Csíkszék

A kötet öt gyergyói szerző kéziratát mutatja be, értelmezi. Közülük négy személy gyergyócsomafalvi: Köllő (sz. Borsos) Teréz 1909-ben született és 2008-ban halt meg, életének első szakaszában irgalmas nővér, ezután háziasszony volt; Huszár András 1931-ben született, elsősorban gazdálkodással foglalkozott, illetőleg mezőgazdasági gépeken dolgozott, jelenleg nyugdíjas; Czirják Gergely kovácsmester 1913-ban született, Kolozsváron halt meg 1993-ban; Köllő Vilma 1933-ban született, férje kőműves-asztalos volt, ő maga varrónő, jelenleg nyugdíjasként unokáját neveli. Antal János Gyergyótekerőpatakon született 1924-ben, Gyergyószentmiklóson halt meg 2009-ben. Életének meghatározó élménye hadifogsága volt.

Régészet, történettudományok. 2009. I. kötet

Néprajz, muzeológia, természettudományok. 2009. II. kötet

Sorozatszerkesztő: Murányi János

Szerkesztőbizottság: Darvas Lóránt, Gyarmati Zsolt, Mara Zsuzsanna, Muckenhaupt Erzsébet, Murányi János, Salló Szilárd, Gazda Klára, Beöthyné Kozocsa Ildikó....bővebben

Szerkesztőbizottság: Botár István, Muckenhaupt Erzsébet, Muckenhaupt Erzsébet, Salló Szilárd...bővebben

Felelős kiadó: Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója...bővebben

Miután Berecz András "hazakísérte" a gyergyói népdalokat, melyeket Bartók, Kodály és Molnár Antal gyűjtött a Gyergyói-medencében a múlt század elején, a magyar népzenekultúra térképén egy új szín árnyalatai tüntek fel: Gyergyóé. Milyen idejében! Mert mi már hajlandóak voltunk elhinni, hogy színtelenül és eszköztelenül állunk ezen a térképen. Holott íme: volt és van gyergyói népdal, volt és van gyergyói tánc! A mi népdalaink nyelvileg....bővebben

A kötetben szereplő, bő félezernyi archaikus népi imádságot 1995 tavasza és 2009 ősze között rögzítette a szerző, javarészt a régi Csíkszék területén. Az itt olvasható imaszövegek tehát másfél évtizednyi csodaváró kóborlás eredményeként gyűltek és rengeteg töprengés árán rendeződtek össze. A szélesebb körben ismert pénteki, esti, hajnali imák mellett ritkább „típusok”: a Szűzanya álmáról szóló, a Szent Fiát kereső Mária alakját bemutató, a Páduai Szt. Antal mennyei útját leíró, a csíki angyalozás emlékét őrző, a jó halál elnyeréséért és a haldoklók „megkerítésekor” mondott imádságok, valamint hosszú, kánoni és apokrif elemekből építkező imafüzérek is szerepelnek közöttük.

Az utolsó évtized legteljesebb és talán legszakszerűbb helytörténeti leírása, amely széles körű levéltári kutatások eredményeire épül, és átfogja egy jellegzetes székelyföldi település rég- és közelmúltbeli életének valamennyi területét.

Hasonmás kiadás – Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, 1902.

„A Csik elnevezés eredete inkább szájhagyományokon és nyelvetimologiai találgatásokon alapszik. Némely irók az itt található csikféle (acanthopsides) halak nevétől, mások az Olt folyó mellett elterülő sikság (fensík ) elnevezéséből származtatják nevét. Vannak, kik Csik nevét, melyet a régi irók Csittiának, Csikiának irnak, Csita vagy Dtsitából, valamint a Verbőczyben is előforduló Sythuli név után Ázsiából kihozott névnek tartják...bővebben

Csíksomlyó hagyományosan a katolikus székelyek és a moldvai csángók búcsújáróhelye volt, de 1990 után a világ teljes magyarságának zarándokhelyévé lett − felekezeti hovatartozástól függetlenül. A kegyhelyet nap mint nap vallásos hívek és turisták sokasága látogatja, a nagy pünkösdszombati búcsúra érkezők száma pedig több százezer főre tehető. Tánczos Vilmos, a kolozsvári egyetem tanára évtizedek óta foglalkozik a témával, ebben a lenyűgözően gazdag kötetben legújabb kutatásait adja közre, nagyon sok fotóval illusztrálva.

A Csíksomlyó ragyogása folytatása P. Lukács nagy sikerű, népszerű könyvének a Csíksomlyó titkának. A szerző olyan titkokat kutat, amelyeket híven őriz a közösségi tudattalan: az archaikus néplélek. Talán a kozmikus szakralitáshoz való örök vonzódás is indokolja, hogy a nép ragaszkodik az ősi rítusokhoz, helyet keres nekik a mindenkori jelenben... A csíksomlyói pünkösdi napkelte-nézést elnevezi pap nélküli misének és a maga sajátos világképében meg is magyarázza...bővebben

Az 1400-as években a ferencesek már klastromot működtettek Csíksomlyón. A tatár, török támadások, a vallásháborúk sokszor fenyegették elpusztítással a rendházat. a ferencesek sokszor menekülni kényszerültek, de mindig visszatértek. Újjáépítették a felégetett épületeket és folytatták szívós munkájukat. Ezt a sok évszázados küzdelmet és fejlődést mutatja be a könyv.

2018. augusztus 18-án Csíksomlyón monumentális szabadtéri előadásként mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében a Csíksomlyói passiót. A bemutató a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója volt, de sokkal több, mint egy színházi előadás szabadtéri feldolgozása. Az MMA Kiadó gondozásában megjelenő szép kiállítású album többféle aspektusból idézi meg a monumentális vállalkozást...

„A múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni" - így szól Széchenyi István iránymutatása, E mondat szellemében született meg az az összefoglaló munka, amelyet most kezében tarthat az Olvasó. A múlt megismerése és tisztelete ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy gyerekeink ne menjenek el településünk valódi értékei mellett. Csíkszentimre sok évszázados múltjából táplálkozva tekint a jövő felé. Ezért ez a könyv mindenekelőtt a község lakosainak íródott, hogy egy örökbecsű lenyomat legyen az összetartozásról, az elődök életéről, gyerekeinknek pedig egy fellapozható, eleven történelmi múlt, egy hiteles dokumentum a gyökerekről. Kiadványunk kronologikus rendet követve mutatja be a település múltját. Alapos kutatómunka eredménye, ugyanakkor olvasmányos antológia - egy szelet Csíkszentimre történetéből. 

Jelen kötet az egri 20. gyalogdandár erdélyi bevonulásáról szól, arról, milyen utat jártak be az egri bakák, amíg Kárpátaljáról közel félezer kilométert meneteltek, hogy a Magyar Haza újból elérkezzék a Székelyföldre. Segítségül hívtuk a levéltári és könyvészeti anyagok mellett a korabeli székely sajtót is, így képzeletben visszaröppenhetünk 1940 eufórikus szeptemberébe, amikor a székelyek határtalan lelkesedése közepette, virágesőben vonultak be az egri honvédek Csíkszeredába, Kézdivásárhelyre vagy éppen Sepsiszentgyörgyre...bővebben

A már Orbán Balázs és Becze Antal által is nagy számban említett Úz-völgyi földrajzi nevek is jelzik, hogy noha a 20. századig lakatlan maradt e vidék, mégis része volt a kászoni táji tudatnak. A szájhagyomány szerint az első gyimesi csángók 1910 körül települtek ide, Csinód benépesülése csak az 1930-as évekre tehető. Az Úz-völgyi csángó településeken az 1960-ásévek derekán éltek a legtöbben (mintegy 450 fő), mára mindössze 300 lélek lakja a kistájat alkotó községeket. A kötet anyaga a három havasi telepen - Csinód, Egerszék, Lesőd - egy évtizeden keresztül folytatott folklorisztikai kutatómunka eredménye. 

Takács György kötetében mintegy négyszáz ráolvasást közöl, amelyeket 1995 februárja és 2008 novembere között gyűjtött a csíki, gyergyói és kászoni székelyek, valamint a gyimesi, hárompataki és Úz menti csángók körében, jórészt tehát a hajdani Csíkszék, a későbbi Csík vármegye területén. A modern gyűjtési technikákkal rögzített hanganyag a nyelvjárási sajátságokat tükröző lejegyzésben, a szövegek elhangzásának körülményeivel, a kísérő gesztusok, cselekmények pontos leírásával kerül bemutatásra...bővebben

A Ferences iskoladrámák köteteiben, sorozatunk legnagyobb egységeként, több mint 60 drámaszöveg fog megjelenni. A szövegek néhány kivétellel az erdélyi Csíksomlyóról valók, a nagyhírű búcsújáróhelyen működő ferences kolostor könyvtára őrizte meg számunkra őket. Az 1342 oldalas kéziratos passióskötetet, a tragédiákat és komédiákat tartalmazó másik kötetet és a különálló füzeteket a II. világháború idején a templomban levő Mária-szobor lépcsője alá rejtették el a szerzetesek, s az anyag csak 1980-ban került elő...

Az elmúlt fél évszázadban számos vizsgálat igazolta, hogy a személyes kapcsolathálóknak igen jelentős szerepe van a munkaerő-piaci információk továbbításában. A kutatások döntő többsége a nyugati országokban készült és a munkavállalói oldalt vizsgálta, továbbá a kapcsolt, munkaadó-munkavállaló típusú adatfelvételek ennél is ritkábbak. A disszertáció ezt a hiányosságot igyekszik pótolni: három értelmező esettanulmány keretében ragadja meg úgy az alkalmazási, mint a munkahely-keresési stratégiák lényegi jellemzőit Hargita megyében.

A székelység helye és szerepe Erdély, a közép-kelet-európai térség történetében többféleképpen fogalmazódott meg. Míg a magyar történelmet kutató szakemberek szabadparaszti státusukban, autonómiájukban, főleg pedig katonai feladatkörükben érzékelték a Keleti-Kárpátok lakóinak a hozzájárulását az egyetemes és magyar civilizációhoz, addig a szomszédos népek történészei - legtöbbször - különlegességeket véltek felfedezni a székelységre vonatkozó, de általuk agyonpolitizált történelmi eseményekben...