Betöltés...

Aranyosvidék, Fehér megye


"s folytatva magát a régi művet"
5.600 Ft
Tanulmányok a gyulafehérvári székesegyház és püspöki palota történetéről / Sarkadi Márton

„et continuans ipsi antiquo operi" szól Péter püspök szerződése Tyno fia Jánossal. A szövegrészlet azonban nemcsak az 1280-as évek végére illik rá. A régi mű folytatása, kijavítása, megújítása századokon át adott tennivalót a püspökség számára. Elegendő felidéznünk, hogy a 12. század végén megkezdett új katedrálist félkész állapotban érte a tatárjárás kegyetlen pusztítása, majd ki sem javíthatták, és be sem fejezhették teljesen, amikor a szászok haragja söpört végig rajta. Ezt követően állapodott meg Péter püspök a Magyarországon dolgozó kevés név szerint ismert építőmesterek egyikével a munka folytatásáról...


A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-kollégium alapítása és története
3.900 Ft
Pápai Páriz Ferenc - (sajtó alá rendezte: Rácz Emese)

Az első erdélyi református kollégiumtörténet eddig kiadatlan, kétnyelvű kiadását veheti kézbe a téma iránt érdeklődő olvasó. Pápai Páriz Ferenc 18. század elejéről származó kézirata, a Gyulafehérvárról Nagyenyedre költöztetett Bethlen-kollégium legelső történeti összefoglalója, amely kronológiai rendben adja annak krónikáját, taglalva az első erdélyi egyetemalapítási kísérleteket az 1704-es labancdúlásig. Ennek szemtanújaként a leghitelesebb leírását nyújtja.


A gyulafehérvári hiteleshely levélkeresői (1556-1690)
2.400 Ft
Gálfi Emőke / Erdélyi Tudományos Füzetek

A gyulafehérvári hiteleshely Erdély egyik legfontosabb iratképző és iratmegőrző szerve volt, a hivatal képviselői pedig ebből következően kulcsfontosságú szerepet játszottak a birtokjogokat biztosító okiratok létrejöttében és azok őrzésében. Elég megemlíteni a földbirtokra mint legfőbb értékre építő kora újkori erdélyi társadalom sajátosságát, ahhoz, hogy megértsük e hivatal képviselőinek jelentőségét. Ezen túlmenően azonban a levélkeresők annak a világi értelmiségi rétegnek voltak a tagjai, amely a középkori egyházi intellektualitás legjobb hagyományait folytatta, ezer szállal kötődött a korszak felekezeteihez, és maga is az egyház támogatását élvezte...bővebben


A Gyulafehérvári Római Katolikus Székesegyház és Püspöki Palota régészeti kutatása (2000-2002)
6.800 Ft
Daniela Marcu Istrate

„ A Daniela Marcu Istrate régész által vezetett, változó összetételű kutatócsoport által eddig elvégzett, jelenleg is folytatódó ásatások első szakaszának az eredményeit rögzíti ez a kötet, reméljük, kezdő darabjaként annak a sorozatnak, amely az együttes felmérhetetlen fontosságú régészeti monográfiáját eredményezheti. Ezek az ásatások a Teleki László Alapítvány közvetítésével magyarországi intézmények és alapítványok, illetve a helyreállításokban elsődlegesen érdekelt Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye támogatásával folytak és folynak. Első ízben villantják fel a tudományos dokumentáció közzétételével az ásatási eredmények kritikai feldolgozásának a lehetőségét. Nézetünk szerint ugyanakkor kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy a két ország régészei és történészei – túltéve magukat az elmúlt évtizedek ideológiai és politikai fogantatású vitáin – megtalálják az egymás és a középkortudomány közös művelése felé vezető utat. „ Kovács András művészettörténész


A gyulafehérvári székesegyház főszentélye
5.600 Ft
Papp Szilárd (szerk.)

A kilenc gazdag tanulmány átfogóan mutatja be a székesegyház történeti és régészeti kutatásait, felfedezéseit. A kiegészítő táblák segítik az áttekintést.

A néhány évvel az ezredforduló után, I. István által alapított erdélyi püspökség központjában áll Magyarország történelmének, egyháztörténetének és művészettörténetének egyik kiemelkedő, emblematikus épülete, a gyulafehérvári székesegyház. A magyar királyság egykori területén ez az épület az egyetlen olyan középkori püspöki templom, amely jórészt eredeti formájában maradt fenn, s így egyedül ad méltó képet középkori székesegyházaink hajdani külső és belső megjelenéséről...


A holdbéli völgy képzelete
2.100 Ft
Keszeg Anna / Letöltés

Jelen kötet a társadalmi képzeletnek azokat a történeteit gyűjti össze, melyek az erdélyi Torockó településhez kapcsolódnak. Valójában módszertani kísérlet arra, hogy egymás mellé helyezze egy földrajzilag szituálható egység szimbolikus jelentéseit, hogy a köznapi és a professzionális többmédiumú történetmesélés által e realitáshoz kapcsolt értékeket és jelentéseket egy rendszerezett mátrixba kapcsolja. Hátterében azok a későmodernitásról szóló elméletek állnak, melyek a kortárs társadalmi képzelet mozgó és mobilis jellege mellett érvelnek.


A nagyenyedi főnixmadár
3.900 Ft
Adalékok a Bethlen Gábor Kollégium történetéhez / Kapitány-Horváth Zsuzsa (szerk.)

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2012-ben indult megújulása az iskola múltjára irányította figyelmünket. Az iskola történetét sokan ismerni véljük, gyakran szóba kerülnek az alapítás körülményei, az Enyedre költöztetés, az egykor gazdag könyvtár emléke. Ám ismerjük-e valójában? Jelen kötetet lapozva bárki rácsodálkozhat közel 400 éves iskolánk történetének részleteire, választ kaphat az eddig nyitva hagyott kérdésekre...bővebben


Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához
1.890 Ft
az 1870-1920-as évekből / Dr. Berde Károly

A könyv dr. Berde Károly nagyenyedi "szellemi néprajz"-gyűjtését dolgozza fel. A nem szakmabeliség úgy vált a szerző előnyére, hogy meglátta azt, amit a hivatásos folkloristák a 20. század első felében szándékosan elhallgattak...


Alsófehér vármegye története a római korban.
5.000 Ft
Dr. Cserni Béla

Hasonmás kiadás – Nagy-Enyed. Nagyenyedi Könyvnyomda és Papirárugvár, 1901

„Mikor az Alsófehér vármegye Monografiáját összeállító bizottság megtisztelő felszólítására elvállaltam Alsófehér vármegye római hóditás alatti történetének megírását, jól ismertem a feladat nagyságát és sulyos voltát; de a már előre felismert nehéz körülményeket valódi, majdnem ijesztő színben csak akkor láttam tisztán, midőn az összegyüjtött adatok felhasználásához kezdve, a források nagy halmaza feküdt előttem...bővebben


Alvinc - Martinuzzi-Bethlen kastély
900 Ft
Zabán Márta / Erdélyi műemlékek

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.


Aranyos-vidék magyarsága
3.200 Ft
Aranyosszék, Torda és vidéke a változó időben / Keszeg Vilmos, Szabó Zsolt (szerk.)

A Keszeg Vilmos és Szabó Zsolt által szerkesztett kötet az Aranyos-vidék konferencia anyagát tartalmazza. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében sorra kerülő konferencia a legkülönfélébb tudományterületekről érkező kutatók Aranyos-vidékkel kapcsolatos tudományos eredményeit tartalmazza


Aranyosszék népköltészete I-II.
4.800 Ft
Keszeg Vilmos

A kötet a teljességre törekedve bemutatja a történelmi emlékezet szerveződését, a népballadákat, a narratívumokat és proverbiumokat, a találósokat és beugratókat, a táncszókat, az erkölcsi és higiéniai regulákat, a rituális beszéd alkalmait. A gyűjtemény célja árnyalni, újrarajzolni, korrigálni az érdeklődők számára az Aranyosszék-képet; 2. olvasmányt nyújtani Aranyosszék múltjával, társadalmával és kultúrájával kapcsolatosan; 3. felvetni néhány aktuális szakmai kérdést, és válasz-kísérletet fogalmazni ezekre. A kutatás, a forrásfeltárás több téren történt. 


Az eltűnt gyulafehérvári református egyházmegye és egyházi közösségei
5.000 Ft
Inquisitoria Dioceseos Alba-Carolinensis Reformatae Relatoria (1754) / Gudor Kund Botond / Erdélyi egyháztörténeti könyvek

Az egykori Gyulafehérvári Református Egyházmegye (később Károlyfehérvári Egyházmegye) gyülekezeteiből mára csak 3 nagyobb közösség – egyházközség tekinthető életképesnek: Vajasd, Gyulafehérvár és részben Tövis. Nem pusztán a történelem fintora, hogy egykori gazdag közösségeink a reformáció után lassan elvesztették magyar lakosságukat, vagyonukat, templomaikat, helyi majd regionális identitásukat. A Gyulafehérvári Református Egyházmegye volt az, ahol az etnikai asszimiláció, kivándorlás és kiöregedés ijesztő képlete nem csak elméleti szinten maradt. A legkorábbi – egyházmegyei közösségeket érintő – összeírás 1658-ban a tatárjárás után született, amelyet 1663-ban tettek közre.


Élő múltunk – A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház és érseki palota
6.900 Ft
Knecht Tamás (szerk.)

Történelmi székesegyházunk, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház a főegyházmegye jelképe. Itt szentelik Krisztusnak életüket évről évre a papnevelde növendékei, itt újítja meg minden évben a főegyházmegye papsága papi fogadalmát a nagycsütörtöki olajszentelési szentmise keretében, itt emlékeznek meg főegyházmegyénk védőszentjéről, Szent Mihály arkangyalról szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepén. De Gyulafehérvárra zarándokolnak a főegyházmegye hívei is, hogy tanúságot tegyenek hitükről, vallási hovatartozásukról. Tisztelettel hódol a Kárpát-medence magyarsága az Erdély panteonjaként is számon tartott katedrálisban örök nyugodalmat lelt fejedelmek, püspökök síremléke előtt.


Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei
1.800 Ft
Gyulafehérvár városkönyve 1588-1674 Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyvei 1603-1616 / Kovács András (szerk.) / Erdélyi történelmi adatok

A gyulafehérvári jegyzőkönyvek első kötetének megjelenése hatalmas előrelépést jelent mind Gyulafehérvár, mind az erdélyi várostörténet kutatásában. Emellett a forrást, ahogy az ismertetésből kiderülhetett, más kérdéskörök és tudományágak iránt érdeklődők is nagymértékben hasznosíthatják. (Horn Ildikó)


Marosszentimre református templom
900 Ft
Erdélyi műemlékek

Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.


Nagyenyed szóban-képben
3.360 Ft
Város az Őrhegy alatt / Hantz Lám Irén (szerk.)

Igényes, nosztalgikus, a város nagyjainak visszaemlékezéseivel, verseivel és festményekkel, linólmetszetekkel, régi-régi fotókkal színesített helytörténteti munka a Szászföld egyik legjelentősebb városáról. Nagyenyed neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.


Nagyenyed vidéki magyar és román népzene. A magyarbecei Kulcsár Ferenc bandája - 2 CD
2.500 Ft
Pávai István (szerk.)

Muzsikál:

Kulcsár Ferenc, prímás, Magyarbece, 1920

Bojin Florean, kontrás, Felenyed, 1923

Kardos Gheorghe, bőgős, Felenyed, 1932

bővebben


Nagyenyedi diákok
1.990 Ft
1662-1848 / Jakó Zsigmond - Juhász István

Antikvár könyv

Az 1622-ben alapított Bethlen Kollégium történeti forrásai között jelentős helyet foglalnak el a diákéletre vonatkozó egykorú és emlékjellegű iratok. A feljegyzett tények és a megörökített érzelmek igazolják a Kollégium "Alma Mater" voltát. E névben kifejezett hála tükröződik az egykori nagyenyedi diák és professzor Pápai Páriz Ferenc szótárában, mely a latin "alma" melléknevet a következőképp fordította magyarra: "Minden jóval teljes. Éltető." A "tápláló"-t kifejező első jelentést fel sem jegyezte; valószínűleg nem volt reá szükség akkor, amikor a Kollégium-édesanya minden gyermeke második anyanyelvként tanulta a latin alapelemeit. E név másutt is honos volt, de az 1658-ig Gyulafehérvárt működő, majd 1662-ben Nagyenyeden újjászülető Kollégium életében az Alma Mater sajátos tartalmat hordozott. Aki Bethlen Gábor főiskoláját tápláló édesanyjának vallotta, több-kevesebb tudatossággal vállalta az alapító fejedelem iskolapolitikai eszményeit, azok továbbvitelét és társadalmi érvényesítését. A fejedelmi gondoskodás elsősorban a Kollégium szabadságát biztosította, hogy az mint védelmező édesanya gyűjthesse maga köré az erdélyi társadalom bármely rétegéből a tanulni vágyó ifjakat. 


Népmondák Erdély szívében
3.500 Ft
Alsó-Fehér megye mondahagyománya / Magyar Zoltán / Magyar Népköltészet Tára

A Magyar Népköltészet Tára sorozatban Alsó-Fehér megye, a Maros völgyének középső része nélkül Erdély történelme és kultúrtörténete elképzelhetetlen lenne. Valaha a magyarság által legkorábban és legsűrűbben benépesített tájegységek közé tartozott; mára olyan szórványvidék, ahol sokszor csak romok, hámló vakolatú középkori templomok emlékeztetnek a múltra...



Részletes keresés