Erdély (általában)

Erdélyben, 22 helységben működött az elmúlt évszázadok során, illetve működik olyan oktatási intézmény, amelyben magyar tanító- és óvóképzés folyt vagy folyik. A bevezető tanulmány ezek jellemzőit, ezen kívül valamennyi intézmény történelmét külön fejezet tárgyalja.

Kolozsvári és marosvásárhelyi írók tanácskozásának jegyzőkönyvei, amelyek nemrég kerültek elő, az egész "szocialista tábort" megmozgató 1956-os "olvadás" egy fontos mozzanatát tárják fel: azt a néhány napot, amikor a felszólalók a romániai "marxi-lenini-sztálini nemzetiségi politika" szavait és tetteit szembesítve kérték számon a pártközpont két küldötte: Miron Constantinescu és Fazekas János által tanácsozásra meghívott magyar írók. A jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak azok a dokumentumok, amelyek a romániai magyar írótársadalmat 1956 tavaszán-nyarán megmozgató eseményeket idézik fel: a "Jar-ügy"-et, a romániai írók 1956 májusi kongresszusát, a hozzá kapcsolódó irodalmi vitákat, interjúkat és az 1956. szeptemberi Pándi-cikket.

Publicisztikák mai erdélyi szerzőktől a 16-20. századi legkiválóbb erdélyi gondolkodókról.

Évenként megjelenő antológia kortárs erdélyi írók és költők verseiből és elbeszéléseiből.

Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja és az emberiség egyik legszebb emléke a végrendelet. Erdélyben írtakat gyűjtött össze levéltárakból, rendezte tematikák szerint is írt tanulmányt a háromszéki hadviselő székelyeket tartalmazó kötethez Tüdős S. Kinga.

A Besztercei-havasok a Keleti-Kárpátokban, Hargita, Neamţ és Suceava megyék területén, a moldvai Beszterce és a Kis-Beszterce szögében terül el. Impozáns hegység, azonban kevésbé ismert, mert mind ez idáig turisztikai jellegű leírás nem létezett a régióról. Jelzett turistaösvény elég sok van a hegység területén, de a jelzések helyenként hiányosak. A ma már nem létező jelzésekre a túraútvonalakat tárgyaló fejezetben a szerzők külön felhívják a turisták figyelmét az eltévedés elkerülése érdekében. A leírásban számos, jól követhető útvonalat ismertetnek, elsősorban azokat, amelyek mentén valamikor (20-30 éve) még volt jelzés. A könyvet térképmelléklet egészíti ki.

Három és fél év kortörténete a romániai diktatúra utolsó éveiből, illetve adalék Markó Béla és hozzátartozói, barátai, ismerősei életrajzához. Az akkoriban modernnek számító technikai eszközök segítségével s amúgy hangyaszorgalommal gyűjtögetett és rögzített beszélgetésekből, a "követésből" megismerjük a "nacionalista-irredenta célszemély" - valójában egy gondolkodó erdélyi értelmiségi mindennapjait.

Harminc évvel az első kiadás megjelente után újra az olvasóközönség figyelmébe ajánljuk a műfordító Kányádi Sándor nagyívű vállalkozásának, az Erdélyben élő népek költészetének tolmácsolása első darabját. A kötetet Cseh Gusztáv illusztrációi díszítik továbbá Almási István tanulmánya értekezik a dallamokról. Az ötvenkét, szász dialektusban közzétett népdal és magyar fordításai egy sajátos népi kultúra gyöngyszemei.

Vajon mi a különbség a lenini-sztálini nemzetiségi politika meghirdetett elvei és politikai gyakorlata között? Milyen politikai mozgástérrel rendelkezett a második világháború után hatalmi pozícióba került erdélyi magyar baloldal? Milyen szerepet töltött be a kommunista párti segédlettel megalakított Magyar Népi Szövetség a romániai magyar nemzeti közösség politikai és társadalmi integrációja esetében? Vajon mit takar a "hatalmon belül került kisebbség" fogalma? A kötetben összegyűjtött források és a bevezető tanulmány ezen kérdések megválaszolásában nyújtanak segítséget.

A szerző az erdélyi iskolák, a falusi értelmiség, az anyagi kultúra, a paraszti gazdálkodás világában búvárkodva a források minél gazdagabb felvonultatására, értelmezésére vállalkozik.

Századok, változások, mindennapok Erdélyben. A fiatal kolozsvári történész kiváló tanulmányai egy-egy alaposan dokumentált téma által rátekintést engednek Erdély 15-18. századi kultúrtörténetére.

A szócikkek keretében a korszak történéseinek, meghatározó személyiségeinek monografikus elemeket tartalmazó bemutatása is olvasható, túllépve ezáltal a szigorúan vett lexikonműfaj kereteit...bővebben

A több mint hat évtized után újraindított Erdélyi Ritkaságok sorozat első kötetét, Bölöni Farkas Sándor bűbájos Erdély-történelmét, amely a kezdetektől a fejedelemség kialakulásáig vezet el, Izsák József rendezte sajtó alá még 1944-ben. Ez a kötet akkor már nem jelenhetett meg. Első kiadását az Izsák József által akkor írt tanulmánnyal előszavazzuk.

A szerző 1989-1990 között írt tárcasorozatában csokorba szedte erdélyi létezésünk buktatókkal, de helytállásokkal is teli eseményeit, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Kolozsváron... Veszprémben - azokon a tájakon, ahol ő pályája során vesztes és győztes életcsatáit megvívta. Az anekdota műfaja szerencsés választásnak bizonyul a vidám alaphanghoz, ahhoz, hogy humorral oldja fel a sokszor keserű és kegyetlen emlékeket.

A jelen kötetben közölt rajzok mindenike az 1920-ban Budapesten megjelent Pictures of Transylvania című rajzgyűjteményből származik. Szatmári László előszavával. Makoldy József ebben a könyvében szűkebb pátriája, a Barcaság központjából, Brassóból kiinduló tanulmányútjának eredményeit adta közre. A látottakat - templomerődöket, kastélyokat, udvarházakat, régi falusi lakóházakat, kapukat, utcaképeket - örökítette meg rajzain, amelyekből ez a kis kötet csupán válogatást közöl...bővebben

A kötet az ezeréves erdélyi egyháztörténet eseményeit, papjait, híveit, alkotásait, örömeit és szenvedéseit próbálja bemutatni a teljesség igénye nélkül.