpolitikai írások, hogyan alkották újra jelenben a nemzeti ébredés korának historizálásával a szomszédos magyarság fenyegető képét.

Még ma is viszonylag keveset tudunk a Balkán-félszigeten élő délszláv népek 19. századi történetéről. Abban, hogy tisztuljon a kép, segítségünkre voltak Ress Imrének, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársának az elmúlt másfél évtizedben megjelent tanulmányai. Közülük a legjobbakat tartalmazza e kötet. A könyvben közölt tanulmányok a horvátok, a szerbek és a bosnyákok egymáshoz és a magyarokhoz fűződő kapcsolatát tekintik át a 19. században. A tanulmánykötet ennek alapján tagolódik három fő részre.

A szerkesztő a kötet elején, számolva a hiányokkal, bevezetésképpen átfogó, igen hasznos historiográfiai áttekintést iktatott be A nemzeti legitimáció és a magyarságkép historiográfiai elemei a horvátoknál, a szerbeknél és a bosnyákoknál címmel (9–27.).

 



Részletes keresés