Zoborvidék

Az alábbiakban a szlovákiai Nyitra-vidéki - zoboralji - származású Bányi Mihállyal készült beszélgetést ismerheti meg a tisztelt Olvasó. Bányi Mihály személye több okból is különlegesnek számít. Egyfelől a korából adódóan több dolgot élt meg - jót és kevésbé kellemeset -, mint amit egy átlagos embertársunk megélni szokott. Például ma már ritkaságszámba megy, ha azt mondhatja el magáról valaki, hogy Nyitra mellett, mégis Magyarországon született. Másrészt mostanra bizonnyal ő az egyedüli, aki még a közelmúltban azt állíthatta, hogy a szlovákiai magyarok mártírhalált halt példaképével, Esterházy Jánossal ismerték egymást, együtt dolgoztak, talán még boroztak is...bővebben

Hasonmás kiadás – Nyitra, 1876.

A nyitrai rendi gimnázium 1701 és 1876 közti fennállásának története. 

Hasonmás kiadás - Budapest : Márkus Samu,1895.

Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselőként és Nyitra vármegye főjegyzőjeként élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. Politikai témájú cikkei számos közéleti lapban jelentek meg. A jelen kötetben szűkebb környezetének, Nyitra város 1892-es választásainak történetét jegyezte le, amelynek választási elnökként volt tanúja. 

Hasonmás kiadás  – Nyitra : Huszár Ny., 1896.

„A nyitrai egyházmegyének a honfoglalás utáni alapitása és megalakulása mintegy száz év óta élénk irodalmi vita tárgya, melyben hazánk legjelesebb történet-irói vettek részt, a nélkül, hogy a végleges, döntő itélet kimondatott volna. E sorok írója figyelemmel kisérte ugyan a tanulságos vita változatos lefolyását, s örömmel üdvözölt minden mozzanatot, mely a sürű homály eloszlatásához alapos reményt nyujt; de rendszeres tanulmányok hiányában nem tartotta magát hivatottnak, szavát ily nehéz és bonyolodott kérdésben hallatni...bővebben

Sándor János gyűjteményében olyan textusok olvashatóak, amelyek a kötött, folklorisztikailag meghatározhatóbb műfajú szöveggé válás más-más stádiumában vannak. A gyűjtemény érdeme éppen az, hogy miközben a helyieknek nyilván kedves és sokat lapozott olvasmányává válik majd, a folklorisztikai szakkutatás számára is fontos forrást jelenthet. Ebben a kötetben évszázadok alatt csiszolódott alkotásokat, balladákat, mondákat talál az olvasó Zoboraljáról.

A kötet kilenc mesét tartalmaz, amelyek tömörek, frappánsak. Éltető forrásuk a Zoboralja és a kiapadhatatlan népi humor. Hősei ördögök, boszorkányok, garabonciások, furfangosok, szegényemberek, királyfiak, tehát a klasszikus magyar népmesevilág megannyi ismert figurája.

Egy falu életét lakóinak érzésvilága, életszemlélete, a táj és a környezet, a belső és külső erők kölcsönhatása határozza meg. Évtizedek, talán évszázadok során alakultak ki azok az íratlan törvények, melyek a falu életét igazgatják. Ezek a törvények, szokások a II. világháború után kezdtek fellazulni, majd az ötvenes évek könyörtelen „kollektivizálása” végleg felbomlasztotta azokat. Paradox, hogy éppen a „közös” tűzzel-vassal való megteremtése zúzta szét a falu, a paraszti társadalom igazi közösségi életét...bővebben

Középkori templomok a Csallóközben címmel jelent sok évvel ezelőtt a szerzőpáros kötete, amely nagy sikert aratott az olvasók körében. A szerzőpáros újra összeállt, hogy folytassa egy sorozat formájában a munkát, és sorban bemutassa a különböző tájegységek középkori templomait. Ennek első darabja a most megjelent Mátyusföldet és Zoborvidéket összegző kötet. Gazdag színes fotóanyaggal településenként haladva járja végig a vidéket a szerzőpáros.

A zoboraljai néprajzkutató, Jókai Mária sorozata a Nyitra-vidéki ünnepi népszokásokat, hagyományokat mutatja be. Egy-egy kötet évszakonként haladva járja végig az év jeles ünnepeit. Ez a sorozat záró kötete az őszi időszak szokásaival. A fotókkal kiegészített kötet a Nyitra vidékének népi hagyományait eleveníti fel (őszi munkák, jeles napok, búcsúk, bevonulás, katonaélet, lakodalom, játékok). A Nyitra vidékének népi hagyományai sorozat kötetei: Hamvazószerdától Szent Ivánig; Szent Ivántól Kisasszonyig; Mária-naptól Márton-napig.

A Nyitra-vidék neves néprajzkutatója könyvében a hétköznapi élet alapvető szokásait mutatja be. A tartalomból: -Népi gyógymódok -Tisztálkodás: A napi mosakodás; A heti vagy kétheti nagymosakodás, illetve fürdés; A fej tisztán tartása-hajmosás; Az alsóruha, fehérnemű váltása; Menstruáció; Ürítés -A ruházat tisztán tartása -Takarítás

Ortutay Gyula (1910-1978) zoborvidéki mese- és mondagyűjteménye egyike azoknak a kéziratoknak, melyek nem jelentek meg a jeles néprajzkutató életében. E sokáig elveszettnek hitt gyűjtemény Ortutay 1956. évi csehszlovákiai gyűjtőútjának termése, egyúttal pedig a Nyitra-vidéki magyarság prózaepikai hagyományainak első nagyszabású megörökítése...

Pográny egy kisebb község Zoboralján, annak ellenére mégis van mivel büszkélkednie. Több szép műemlék, a természet lenyűgöző szépsége, kedves emberek, a jó minőségű bor, az élő néphagyomány, a dalok, népviseletek, szokások megőrzése mindenkor felkeltette a kutatók érdeklődését.

Zoboralja gazdag néphagyományokkal rendelkezik, híres a népdalairól, balladáiról és szertartásszerű népszokásairól. Nemzedékről nemzedékre öröklődött és őrződött meg az ősi hagyaték. De nem elég örökölni valamit - s a néphagyomány esetében ez hatványozottan igaz -, szeretni, ápolni, fejleszteni is kell; őrizni, hogy kincsként továbbadható legyen. Az öröklődés, ápolás és fejlesztés folyamata Zoboralján a XX. század végéig még ilyen formában élt...

A Zoborvidéki Lakodalmas zenekari partitúrája sajnos elveszett. A kiadás forrásául a szerző kéziratában fennmaradt zongorakivonat szolgált (Szíjjártóné Nagy Ilona tulajdona), a hangszerelés rekonstruálása pedig az eddigi egyetlen hangfelvétel alapján történt. A jelen kiadás mindenképpen egy jól játszható, az eredeti művel csaknem megegyező kotta, mely reméljük, betölti küldetését és egyre gyakrabban jelenik majd meg zenekaraink és énekkaraink műsorán.

Dr. Tóth Árpád