Bácska, Bánát, Szerémség

A szabadkai Városi Könyvtár féltve őrzött értékei között kétségtelenül külön hely illeti meg Csáth Géza Földesen vezetett orvosi naplóját. Időről időre elővéve, irodalmi ínyencek kíváncsiságának eleget téve, néhány publikációtól eltekintve, a nagy nyilvánosság elöl elzárva a ritkaságok elszigetelt életét élte eddig. A kiadvány a Páciensek könyvében készült rajzokat és jegyzeteket közli, melyet a Városi Múzeum tulajdonában álló rajzfüzet és a Dér Zoltán hagyatékában található festmény teszi teljessé. Csáth sokoldalú művészeti tevékenysége közül a legkevésbé ismert és feldolgozott a képzőművészeti munkássága, így minden Csáth-olvasónak, rajongóknak, értelmezőknek izgalmas adalékkal szolgál a kötet.

A szerző hetvenötödik születésnapjára megjelenő, tudományos igénnyel és nagy szakértelemmel megírt, gazdagon illusztrált legújabb könyvének első tanulmánya a paraszti gazdálkodás és életvitel topolyai vonatkozásainak leginkább a XX. század második negyedében szokásban lévő folyamatait ismerteti. Egy másik írása a topolyaiak nyelvében (a múlt század 50-es és 70-es éveinek második felében) észlelt megfigyeléseiről ad számot. A kötet hírt ad egy ismeretlen szerző XIX. század eleji verses krónikájáról és Csete Károly pirosi református kántortanító nem akármilyen szándékkal összegyűjtött és egybefűzött sírverseiről is, de szól a neves vajdasági magyar költő, Fehér Ferenc Topolyához és a topolyiakhoz fűződő viszonyáról, és rövid írásban beszámol a Topolya melletti Bajsa határában talált Árpád-kori pénzekről is.

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus tősgyökeres jászkun család sarja. A budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott - kisebb megszakításokkal - közel két évtizedig. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása.

Lapozgatva ebben a kiadványban, feltárulnak előttünk 35 év küzdelmei, sikerei, csalódásai, a vajdasági magyar televíziózás három és fél évtizedének története. Szűkebb pátriánkban a magyar szerkesztőség volt a "képes beszéd, avagy beszédes kép" úttörője, és büszkén állíthatom, hogy az Újvidéki Televízió hét szerkesztősége közül ma is a mi kis, megtépázott közösségünk a legfogékonyabb az újra, a szebbre, a jobbra, a korszerűbbre, az elektronikus hírközlés terén jelentkező újdonságokra. Egyéni és közösségi óhajaink, törekvéseink jócskán túlmutatnak azokon a nyomorúságos anyagi-műszaki korlátokon, amelyek könyörtelenül körülhatárolják lehetőségeinket...bővebben

Zombor. Bittermann Nándor és Fia Könyv- és Kőnyomdája, 1896 - Hasonmás kiadás

Polyglott állam lakói, milyen Magyarország, a legnagyobb egyértelmű- és egyérzelműség mellett sem tekinthetők egységes nemzetnek. Nem legalább a történetíró előtt. El kell tudnia választani ennek az ország határain belől élő nemzetiségeket az uralkodó nemzetiségtől; ki kell mutatnia a történet menetén a testvér népek szereplését és részvételét az országos küzdelmekben ; szóval azok speciális történetével is kell foglalkoznia, mint oly résszel, mely nélkül a nemzet egyetemes története hiányos maradna. Hazánk történetében a többi közt szintén szerepel egy nemzetiség, mely mint a magyar nemzet kiegészítő része, régi lakója e földnek és régi részese a nemzet által végbevitt cselekvényeknek.

Kosztolányi Árpád szabadkai gimnáziumi tanár volt. Amíg éltek olyanok, akik még láthatták, hallhatták őt, ő volt a Tanár úr, az Igazgató úr. Alakja lassan elhalványult a kortársai emlékezetében, de tovább élt az irodalomban – mint Kosztolányi Dezső imádva féltett édesapja. Ki volt Kosztolányi Árpád?...

A történeti Bácska területén élt egykori nemes családok genealógiai története.

A Dudás család Zenta és tágabb értelemben a délvidéki magyarság egyik jeles családja, akik számos kiemelkedő személyiséget adtak a közéletnek. A kötet a család történetének bemutatására vállalkozik, kiemelve a legjelentősebb Dudás-családtagok életútját.

Becsüljük meg a helyzetjelentéseket. A helyzetjelentések olyanok, mint a tovatűnt időkről tudósító, nélkülözhetetlen, ma már klasszikus krónikák: részletes és döntő, ha nem éppen életfontosságú beszámolók, amelyekből a történtek nemcsak megtudhatók, de meg is érthetők, fel is dolgozhatók és talán legfőképpen - tovább is gondolhatók...

Szekernyés János (Kajántó, 1941) erdélyi magyar helytörténész, műkritikus, irodalom- és művelődéstörténész, újságíró, szerkesztő. A kolozsvári egyetem elvégzése után lassan "hat  évtizede kutatja kitartó buzgalommal, elszánt konoksággal és hangyaszorgalommal ...  a történelmi Temesközbe kerülve azokat az irodalmi, művelődéstörténeti, történelmi és művészeti értékeket, amelyeket a századok folyamán az itt élő emberek létrehoztak, gyarapítottak, ránk hagyományoztak. Elegendő csupán egyetlen pillantást vetni a kötet végén levő - korántsem teljes - könyv- és cikkbibliográfiára, hogy mennyire gazdag, szerteágazó életmű megbecsülésére, népszerűsítésére született meg emlékkönyvünk.

A kötet Szabadka és Zenta környékének műemlékvédelmi kérdéseit járja körül, megújítandó és megújult épületek történetét, fotóit, rajzait adja közre...bővebben

A jugoszláviai magyar irodalom 1994. évi bibliográfiája 27 lap, folyóirat, évkönyv, naptár, melléklet anyagát és a tárgyévben megjelent könyvek bibliográfiai leírását tartalmazza. A bibliográfia anyagának közlésében (a magyar irodalomtörténeti bibliográfiák hagyományának megfelelően) követi az előző évek tematikus, tárgykörök szerinti felosztását. A cikkek és könyvek bibliográfiai leírása az ISBD nemzetközi szabvány szerint készült. Az évszám és az évfolyam a szerkezeti egyszerűsítés és ésszerűsítés következményeként a feldolgozott lapok és folyóiratok jegyzékében van feltüntetve...bővebben

A jugoszláviai magyar irodalom 1998-1999. évi bibliográfiája 36 lap, folyóirat, évkönyv, naptár, melléklet anyagát és a tárgyidőszakban megjelent könyvek bibliográfiai leírását tartalmazza. A bibliográfia anyagának közlésében (a magyar irodalomtörténeti bibliográfiák hagyományának megfelelően) követi az előző évek tematikus, tárgykörök szerinti felosztását.

A cikkek és könyvek bibliográfiai leírása az ISBD nemzetközi szabvány szerint készült. Az évszám és az évfolyam a szerkezeti egyszerűsítés és ésszerűsítés következményeként a feldolgozott lapok és folyóiratok jegyzékében van feltüntetve...bővebben

Roginer Oszkár (1986, Újvidék)  doktori értekezésének kiadása.

Mi történeik akkor, mikor egy közösség azonosulási hálójában átértékelődnek, átalakulnak, vagy onnan kiesnek bizonyos terek, amikor csonkulnak a helyszínekhez kötött eredetmítoszok és hivatalos igazságfogalmak, amikor felszámolódnak és idegenné lesznek azok a jelentések, amelyek biztonságot nyújtottak az identitás különféle módosulásai során?

A bűn nem akkor teljesedik be, amikor azt elkövetik, hanem akkor, amikor azt elfelejtik. Igaz mindez a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett XX. századi bűnökre is, igaz azok áldozataira és vétkeseire egyaránt. Ez az oka annak, hogy míg a vétkes leginkább felejteni akarja, az áldozat mindig emlékezni akar a bűnre. 1944-45-ben a Kárpát-medencében több, mint százezer ártatlan magyar az életével fizetett a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt: az ő bűnük - a kárpátaljai Szolyvától a Benes-dekrétumok által sújtott Felvidéken át Magyarországon és Erdélyen keresztül egészen Délvidékig - annyi volt, hogy magyarok voltak. 

A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Felvidék, Erdély és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája címmel 2016. november 25-én a Polgárok Háza Dísztermében tartott konferencia előadásai

A könyv az 1953 és 1955 közötti hirdetések szövegeit dolgozza fel. Bár három évet ölel fel, a benne foglaltak több generáció életét mutatják be...

A közös sors felelőssége című szöveggyűjtemény vajdasági, szerbiai, magyarországi, romániai és szlovákiai akadémikusokkal, egyetemi tanárokkal, prózaírókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel, nyelvészekkel, színházi szakemberekkel, szociológusokkal és politikusokkal készült interjúk egybefűzése révén jött létre. A beszélgetések az újvidéki Magyar Szó című napilap hasábjain jelentek meg 1977-től 1997-ig...

Sziveri János az Új Symposium harmadik nemzedékének tagja volt. Sajnálatosan rövid életpályájának legsajátabb karakterisztikuma a kulturális-társadalmi ideológiák sokrétű jelenléte. A cím az életművén végigvonuló szabadságproblémára utal, a lebegés élménye sajátos módon a versek kontextusában a teljes szabadság megtapasztalásának hiányaként jelenik meg.

A kereszténység társadalmi jelenlétének, az emberek hitének és a belőle fakadó etikai magatartásoknak a vizsgálata azért fontos feladata a folklórkutatásnak, mert fontos információkat ad azokról a kihívásokról, amelyeknek figyelembevételével újra kellett fogalmazni a kereszténység alapvető hitét és reménységét, hogy a társadalom mai kihívásaira az európai kultúrával kompatibilis válaszokat tudjon adni.

Szőke Anna ebben a könyvében górcső alá tesz egy vajdasági falut, Kishegyest, és gondos empirikus eszközökkel feltárja a falu vallásainak történetét, bepillantást adva a sokszólamúvá lett keresztény közösségek vizsgálatába. Szőke Annát nem a történelmi múlt hozza lázba...bővebben