Betöltés...

Aranyosvidék, Fehér megye


Aranyosszék népköltészete I-II.
4.800 Ft
Keszeg Vilmos

A kötet a teljességre törekedve bemutatja a történelmi emlékezet szerveződését, a népballadákat, a narratívumokat és proverbiumokat, a találósokat és beugratókat, a táncszókat, az erkölcsi és higiéniai regulákat, a rituális beszéd alkalmait. A gyűjtemény célja árnyalni, újrarajzolni, korrigálni az érdeklődők számára az Aranyosszék-képet; 2. olvasmányt nyújtani Aranyosszék múltjával, társadalmával és kultúrájával kapcsolatosan; 3. felvetni néhány aktuális szakmai kérdést, és válasz-kísérletet fogalmazni ezekre. A kutatás, a forrásfeltárás több téren történt. 


Torda és környéke régi képeslapokon
2.520 Ft
Füsy Gyula - Lászlóffy Aladár

Füsy Gyula gyűjtése, Lászlóffy Aladár bevezetőjével.


Tordatúr hiedelemvilága
2.000 Ft
Csögőr Enikő

A könyv a Kolozsvár és Torda között elhelyezkedő, néprajzi szempontból jóformán ismeretlen magyar-román vegyes lakosságú település hiedelem­monográfiáját kínálja. Gazdag adatanyagával, jól körülhatárolt módszereivel hasznos kutatási modellel szolgál a további kutatásokhoz.


Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei
1.800 Ft
Gyulafehérvár városkönyve 1588-1674 Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyvei 1603-1616 / Kovács András (szerk.) / Erdélyi történelmi adatok

A gyulafehérvári jegyzőkönyvek első kötetének megjelenése hatalmas előrelépést jelent mind Gyulafehérvár, mind az erdélyi várostörténet kutatásában. Emellett a forrást, ahogy az ismertetésből kiderülhetett, más kérdéskörök és tudományágak iránt érdeklődők is nagymértékben hasznosíthatják. (Horn Ildikó)


Torda város története és statútuma
800 Ft
Csipkés Elek kézirata 1823-ból / Bicsok Zoltán / Erdélyi Tudományos Füzetek

Torda város történetének a mai elvárások szerinti feldolgozásával még adós a történettudomány. Ercsey József munkája, a Torda vármegyei utazások tulajdonképpen csak érinti a város történetét, s a mind ez ideig legkimerítőbb mű: Orbán Balázs Torda város és környéke is sok helyen kiigazításra szorulna. Bicsok Zoltán most ennek az igencsak esedékes munkának a létrejöttéhez kíván hozzájárulni, amikor közzéteszi Csipkés Elek hajdani tordai városi tanácstag 1823-ban keletkezett kéziratos munkáját.


Rontás és társadalom Aranyosszéken
2.990 Ft
Komáromi Tünde / Kriza Könyvek

A boszorkányság témakörébe tartozó rontás eseteit vizsgálja a szerző az aranyosszéki Hagymáson. A szerző elemzi a jelenséget néprajzilag, szociológiailag, és az esettanulmányokon keresztül a rontás aranyosszéki megnyilvánulásairól kapunk részletes képet.


Torockói népművészet
4.500 Ft
Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő, F. Halay Hajnal, Furu Árpád

Dr. Kós KárolySzentimrei Judit és Furu Árpád tanulmányait tartalmazó Torockói népművészet című kötetünk Torockó és környéke magyar hagyományait ismerteti a régió iránt érdeklődő olvasókkal. Kós Károly tanulmánya a bányaváros vasművességének bemutatásával a régió fontos társadalomtörténeti jellemzőire ad választ, hiszen a bányászközösség foglalkozása, a termelés elsőrendű meghatározója az életmódnak, a társadalmi viszonyoknak és életnek s ezeken keresztül az egész sajátos helyi kultúrának. Szentimrei Judit Torockó szőtteseit, varrottasait és jellegzetes hímzésmintáit mutatja be tanulmányában, gazdag képanyaggal illusztrálva a közösség jellegzetes népművészeti motívumvilágát.


Torda vármegye jegyzőkönyvei I.
4.800 Ft
1607-1658 / Dáné Veronika (szerk. és bev. tanulmány) / Erdélyi történelmi adatok

Hiánypótló művet tart a kezében az olvasó, egy korszerű monográfiát, mely a fennmaradt erdélyi vármegyei jegyzőkönyvek feltárását tűzte ki célul. A vármegye nemcsak törvényhatóság, hanem a területen élő emberek összessége is, akiknek mindennapjaik elevenednek meg a jegyzőkönyvek lapjain, olyan mélyrétegekbe engedve betekintést, s olyan sokrétű, az élet szinte minden területére kiterjedő adatokat hordozva, amelyeknek bármilyen szempontú feldolgozása ezeknek csupán korlátozott hasznosítását jelentheti.


Nagyenyed szóban-képben
3.360 Ft
Város az Őrhegy alatt / Hantz Lám Irén (szerk.)

Igényes, nosztalgikus, a város nagyjainak visszaemlékezéseivel, verseivel és festményekkel, linólmetszetekkel, régi-régi fotókkal színesített helytörténteti munka a Szászföld egyik legjelentősebb városáról. Nagyenyed neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.


Székely székek a 18. században – V. Aranyosszék 1702–1722 között
5.880 Ft
Pál-Antal Sándor (sajtó alá rendezte) / Székely székek a 18. században

A sorozat V. kötete  folytatja az 1701-es, 1707-es, 1711-es 1713-as és 1721–22-es összeírások közreadását, amelyek igen pontos és részletes képét adják a Székelyföld 18. század eleji állapotának, lakosságának, egy-egy család társadalmi és vagyoni helyzetének.


Élő múltunk – A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház és érseki palota
6.900 Ft
Knecht Tamás (szerk.)

Történelmi székesegyházunk, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház a főegyházmegye jelképe. Itt szentelik Krisztusnak életüket évről évre a papnevelde növendékei, itt újítja meg minden évben a főegyházmegye papsága papi fogadalmát a nagycsütörtöki olajszentelési szentmise keretében, itt emlékeznek meg főegyházmegyénk védőszentjéről, Szent Mihály arkangyalról szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepén. De Gyulafehérvárra zarándokolnak a főegyházmegye hívei is, hogy tanúságot tegyenek hitükről, vallási hovatartozásukról. Tisztelettel hódol a Kárpát-medence magyarsága az Erdély panteonjaként is számon tartott katedrálisban örök nyugodalmat lelt fejedelmek, püspökök síremléke előtt.


A gyulafehérvári székesegyház főszentélye
5.600 Ft
Papp Szilárd (szerk.)

A kilenc gazdag tanulmány átfogóan mutatja be a székesegyház történeti és régészeti kutatásait, felfedezéseit. A kiegészítő táblák segítik az áttekintést.

A néhány évvel az ezredforduló után, I. István által alapított erdélyi püspökség központjában áll Magyarország történelmének, egyháztörténetének és művészettörténetének egyik kiemelkedő, emblematikus épülete, a gyulafehérvári székesegyház. A magyar királyság egykori területén ez az épület az egyetlen olyan középkori püspöki templom, amely jórészt eredeti formájában maradt fenn, s így egyedül ad méltó képet középkori székesegyházaink hajdani külső és belső megjelenéséről...


REDIVIVA CHARTOPHYLAX IGENIENSIS
4.000 Ft
Az erdélyi-hegyaljai Magyarigen református közösségének története / Gudor Kund Botond

Magyarigen környéke történetének első megírása Bod Péterhez köthető, aki a Chartophylax Igeniensis című művében összegezte Hegyalja és ezen belül Magyarigen múltját. Sajnos, ezt a gyűjteményt Bod elveszett művei között tartjuk számon. Ennek érdekében jelen történelmi összefoglalónk hiánypótló szeretne lenni. Erre szükség is van, hiszen a XX. század első harmada után Magyarigen és Hegyalja magyar élete már alig fellelhető, és félő, hogy az eddig ismert események, személyek, emlékhelyek is feledésbe merülhetnek.


Az eltűnt gyulafehérvári református egyházmegye és egyházi közösségei
5.000 Ft
Inquisitoria Dioceseos Alba-Carolinensis Reformatae Relatoria (1754) / Gudor Kund Botond / Erdélyi egyháztörténeti könyvek

Az egykori Gyulafehérvári Református Egyházmegye (később Károlyfehérvári Egyházmegye) gyülekezeteiből mára csak 3 nagyobb közösség – egyházközség tekinthető életképesnek: Vajasd, Gyulafehérvár és részben Tövis. Nem pusztán a történelem fintora, hogy egykori gazdag közösségeink a reformáció után lassan elvesztették magyar lakosságukat, vagyonukat, templomaikat, helyi majd regionális identitásukat. A Gyulafehérvári Református Egyházmegye volt az, ahol az etnikai asszimiláció, kivándorlás és kiöregedés ijesztő képlete nem csak elméleti szinten maradt. A legkorábbi – egyházmegyei közösségeket érintő – összeírás 1658-ban a tatárjárás után született, amelyet 1663-ban tettek közre.


Verespatak
2.990 Ft
Hornok Ernő

Verespatak az utóbbi néhány évben került az érdeklődés központjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a verespataki térségben nyitná meg Európa legnagyobb külszíni aranybányáját.


Torda vármegye jegyzőkönyvei II.
4.500 Ft
1659–1707 / Dáné Veronka (közreadó) / Erdélyi történelmi adatok

A forráskiadvány Torda vármegyének az 1659–1707 közötti időszakból máig fennmaradt jegyzőkönyveinek teljes anyagát tartalmazza: a megyei közgyűlés (congregatio generalis), illetve az ettől Erdélyben élesen el nem különülő vármegyei generális törvényszék (sedes judiciaria/sedria) 1659–1662 közti feljegyzéseit (a két intézmény jegyzőkönyvei az ezt követő, 1711-ig terjedő időszakból elpusztultak), valamint a speciális erdélyi fejlődés eredményeként kialakult megyei parciális (1666-tól) és filiális (1672-től) székek anyagát. Utóbbiak közül csak a megye alsó járásának (azaz nyugati, Torda központú tömbjének) jegyzőkönyvei élték túl a történelem viharait, ma már egyedüliként tanúskodva az erdélyi vármegyei székek sajátos fejlődéséről. A jog- és közigazgatástörténet mellett azonban források a megye egész társadalmának életét, mindennapjait tárják fel olyan mélységben és életszerűen, amely e tekintetben páratlanokká teszik.


A holdbéli völgy képzelete
2.100 Ft
Keszeg Anna / Letöltés

Jelen kötet a társadalmi képzeletnek azokat a történeteit gyűjti össze, melyek az erdélyi Torockó településhez kapcsolódnak. Valójában módszertani kísérlet arra, hogy egymás mellé helyezze egy földrajzilag szituálható egység szimbolikus jelentéseit, hogy a köznapi és a professzionális többmédiumú történetmesélés által e realitáshoz kapcsolt értékeket és jelentéseket egy rendszerezett mátrixba kapcsolja. Hátterében azok a későmodernitásról szóló elméletek állnak, melyek a kortárs társadalmi képzelet mozgó és mobilis jellege mellett érvelnek.


A gyulafehérvári hiteleshely levélkeresői (1556-1690)
2.400 Ft
Gálfi Emőke / Erdélyi Tudományos Füzetek

A gyulafehérvári hiteleshely Erdély egyik legfontosabb iratképző és iratmegőrző szerve volt, a hivatal képviselői pedig ebből következően kulcsfontosságú szerepet játszottak a birtokjogokat biztosító okiratok létrejöttében és azok őrzésében. Elég megemlíteni a földbirtokra mint legfőbb értékre építő kora újkori erdélyi társadalom sajátosságát, ahhoz, hogy megértsük e hivatal képviselőinek jelentőségét. Ezen túlmenően azonban a levélkeresők annak a világi értelmiségi rétegnek voltak a tagjai, amely a középkori egyházi intellektualitás legjobb hagyományait folytatta, ezer szállal kötődött a korszak felekezeteihez, és maga is az egyház támogatását élvezte...bővebben


Nagyenyed vidéki magyar és román népzene. A magyarbecei Kulcsár Ferenc bandája - 2 CD
2.500 Ft
Pávai István (szerk.)

Muzsikál:

Kulcsár Ferenc, prímás, Magyarbece, 1920

Bojin Florean, kontrás, Felenyed, 1923

Kardos Gheorghe, bőgős, Felenyed, 1932

bővebben


A nagyenyedi főnixmadár
3.900 Ft
Adalékok a Bethlen Gábor Kollégium történetéhez / Kapitány-Horváth Zsuzsa (szerk.)

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2012-ben indult megújulása az iskola múltjára irányította figyelmünket. Az iskola történetét sokan ismerni véljük, gyakran szóba kerülnek az alapítás körülményei, az Enyedre költöztetés, az egykor gazdag könyvtár emléke. Ám ismerjük-e valójában? Jelen kötetet lapozva bárki rácsodálkozhat közel 400 éves iskolánk történetének részleteire, választ kaphat az eddig nyitva hagyott kérdésekre...bővebben



Részletes keresés