A kortárs irodalom és irodalomtudomány érdeklődésének alakulása a Jókai-kutatás mai reneszánszához minden bizonnyal igen kedvező klímát teremtett: Jókai legkülönfélébb műfajú szövegei hasonló határhelyzetben születtek, mint amelyet a ma embere a mediális robbanás, a képek "forradalma" és a művelődés korábbi rendjeinek az átalakulása közepette átél vagy elszenved. Jókai hősei és elbeszélői érzékenyen reagálnak azokra a problémákra, amelyek az ilyen jellegű változásokból adódnak. Mindaz, ami addig az emberi világ rendjét és biztonságát láthatatlanul szavatolni volt hivatott, bizonytalanná, kérdésessé válik: a könyv, az írott és beszélt nyelv, a nyelv kifejezésre való alkalmassága, az emberi történetek és karakterek megismerhetősége és elbeszélhetősége, a képek, szövegek és a világról való tudásunk viszonya. Azok a kérdések tehát, amelyek az elektronikus médiumok, az internet korában a mai olvasót és kutatót foglalkoztatják, a 19. század második felének körülményei között már mind ott sorjáznak a Jókai-szövegek világában - pontosabban fogalmazva: ha ma újraolvassuk a Jókai-szövegeket, sajátvilágunk, mai életünk kérdéseit láthatjuk viszont bennük.
A kötet a 2014. december 5–6-án, Balatonfüreden megrendezett, a reneszánszát élő Jókai-kutatás új eredményei számára fórumot teremtő, 2004-ben indított konferencia-sorozat és tudományos tanácskozás 3. állomásán elhangzott előadásokat közli. A tanulmányok egy része olyan műfajokat (dráma, novella, verses epika) állít fókuszba, amelyek eddig szinte egyáltalán nem kaptak figyelmet, másik csoportja pedig olyan szövegekkel foglalkozik, amelyek mindeddig kívül estek a kritika figyelmén. A harmadik szövegcsoportban közölt tanulmányok a legolvasottabb, a leginkább kanonizált regények közé tartozó szövegek radikálisan új szempontú, a mai olvasót is megszólítani képes értelmezését kínálják.
A kosár üres
