Szászföld

A magyarok lába alól kihúzott erdélyi föld, a gondos aprómunkával felvásárolt magyar birtok, a nemzeti élet-halál harc frontvonalában küzdő pénzintézet régi toposza Erdély történetéről alkotott képünknek. Bár ezek a közhiedelmek nem mindig igazolhatóak, az erdélyi pénzintézetek története lehetőséget kínál a nemzeti mozgalmak intézményesedése, működése és gazdasági tevékenység összefüggésének vizsgálatára. Az erdélyi szászok alapították az első pénzintézetet a szent korona országainak területén, bankjaik szerepe városaik, falvaik fejlesztésében kiemelkedő volt. Kezdeti altruista beállítottságukat jórészt megőrizve mindinkább nemzeti politikai törekvések kezdeményezői, támogatói és megvalósítói lettek, végig megőrizve működésük gazdasági racionalitását. Vezetőik a szász társadalom legbefolyásosabb figurái, az egyház, a társadalmi és gazdasági egyletek prominensei, akikkel a kormány is hajlandó kompromisszumot kötni és akik persze saját hasznukról sem feledkeznek el.

Horst Klusch erdélyi szász tudósember, a szászok eredetének, történelmének kutatója, aki e népcsoport világban való helyét keresi, önértelmezésének történelmi alapjait vizsgálja Az erdélyi szászok betelepedéséről című tanulmánykötetében. Sieben­bürgen név és a szászok eredetéről szóló tanulmányait követő írásaiban a szászsághoz kapcsolódó betelepedés-elméletek valószínűségét vizsgálja, a legújabb elméletek felől a szászok erdélyi betelepítését az 1096-1154 közötti periódus eseményeivel hozza kapcsolatba.

A Kincses Képeskönyv sorozat negyedik darabja az egyik legszebb erdélyi szász város, Segesvár történetét mutatja be gyermekeknek. Időutazásra hívunk, mely az őskortól napjainkig tart, és amelynek segítségével megismerheted a Nagy-Küküllő partján fekvő város történetének legfontosabb eseményeit és legérdekesebb lakóit. A könyvet neves régészek, történészek, művészettörténészek kutatásai és útmutatásai alapján írta Zágoni Bálint. A humoros, tüneményes, történelmileg mégis hiteles illusztrációk Jánosi Andrea munkái.

A hétfalusi boricáról az első leírás 1862-ben jelent meg. Úgy tűnik, hogy a rítus anélkül érte meg ezt az időpontot, hogy az egyház integrálta volna, eltérően a szomszédos vidékek hasonló szokásaitól, például a betlehemestől. A régión kívüli magyar elitek a dualizmus idején figyeltek fel a boricára. A külső tekintetek hatására ekkor alakultak ki nemzeti vonásai. A boricának az egymást követő román nacionalista rezsimek is nemzeti jelentéseket tulajdonítottak, ezért többszörösen betiltották...bővebben

"Jelen kötet valószínűleg igényes helyhistorikus műnek készült, de a szerző téma-empátiája (valójában: Nagyszeben-szerelme) többé tette a munkát. Kalauzt, hiánypótló magyar nyelvű hely- illetve régiótörénetet szeretett volna a szerző a szászok és magyarok kultúrateremtő századairól írni, de a szerető pallérozás, csiszolás, megvilágítás-váltások - és nem utolsó sorban a gyerekkori emlékeknek az utolsó fejezetekben való csokarbavillantása - valóságos kalauzprózává avanzsálják a Nagyszeben, a vörös város-t." Szabó Csaba

Az erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon – a közte a közös tulajdon – szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi zsidóság, vagy a svábság felszámolása a magyarországi polgár-világon ütött mély sebet; az erdélyi zsidóság, majd a szászság megsemmítése Erdélyt és Romániát lökte Európától lökte Európától és az európai civilizációtól messzibbre el. A szászsággal nem csak egy kultúra tűnt a semmibe, de egy kicsit a kultúra is...bővebben

Wertzberger Péter orvosíró. De nem csak az. Legjobb művelője és szövője az Élet szövetének. Képes a múltba látni, beleölelni azt a jövőbe. Hiszen ebben a könyvében „csak” egy középkori orvosról és egy városról ír, de hogyan?Úgy, hogy láttatja a történetet. (Shneider Izabella)

Összeállításunk ötletszikrája a 101 vers Brassóról című Kriterion-antológia (2008) szerkesztése közben pattant ki. Ha már a költemények ilyen szépen összejöttek, akkor vajon hogy nézne ki a versválogatás prózai párja? Összeállításunk nemcsak szépirodalmat, de történeti munkákat, memoárokat, útleírásokat, népi emlékirodalmat is tartalmaz, az irodalmat és művelőit, az írókat a szó általánosabb értelmében szerepeltetjük. (Karjnik-Nagy Károly)...bővebben

Szeben megye a Déli-Kárpátok északi lábainál terül el páratlan természeti az Alvinc–Nagyszeben–Vöröstoronyi-szoros–Râmnicu Vâlcea között sínpár környezetben. Brassó megyével keleten, Maros megyével keleten és északon, nyugaton Fehér megyével határos, déli határát a Déli-Kárpátok (Vâlcea megye) alkotják. A megye mai szerkezete 1968-ban jött létre Nagyszeben megyeszékhellyel, városai: Medgyes, Szentágota, Felek, Nagydisznód, Kiskapus, Erzsébetváros, Vízakna, Nagytalmács. A gazdag múlttal rendelkező vidék nagy ipari, mezőgazdasági és kulturális erővel bír. A Déli-Kárpátok hegyvonulata különös vonzerővel bír a turisták számára, a térség gyógyvizekben bővelkedik (Bázna, Vízakna)...bővebben

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

"A kézdivásárhelyi múzeum néprajzosaként, muzeológusaként napi kapcsolatban állok a városban egykor fontos szerepet betöltő céhes mesterségek ránk maradt írott és tárgyi anyagával. Incze László (1928–2007) szerteágazó helytörténeti kutatásai révén ma már sokat tudunk a városról és az egykor benne működő céhes életről.