Garam-Ipoly-vidék

Nagysalló község lakosságának évtizedek óta dédelgetett álma vált valóra 2006 augusztusában, amikor felavatták a második világháborúban elesett hősök emlékművét. Ezt az eseményt Podhorská Mária hosszú évekig tártó munkássága előzte meg, az eltűnt személyek után való kutatása és az általa, 2005-ben megszervezett kiállítás, amely összefoglalta Nagysalló háborús éveit... bővebben

Csáky Károly (Kelenye, 1950. október 24.) magyar-angol-néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész. A Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Kutatási területe a Középső- és Alsó-Ipoly mente népi hiedelemvilága, jeles napi szokásai s az emberélet fordulóinak hagyományai. Csáky Károly elkötelezett kutatója szülőföldjének, az Ipoly-vidéknek. Jelen könyvében az emléktáblák, emlékhelyek fontosságáról ír, az Ipoly-vidék nagyjaira emlékezik, irodalmi barangolásokra kalauzol, majd a néphagyományok nyomába visz.

A szerző Hont megye Ipoly-menti településeinek igazi karakterét szándékozik megragadni a települések híres néprajzkutatóinak segítségével, továbbá a falvak hiedelemvilágának, szakrális és társadalmi hagyományainak leírása által. "Vidékeinkről, tájegységeinkről több útikönyv, tudománytörténeti összefoglaló és monográfia készült már. A hiteles falu- és településképek viszont még mindig fehér foltok önismeretünk térképén. Az adott helység karakterének megrajzolása, specifikumainak megragadása nem könnyű feladat, mint ahogyan a dolgokat változásaikban, összefüggéseikben láttatni sem egyszerű. A most elkészült néprajzi-honismereti kötet elsősorban ezt kísérli meg. (...)”

A tudomány bármely szakja csak akkor tud működni, ha vannak forrásai. Azok megléte azonban nem elegendő, hanem hozzáférhetővé is kell tenni azokat. Ennek a biztosítása azonban a vizsgálati tárgy mibenlététől függ. Ilyen sajátos vizsgálati tárgy egy nyelv helynévkincse. Tudományos vizsgálata több tudományágat is érint, így a nyelvtudományon (névtanon) kívül a földrajzot, a történelemtudományt, a településtörténetet, de a néprajz számára is őriz fontos ismereteket. Sőt, az iskolai oktatásban is felhasználható.
 

A régió mindegyik temploma még a középkor elején épült, alapvetően román, kisebb mértékben gótikus stílusban. Ezek nagy része azonban a török megszállás idején elpusztult (a bányavárosokat kivéve), vagy romos állapotba került, felújításukra többnyire azonban már az új stílusok (barokk, klasszicista) jegyében került sor. Ebben a könyvben annak a több mint harminc templomnak, kápolnának a leírását adjuk, melyek több-kevesebb román, illetve gótikus elemet megőriztek...

A kötet egy felvidéki tájegység, Medvesalja nyelvkincséből merít. A szerző vendégtanárként a nagyatlasz alapján – családi és hallgatói összefogással végzett kutatást megalapozó helyszíni gyűjtést, s ahogy terebélyesedett az anyag, úgy kellett egyre szűkíteni a témát, hogy adataiból is sokat közkinccsé tehessen, s bizonyos lexikológiai elemzésekre is maradjon hely. A dolgozat három nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben a gyűjtéssel és a feldolgozással kapcsolatos elvi, módszertani kérdések tárgyalása mellett bemutatja az anyag alapján legjellemzőbb medvesalji nyelvi változókat...bővebben

Nemesbori község a történelmi Bars és Hont megye határán, Lévától délkeletre, Ipolyságtól északnyugatra fekvő, ma már kevert, magyar-szlovák lakosságú kis település, de ahogy a történelmi neve mutatja, valaha (a második világháború előtt) még magyar volt, és többnyire színmagyar kisnemesek lakták, akiknek aztán a háború után menekülniük kellett származásuk miatt a szülőhelyükről. Nemesbori - cseppben a szlovákiai magyar tenger. Ennek a tengernek a történelmi hullámait írja le Csáky Károly a történész, a szociográfus, az etnográfus szakértelmével és a szépíró "finom érzékével".

Csáky Károly magyar-angol-néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész. A Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Csáky Károly tanári tevékenysége mellett évtizedek óta rendszeres helytörténeti-néprajzi kutatómunkát végez. A kötet forrásértékű anyagokat tartalmaz gazdag képmelléklettel, lábjegyzetekkel, irodalmi forrásokkal.

Tőzsér Kapcsos Anna 1927-ben született a palócföld szívének számító, valódi palóc tudattal rendelkező Kazáron. Kazár faluközössége és kultúrája a palócság jellegzetes példája. Hegyek közé zárt, szűk határú falu, korlátozott lehetőségekkel, konzervatív gazdálkodással, társadalmában, kultúrájában, hiedelemvilágában számos archaizmussal. A falu legidősebb asszonyai még napjainkban is népviseletben járnak. A 77 éves Panni néni az utolsók egyike, akinek nemcsak ruhatára, de gazdag és biztos tudásanyaga is párját ritkítja. A kötet öt generáció életének fontos eseményeit kíséri végig. Autentikusabb belülről láttatás a legempatikusabb szakmai mű esetében sem lehetne, mint ebben az érzésekkel teli családtörténetben és önéletírásban, amelyben szeretteinek és egy végleg eltűnt világ értékeinek akar emléket állítani egy kivételes asszony. A mű - szűkebb néprajzi értékén túl - nemcsak egy hagyományainak értékeire ráébredő közösség öntudatát táplálja, hanem a nagyobb olvasóközönség figyelmére is számot tarthat.

Egyféle barangolásra és zarándoklatra invitáljuk a kedves olvasót sorozatunk első kötetével. Az Ipoly mente tizenegy települését zárjuk be úgy, hogy elsősorban azok egyházi jellegű nevezetességeit: a települések templomait és szakrális kisemlékeit vesszük szemügyre. Éppen ezért talán több ez, mint a megszokott honismereti barangolás.

Egyféle barangolásra és zarándoklatra invitáljuk a kedves olvasót sorozatunkmásodik kötetével is. Az Ipoly mente tizenegy települését zárjuk be úgy, hogy elsősorban azok egyházi jellegű nevezetességeit: a települések templomait és szakrális kisemlékeit vesszük szemügyre. Éppen ezért talán több ez, mint a megszokott honismereti barangolás.

Három történelmi vármegye - Nógrád, Hont, Esztergom - tizenegy települését járjuk be újabb barangolásunk során úgy, hogy elsősorban most is a szakrális emlékeket keressük fel. Jól látható templomainkat vagy épp az elrejtett templomoromokat; becsben tartott kápolnáinkat vagy a már figyelmen kívülre került romos kicsiny szakrális tereit hitünknek. Megállunk a központi temetőkereszteknél, a forgalmas helyen emelt feszületeknél, s elzarándokolunk a régi tanyáknál, pusztáknál állított fakeresztekhez is...bővebben

Sorozatunk ötödik kötetét veheti kezébe a kedves olvasó. Térben és időben egyaránt nagy távolságokat jártunk be, hogy újabb tizenegy település templomát, szakrális kisemlékét mutassuk be. Ami az időt illeti, az több évszázaddal mérhető. Hisz elénk tárultak a középkori templomhelyek (Óvár, Bussa) és templomromok (Ipolytölgyes, Letkés), valamint a már az Árpád-kortól a mai napig álló gyönyörű műemléktemplomok is (Hébec, Kiskeszi). De vannak a nógrádi-honti tájnak régi szerény zarándokhelyei, gyógyító forrásai, kegyhelyei, kegykápolnái is (Ipolyvisk, Hébec)...bővebben