Zoborvidék

Középkori templomok a Csallóközben címmel jelent sok évvel ezelőtt a szerzőpáros kötete, amely nagy sikert aratott az olvasók körében. A szerzőpáros újra összeállt, hogy folytassa egy sorozat formájában a munkát, és sorban bemutassa a különböző tájegységek középkori templomait. Ennek első darabja a most megjelent Mátyusföldet és Zoborvidéket összegző kötet. Gazdag színes fotóanyaggal településenként haladva járja végig a vidéket a szerzőpáros.

Zoboralja gazdag néphagyományokkal rendelkezik, híres a népdalairól, balladáiról és szertartásszerű népszokásairól. Nemzedékről nemzedékre öröklődött és őrződött meg az ősi hagyaték. De nem elég örökölni valamit - s a néphagyomány esetében ez hatványozottan igaz -, szeretni, ápolni, fejleszteni is kell; őrizni, hogy kincsként továbbadható legyen. Az öröklődés, ápolás és fejlesztés folyamata Zoboralján a XX. század végéig még ilyen formában élt...

Egy falu életét lakóinak érzésvilága, életszemlélete, a táj és a környezet, a belső és külső erők kölcsönhatása határozza meg. Évtizedek, talán évszázadok során alakultak ki azok az íratlan törvények, melyek a falu életét igazgatják. Ezek a törvények, szokások a II. világháború után kezdtek fellazulni, majd az ötvenes évek könyörtelen „kollektivizálása” végleg felbomlasztotta azokat. Paradox, hogy éppen a „közös” tűzzel-vassal való megteremtése zúzta szét a falu, a paraszti társadalom igazi közösségi életét...bővebben

A Nyitra-vidék neves néprajzkutatója könyvében a hétköznapi élet alapvető szokásait mutatja be. A tartalomból: -Népi gyógymódok -Tisztálkodás: A napi mosakodás; A heti vagy kétheti nagymosakodás, illetve fürdés; A fej tisztán tartása-hajmosás; Az alsóruha, fehérnemű váltása; Menstruáció; Ürítés -A ruházat tisztán tartása -Takarítás

Az alábbiakban a szlovákiai Nyitra-vidéki - zoboralji - származású Bányi Mihállyal készült beszélgetést ismerheti meg a tisztelt Olvasó. Bányi Mihály személye több okból is különlegesnek számít. Egyfelől a korából adódóan több dolgot élt meg - jót és kevésbé kellemeset -, mint amit egy átlagos embertársunk megélni szokott. Például ma már ritkaságszámba megy, ha azt mondhatja el magáról valaki, hogy Nyitra mellett, mégis Magyarországon született. Másrészt mostanra bizonnyal ő az egyedüli, aki még a közelmúltban azt állíthatta, hogy a szlovákiai magyarok mártírhalált halt példaképével, Esterházy Jánossal ismerték egymást, együtt dolgoztak, talán még boroztak is...bővebben

Sándor János gyűjteményében olyan textusok olvashatóak, amelyek a kötött, folklorisztikailag meghatározhatóbb műfajú szöveggé válás más-más stádiumában vannak. A gyűjtemény érdeme éppen az, hogy miközben a helyieknek nyilván kedves és sokat lapozott olvasmányává válik majd, a folklorisztikai szakkutatás számára is fontos forrást jelenthet. Ebben a kötetben évszázadok alatt csiszolódott alkotásokat, balladákat, mondákat talál az olvasó Zoboraljáról.

Pográny egy kisebb község Zoboralján, annak ellenére mégis van mivel büszkélkednie. Több szép műemlék, a természet lenyűgöző szépsége, kedves emberek, a jó minőségű bor, az élő néphagyomány, a dalok, népviseletek, szokások megőrzése mindenkor felkeltette a kutatók érdeklődését.

Ortutay Gyula (1910-1978) zoborvidéki mese- és mondagyűjteménye egyike azoknak a kéziratoknak, melyek nem jelentek meg a jeles néprajzkutató életében. E sokáig elveszettnek hitt gyűjtemény Ortutay 1956. évi csehszlovákiai gyűjtőútjának termése, egyúttal pedig a Nyitra-vidéki magyarság prózaepikai hagyományainak első nagyszabású megörökítése...

A kötet kilenc mesét tartalmaz, amelyek tömörek, frappánsak. Éltető forrásuk a Zoboralja és a kiapadhatatlan népi humor. Hősei ördögök, boszorkányok, garabonciások, furfangosok, szegényemberek, királyfiak, tehát a klasszikus magyar népmesevilág megannyi ismert figurája.

A zoboraljai néprajzkutató, Jókai Mária sorozata a Nyitra-vidéki ünnepi népszokásokat, hagyományokat mutatja be. Egy-egy kötet évszakonként haladva járja végig az év jeles ünnepeit. Ez a sorozat záró kötete az őszi időszak szokásaival. A fotókkal kiegészített kötet a Nyitra vidékének népi hagyományait eleveníti fel (őszi munkák, jeles napok, búcsúk, bevonulás, katonaélet, lakodalom, játékok). A Nyitra vidékének népi hagyományai sorozat kötetei: Hamvazószerdától Szent Ivánig; Szent Ivántól Kisasszonyig; Mária-naptól Márton-napig.

Hasonmás kiadás – Nyitra, 1876.

A nyitrai rendi gimnázium 1701 és 1876 közti fennállásának története. 

A Zoborvidéki Lakodalmas zenekari partitúrája sajnos elveszett. A kiadás forrásául a szerző kéziratában fennmaradt zongorakivonat szolgált (Szíjjártóné Nagy Ilona tulajdona), a hangszerelés rekonstruálása pedig az eddigi egyetlen hangfelvétel alapján történt. A jelen kiadás mindenképpen egy jól játszható, az eredeti művel csaknem megegyező kotta, mely reméljük, betölti küldetését és egyre gyakrabban jelenik majd meg zenekaraink és énekkaraink műsorán.

Dr. Tóth Árpád

Hasonmás kiadás  – Nyitra : Huszár Ny., 1896.

„A nyitrai egyházmegyének a honfoglalás utáni alapitása és megalakulása mintegy száz év óta élénk irodalmi vita tárgya, melyben hazánk legjelesebb történet-irói vettek részt, a nélkül, hogy a végleges, döntő itélet kimondatott volna. E sorok írója figyelemmel kisérte ugyan a tanulságos vita változatos lefolyását, s örömmel üdvözölt minden mozzanatot, mely a sürű homály eloszlatásához alapos reményt nyujt; de rendszeres tanulmányok hiányában nem tartotta magát hivatottnak, szavát ily nehéz és bonyolodott kérdésben hallatni...bővebben

Hasonmás kiadás - Budapest : Márkus Samu,1895.

Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselőként és Nyitra vármegye főjegyzőjeként élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. Politikai témájú cikkei számos közéleti lapban jelentek meg. A jelen kötetben szűkebb környezetének, Nyitra város 1892-es választásainak történetét jegyezte le, amelynek választási elnökként volt tanúja.