Pozsony

Kötetünk - a kiadónknál 2015-ben megjelent íróportréi, a Határsértők után - ezúttal a József Attila-díjas TÓTH LÁSZLÓ (1949) színháztörténeti dolgozataiból ad válogatást. A szerző kutatásai főleg a mai Szlovákia területére eső kisebbségi, illetve 1918 előtti magyar színházi történések, hagyományok, s ezen belül a komáromi és a pozsonyi magyar színjátszás egészének feltárására, vizsgálatára irányulnak...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest. Magyar Tudományos Akadémia, 1894.

Acsády Ignácz a magyar pénzügyigazgatás török kori két fontos központjának, a szepesi és pozsonyi kamarának a történeti feldolgozását adja közre e fontos tanulmányában...bővebben

Hasonmás kiadás – Esztergom, 1870.

Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történész, katolikus pap, az MTA tagja életét a középkori oklevelek tanulmányozásának szentelte. Pozsonyi prépostsága idején állította össze a jelen kötetet, amely a 12. század legelejétől tartalmaz dokumentumokat.

Hasonmás kiadás – Pozsony : Eder István Kvny., 1896.

„Egy határszéli középiskola történetének keretében a magyar közművelődés egyik legfontosabb ágának, a hazai iskolázás ügyének, a képe tárul fel e munkában az olvasó szemei előtt. Azon időtől kezdve, a midőn a tanultság teljesen a. róm. egyház papjainak tulajdonát képezte és az iskola kizárólag az egyház czéljait tartotta szem előtt, egész máig, a midőn az iskolák az államélet nagy szervezetében nagyon jelentékeny tényezőként szerepelnek és a midőn tőlük a magyar nemzeti állam megalkotásában a  politikusok és a társadalom vezetői elemei döntő munkásságot várnak: mondjuk, a keresztény magyar monarchia megalapításától e haza ezeréves fennállásának világraszóló ünnepéig, gymnasiumunk multján, mintegy a nemzettest ütőterén megfigyelhetjük közművelődésünk fejlődő életének korszakonként való lüktetéseit.”

Válogatás a www.pozsonyikifli.sk várostörténeti portál legérdekesebb írásaiból.

Hasonmás kiadás – Pozsony, Eder István kny., 1897.

A kegyes tanítórend, másnéven a piaristák 1685-ben alapítottak rendházat a Pozsony melletti Szentgyörgyön. A kötet a rendház és templom történetét mutatja be...

A világhírű, pozsonyi születésű szobrászt, Fadrusz Jánost talán nem kell bemutatni az olvasóközönségnek, a kolozsvári Mátyás-szoborról, és a szerencsétlenebb sorsú, pozsonyi Mária Terézia-emlékműről – ha máshonnan nem, a hírekből –valószínűleg már mindenki hallott. A szerző rendelkezésére állt szép számú forrás a művész életéről és munkásságáról, ezekből néhány idézetet igen ötletesen bele is csempészett a mesekönyvbe, mindvégig ügyelve azonban arra, hogy a „Fadrusz-dosszié” ne váljon száraz, tankönyv ízű adathalmazzá...

A szerző (1874-1949) a szlovenszkói magyarság egyik szellemi vezetője volt. Emlékirata a Trianon és az első bécsi döntés közti korszakot mutatja be Pozsonyban. Az írás tisztességes magyar nézőpontú kordokumentuma egyben a két háború közti, csehek által megszállt Pozsony mindennapjairól.

Pozsony vármegye területe alapvetően három nagy tájegységből állt: a Pozsonytól északkeletre eső részen a Kis-Kárpátoktól a Morva folyóig terjedő Erdőhát és a Kis-Kárpátok akkor még erdős területe és annak a Kisalföld északi része felé nyitott hegyalji területe; a Mátyusföld északi része; és a történelmi Csallóköz területe. Ennek a tájnak - sok más egyéb mellett - jellegzetessége a sajátos középkori építészeti emlékanyaga...bővebben

http://felvidek.ma

1938 és 1939 feszültségekkel terhelt és jelentős változásokkal járó évek voltak Közép-Európa lakói számára. Az első világháborút lezáró békeszerződések óta felhalmozódó problémák olyan erővel törtek ekkor a felszínre, hogy az egész térséget megrengették és Csehszlovákiát is magukkal sodorták. Az ország bukásához vezető események Szlovákia háromnyelvű és háromnevű fővárosa, Bratislava-Pressburg-Pozsony sorsára ugyancsak rányomták a bélyegüket. Az addig többnyire békésen egymás mellett élő etnikumok között kiéleződtek az ellentétek, és megkezdődött a küzdelem a város fölötti uralomért...bővebben

A könyv a Pozsonyba, illetve Pozsony igazgatása alá került magyar falusiakkal és falusi közösségekkel foglalkozik. A város miliőjéhez való alkalmazkodásukkal járó jelenségek közül elsősorban az önazonosság változását, annak is az etnikai vonatkozásait s így az asszimiláció problémáját járja körül...bővebben

A kétnyelvű kötet tanulmányai tudományos betekintést adnak a szuburbiák általános jellemzőibe és a pozsonyi agglomeráció kialakulásába, jelenlegi helyzetébe gazdasági, politikai és társadalmi oldalról, a közlekedéstől az egészségügyön át az oktatásig.

Tóth Árpád monográfiája a reformkori Pozsony, a kor egyik leginkább urbanizált magyarországi városának társadalmi és demográfiai viszonyait tanulmányozza többéves levéltári kutatások alapján. A társadalmi viszonyok bemutatásához statikus leírás helyett az életstratégiákat elemzi, s az újszerű megközelítésmódnak köszönhetően eddig nem ismert, izgalmas képet rajzol a korabeli Pozsonyról...bővebben

Hasonmás kiadás – Pozsony. Nyomtatott: Wigand Károly Frigyes, 1865.

„Ha azon férfiak műveit tekintem, kik a történelem és helyleirás igen érdekes terén megelőztek; ha azok gazdag forrásait, melyeket használniok sikerült, meggondolom, és viszont eszembe jut, miszerint magamnak is majd ugyanazon téren, de más irányban kell mozognom; s ha az előttem felhalmozott anyagot szemlélem, és mégis minden lépten azt érzem, hogy itt nem kiválasztás- és rostálásról...bővebben

A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. évben Pozsonyban tartott XI. nagy gyűlésének emlékéül. - Hasonmás kiadás

„Midőn ezen sorokat, a magyar orvosok és természetvizsgálók XI. gyülésének ünnepére szentelve , a nyilvánosságnak átadjuk: mélyen érezzük, hogy azok kiméletes bírálatot igényelnek. A szerkesztésre engedett idő rövidsége, egyes munkatársaknak a sajtótól való távolléte lehetlenné tették a műnek alak és tartalom szerinti egyöntetü kiállítását. Fogadják a gyűlés t. cz. tagjai ezen igénytelen emléket szivesen és a hiányok megitélésénél mentsen ki bennünket jó szándékunk; szolgáljon egyszersmind ösztönűl , drága hazánk egyes vidékeinek hasonló irányban eszközlendő alaposabb kutatása- és leírására.” 

Az eredetileg 1873-ban megjelent megyemonográfia hasonmás kiadása.

„Nemzetünk összes anyagi és szellemi életét leghívebben a tárgyilagosan felfogott, s melléktekintetek nélkül irt helyrajzi és statistikai mongraphiák tükröztetik vissza. Az országos m. k. statistikai hivatal hivatása öntudatában addig is, mig a tudomány feladatához képest ily művek közzétételének és terjesztésének élénkebb szükségérzetét az illető helyhatóságokban sikerrel felköltheti : saját kültagjait hivta fel, hogy honismertető munkáik benyújtása által magukat a statistikai, majdan meginduló magvasabb monographia-irodalom úttörőiül felavatni ne késedelmezzenek."

Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.  – Hasonmás kiadás

A pozsony-városi levéltárban két kiadatlan városi statutum kerülvén kezemhez, azoknak közzétételére határoztam el magamat. Ennek eszközlésére két mód állott előttem; az egyik szerint csak a szöveget magát közölhettem volna, ellátván azt szakszerű jegyzetekkel, a második szerint pedig az összes városi jog rendszeres földolgozását kellett szem előtt tartanom, melynek mintegy kiindulását és központját képezte volna maga a statutum. 

„Az a városi ember, aki mit sem tud szülőhelye hírneves férfiairól és nevezetes eseményeiről, az szülővárosát szintén nem szeretheti igazán" - állítja Ortvay Tivadar Pozsonyról szóló könyvében. S valóban, Pozsony varázslatos történelmének megismerése még inkább szerethetővé teszi ezt a várost...

„Az a városi ember, aki mitsem tud szülőhelye hírneves férfiairól és nevezetes eseményeiről, az szülővárosát szintén nem szeretheti igazán" - állítja Ortvay Tivadar Pozsonyról szóló könyvében. S valóban, Pozsony varázslatos történelmének megismerése még inkább szerethetővé teszi ezt a várost. A legkisebb zugok, legszűkebb utcák is mind-mind megannyi eseményről tanúskodnak, a város legendái újra megelevenednek, történelmünk nagy alakjai lépten-nyomon elénk lépnek - csak nyitott szemmel kell járnunk...

"Az a városi ember, aki mitsem tud szülőhelye hírneves férfiairól és nevezetes eseményeiről, az szüÍővárosát szintén nem szeretheti igazán." - állítja Ortvay Tivadar Pozsonyról szóló könyvében. S valóban, Pozsony varázslatos történelmének megismerése még inkább szerethetővé teszi ezt a várost. A legkisebb zugok, legszűkebb utcák is mind-mind megannyi eseményről tanúskodnak, a város legendái újra megelevenednek, történelmünk nagy alakjai lépten-nyomon elénk lépnek - csak nyitott szemmel kell járnunk...