Gömör

Hasonmás kiadás- Pozsony: Wigand, 1917. - (Magyar protestáns történelmi emlékek)

„A harminc év előtt elhúnyt szép reményű történetíró, Mikulik József egyik hátrahagyott értékes munkáját bocsátjuk e füzetben a közönség elé. A hála is ösztönzött rá, mert sokat tanultam e munkából, a kegyelet is, hogy ez igazi tehetség emlékét felújítsam körünkben...bővebben

A könyv célja az, hogy bemutassa a történeti Gömör (és Kis-Hont) vármegyében az utóbbi három évszázadban lezajlott etnikai változásokat. A vármegye etnikai struktúrájának tér- és időbeli dinamikáját azonban nem egy-egy időpont kiragadásával, hanem folyamatában, a társadalmi-történeti eseményekbe ágyazva, sőt napjaink közigazgatási változásainak tükrében is vizsgálja.

Emberi tulajdonság, hogy szívesen olvasunk érdekes történeteket ismert vagy ismeretlen emberekről. Tompa Mihályról sok érdekes anekdota maradt fenn Gömörben, ezekből gyűjtöttem össze egy csokorra valót ebben a könyvben. Nem a költőről írtam, hanem a hatalmas termetű, a szerelmes, a beteges és még sok jelzővel illethető Tompa Mihályról.

Kötetünkkel a szlovákiai magyar néptáncokkal kapcsolatos kutatások egyik adósságát szeretnénk, ha nem is maradéktalanul, de mégis lehetőségeinkhez mérten rendezni. Könyvünk két szerzője, a korabeli terepmunka végzői, „néptáncgyűjtői" közül egyikőjük, Pálfy Gyula, néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének egykori munkatársa, másik szerzőnk, Takács András, a szlovákiai magyar néptánckutatás nagy öregje, 1951-ben Ág Tiborral együtt az itteni néptáncmozgalom elindítója, megalapozója, azonban ma is aktív, a gyűjtéseket, interjúkat lelkesen rendezte, a kötetet megtervezte, írta, emellett újabb kiadványokat tervez. Elkötelezettsége, munkabírása, lelkesedése példa lehet mindannyiunk számára. Kettőjüknek a témához szorosan kapcsolódó írásait és a Vály-völgyi táncélettel, szokásokkal foglalkozó szöveges gyűjtés anyagát, valamint a könyvhöz mellékelt DVD-n a terepmunka során készített néptáncfilmet tesszük itt közzé...bővebben 

Izgalmas feladatra vállalkozott a Rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa, aki Rimaszombat, azaz az  „akáclombos város” 19. századi polgári világának legjellemzőbb részleteibe próbál betekintést nyújtani. Egy városképet és belső világot, amelyet az I. világháború s annak számunkra tragikus végkifejlete – akárcsak a környékbeli településekét – szinte alapjaiban semmisített meg. A kötet alapját a szerzőnek a Gömörország című folyóiratban 2006-tól megjelentetett és gazdag képi anyaggal is ellátott „A polgári Rimaszombat” című sorozata képezi...bővebben

A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek...bővebben

Mintegy hetven szlovákiai és magyarországi községben végrehajtott gyűjtőmunka eredménye ez a könyv, amelyben összesen 600 folklóralkotás található. Feltárja előttünk Gömörország hiedelemvilágát és betekintést enged az ott élő emberek gondolkodásába, életébe és hitébe. Magyar Zoltán néprajzkutató, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történész-etnográfus-irodalomtanár diplomát. Fő szakterülete a magyar mondavilág, a magyarországi szentek és uralkodók köré épülő mondakörök.

Mács József (Bátka,1931 - Pozsony, 2017) felvidéki nagyar író, publicista, szerkesztő, műfordító. Az MMA néhai tagja.

Az Égig érő palatábla (1993) első rendszerváltás utáni kötete, amelyben egy vegyes házasságban született, magyarul már nem beszélő unoka és nagyapja kapcsolatát tárja elénk, miközben bemutatja egy gömöri falu életét. 

Portréfotók a gömöri vidékről.

A mai Szlovákia déli, szélesebb-keskenyebb sávjában élő magyarok évszázadokon keresztül együtt, illetve egymás mellett éltek más népekkel. Népi kultúrájuk tehát meg sem érthető anélkül, hogy ne ismernénk ezeknek az etnikumoknak (szlovákoknak, németeknek, horvátoknak, ruszinoknak, zsidóknak, romáknak, lengyeleknek stb.) a népi kultúráját is, illetve azokat a mechanizmusokat, amelyek az évszázados együtt-, illetve egymás-mellett-élést meghatározták, azokat a csatornákat, amelyek az egyes kultúrjavak ide-oda vándorlását lehetővé tették...bővebben

A gömöri vidéken található fejfákat fotózta le és örökítette meg az utókor számára Czenthe Zoltán. Kik voltak a formaérlelő, vagy újító hétköznapi mesterművészek? Hogyan élték túl a katolikus egyeduralom évszázadait az "ázsiai" lelkiséget tükröző formák? Miért pont a reformátusok temetői rezonáltak ezzel is a megnyílt új lehetőségre, a szabadságra? Erdélyben ha egy testvérünktől megkérdezik, hogy milyen nemzetiségű vagy, gyakran a válasz: református. A felsorolt fejfatípusok rövid jellemzése a képanyag rendszerezésén túl, azok jobb áttekinthetőségét, megértését is elősegíti.

A könyv címében is olvasható kérdést eredendően Rimaszombat címere ihlette. A válaszom egyidejűleg igenlő és nemleges. Hogy miért, kiderül a könyv első dolgozatából. A tudomány értelme az igazság keresése. Néha csak sejtjük, máskor már-már valószínűsítjük, hogy a közelébe jutottunk, de csak igen ritkán merjük határozottan kijelenteni, hogy megtaláltuk. A tudós embernek örök társa a kétkedés. Minden kutató épít néhai kollégáinak, valamint kortársainak a tudására, vélekedésére. Én is ezt tettem; ám ahol lehetett, ódzkodtam a tekintélyelvűségtől, a korábbi véleményekre, felfogásokra való kritikátlan hagyatkozástóI...bővebben               

Zsupos Zoltán (Berettyóújfalu, 1952) történész, etnológus. E sorozatban megjelent gyűjtése a Gömöri káromkodások könyve 1-2.

Ebben a forrásgyűjteményben Rozsnyón, Rimaszombatban és Besztercebányán, a levéltárakban lévő, a Gömör megyei cigány lakossággal kapcsolatos iratok találhatók. Több esetben nem egész terjedelmükben, csupán a hosszú peres ügyeknek az érintett lakossággal kapcsolatos része. 

A kétkötetes munka forrásául Rozsnyó és Rimaszombat város és Gömör-Kishont vármegye hivatalos iratanyaga, jegyzőkönyvei szolgáltak 1613-1850 között. A munka elsődleges célja a káromkodások, valamint a tágabb szövegkörnyezet segítségével elhangzásuk körülményeinek bemutatása. Áttekintésre kerülnek még olyan ide kapcsolódó kérdések, mint az, hogy mely réteg, terület, mennyit és hogyan káromkodott. A nyelvészeti és büntetőjogi kérdéseket inkább csak érinti a szerző, de gyűjtése komoly alapja lehet ilyen jellegű munkáknak is.

B. Kovács István munkáját ezúttal negyedszer vehetjük kézbe, hiszen a töretlen népszerűségnek örvendő kiadvány negyedik bővített kiadását olvashatjuk. A gömöriek az egykori vármegyéjüket egy külön kis országnak tartották, ahol a megye magyar, német és szlovák lakossága békés harmóniában élt együtt. A szerző alapos tudományossággal, mégis a nagyközönségnek szánva, közérhető nyelven mutatja be a tájegység múltját az első régészeti leletektől kezdve egészen a huszadik század viharos évtizedeig...bővebben

A mintegy másfél évszázados múltra visszatekintő gyűjtőmunkának köszönhetően a hazai magyar néprajzi tájak szóbeli költészetének számos értékét sikerült megmenteni. Ennek az anyagnak nem csekély hányada azonban nehezen hozzáférhető kiadványokban található, más része máig közöletlen. Az összegyűjtött értékek javának meghatározására és egy csokorba rendezésére Kósa László vállalkozott. Rozmaringkoszorú című kötetének megjelenése óta (1979) azonban immár csaknem két évtized telt el, s közben az ismertté vált anyag is számottevően bővült...

A protestáns egyház gömöri lelkészeinek és tanítóinak üldöztetésének történetét és dokumentumait dolgozza fel a tanulmány.

A 95 folklórszöveget tartalmazó kötet meséi, mondái, apokrif történetei átfogó képet nyújtanak a magyar anyanyelvű gömöri romungrók narratív folklórjáról és annak magas fokú esztétikai mivoltáról. Balog Ernő meséi, mondái tartalmi, szerkezeti és tematikai tekintetben egyaránt magukon viselik a cigány elbeszélő hagyomány jellegzetességeit, és hűen tükrözik annak hagyományos előadói stílusát...bővebben

A 2019-ben megjelent könyvben a leírások mellett színes fényképek mutatják be a 11-12. századból származó román és a 13-15. századból származó gótikus stílusban épült templomokat, amelyek nagy részében a magyar szentek életét bemutató freskók is fennmaradtak, érdekesek a háromkirályokat ábrázoló faliképek, amelyeken az Árpád-házi szent uralkodókkal helyettesítették a napkeleti bölcseket.