Szepesség

Hasonmás kiadás - Lőcse, 1884.

Demkó Kálmán (Görömböly, 1852. október 3. – Budapest, 1918. február 13.) gimnáziumi igazgató, történetíró.            

„A középkor rég letűnt századainak megkövesedett emlékeként áll hazánknak éjszaki határszélén Lőcse, Szepesmegye székvárosa. Alig van hazánknak városa, mely oly ép állapotban tartotta volna meg középkori jellegét. Körfalai, bástyáinak egy része, két kapuja napjainkig fennállanak. Utcáinak felosztása változatlan, templomai a XIII- XV -ik századok styljeiben építvék, lakóházai közűl sok fenntartotta az említett századok épitészetének nyomait. Tudós műrégészünk Henszlmann Imre „Lőcsének régiségei” című művében érdemük szerint méltányolta ezen megtekintésre méltó város nevezetességeit s itten csak az idézett jeles műnek a város erődítésére vonatkozó adatait kell kiegészítenem, hogy az erődítésnek és védelmi rendszernek teljes képét nyerjük.” 

Hasonmás kiadás - Stephaneum nyomda, Budapest - 1909.

Visegrádi János piarista pap munkája az 1642-ben alapított podolini piarista rendház történetét tárgyalja, amely a lengyeleknek elzálogosított tizenhárom szepességi város egyikében működött, így mindkét ország művelődéstörténetében fontos szerepet játszott...

Építészeti emlékek Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1905 - Hasonmás kiadás

"Szepesvármegye természeti szépségeinél, politikai és művelődéstörténeténél fogva egyaránt Magyarország legérdekesebb vármegyéinek egyike. A Magas Tátra hófedte ormai, négy folyójának völgyei a fenségestől az idilli jellemig, hol szinte megrázó ellentétekben, hol elbájolóan szelid, kedves vonásokban gazdag tájképek rendkívül változatos sorozatát tárják elénk. E gyönyörű vidéket jó részt pompás utak szelik keresztül-kasul. Az utak mentén, folyók partján, dombok tetején és hegyek oldalán lépten-nyomon városok és falvak bukkannak föl. Ezek legtöbbjének templomai és házai, valamint a völgyek fölött uralkodó várak és kolostorok romjai évszázados múltról és ez évszázadok folyamán szakadatlan kulturális fejlődésről tanúskodnak."

Iparművészeti emlékek. Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1907 - Hasonmás kiadás

„Az iparművészet merőben új szó. Korunk gyári iparának egyazon mintára tömegesen készülő munkáival szemben iparművészeti alkotásoknak azokat a közhasználatra szánt tárgyakat tartjuk, a melyek gyakorlati rendeltetésüknek megfelelve, egyben tetszetős és többé-kevésbbé egyéni formájukkal vagy diszítésükkel is lebilincselnek. A művészet fejlődése mindenkor a kézművességből indult ki. Fejlődése haladottabb fokán viszont a képzőművészet szabja meg a kézművesség művészi irányát...bővebben

Szobrászat és festészet Szepesvármegyei Történelmi Társulat, 1906 - Hasonmás kiadás

„Előkelő helyét, a melyet Magyarország művészettörténetében betölt, Szepesvármegye nem annyira építészetének köszönheti, mint inkább azoknak a művészeti kincseknek, a melyeket templomaiban évszázadok folyamán napjainkig megőrizett. Vármegyénk szobrászatának és festészetének fejlődéséről még sincs módunkban oly áttekinthető képre szert tenni, mint a minőt építészetéről már akkor is nyerünk, ha ez utóbbinak emlékeit pusztán keletkezésük valószinű sorrendjében csoportosítjuk...bővebben

Hasonmás kiadás – Budapest. Magyar Tudományos Akadémia, 1894.

Acsády Ignácz a magyar pénzügyigazgatás török kori két fontos központjának, a szepesi és pozsonyi kamarának a történeti feldolgozását adja közre e fontos tanulmányában...bővebben

Hasonmás kiadás – Lőcse: Szepesmegyei Történelmi Társulat, 1901

„A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században« czímű füzetét nyújtja most választmányunk társulatunk tagjainak 1900-adik évi illetményűl. A csere igen szerencsés, mert ez a mű teljesekké egészíti ki társulatunknak eddig megjelent évezredes kiadványait, de a nélkül, hogy bányavárosaink történetéből sokat előlegezne...bővebben

A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. Templomunk egyhajós, torony nélküli egyház, a legkisebb azok közül, amelyeket eddig bemutattunk. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól...bővebben

Jelen kötet egyenes folytatása az egyes vármegyék nemességét feldolgozó sorozatnak, melynek első kötetét a Heraldika kiadó akkori egyik tulajdonosa, Gömbös Tamás kezdeményezésére kezdtem írni 15 évvel ezelőtt. Tulajdonképpen jubileumi kötetről van tehát szó és alkalom arra, hogy Gömbös Tamásra emlékezzünk. Alapvetően elégedetten dőlhetnék hátra, hiszen 10 vármegye nemességét sikerült többé-kevésbé feldogozni, viszont ha tekintetbe vesszük a történelmi Magyarország megyéinek számát, akkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még messze van a munka vége. Elhatároztam ugyanis, hogy hazánk történelmének elválaszthatatlan részét képező területek családtörténetét elkészítem...bővebben