Felvidék (általában)

Mács József új regénye, Az elcsatolt vagon tulajdonképpen az író örök témájának, az 1920-as trianoni diktátummal, majd az 1947-es párizsi békeszerződéssel szétszakított, s határon túlra kerülő felvidéki magyar nemzetrész sorsának konkrét szereplőkön keresztül történő bemutatása. A regény cselekmény központjában egy átlagosnak mondható kisember áll, akit családjával együtt, egy véletlen folytán, rossz helyre visz a vonat. A felvidéki magyarokkal megrakott vonatok azonban a II. világháború után nem voltak a véletlen szüleményei, a tömeges kitelepítés, egy tudatos politikai "elrendezés" eszközei voltak. A család sorsa így nyer tágabb értelmezést, Kovács Istvánnék elcsatolt vagonja a felvidéki magyarság és a Kárpát-medencei történelem egyik fejezetének egyetemes szimbólumává válik...bővebben

„…aktivista magyar az, aki eladta magát a cseheknek, avagy a szlovákoknak, esetleg mind a kettőnek. Aktivista magyar az, aki nem a Turulban, hanem a Sokolban tiszteli a szent madarat és aki agyisten jónapot helyett nazdart és mauctát köszönt, aki Szent István helyett Szent Vencelt tetováltatja a jobb karjára. Szóval: aktivista magyar az, aki elfajzott a magyarságtól, nemzeti öntudatát júdáspénzre váltotta át, de még a júdáspénzen is az a körírás: nyelvében magyar, lélekben csehszlovák”, - írta önironikusan az aktivizmusra hulló vádakat visszhangozva a Magyar Újság 1938-ban...bővebben

Az évkönyv a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményeivel, valamint a jelenkutatási és változásvizsgálatok prezentálásával foglalkozik.

Évkönyvünk - amellett, hogy elsősorban a szlovákiai magyar tájak népi kultúrájának kutatási eredményeiről ad számot - nyitva áll a Duna-medence népeinek népi kultúráit bemutatni kívánók előtt is. A komáromi Etnológiai Központ kutatási prioritásaival összhangban kiemelten foglalkozunk a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, hiszen a néprajznak ez az ága mind magyar, mind szlovák vonatkozásban az egyik legelhanyagoltabb területnek számít. Hangsúlyos szerepet szánunk továbbá az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményeinek a bemutatására, valamint a különféle jelenkutatási és változásvizsgálatok prezentálásának is.

Évkönyvünk - amellett, hogy elsősorban a szlovákiai magyar tájak népi kultúrájának kutatási eredményeiről ad számot - nyitva áll a Duna-medence népeinek népi kultúráit bemutatni kívánók előtt is. A komáromi Etnológiai Központ kutatási prioritásaival összhangban kiemelten foglalkozunk a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, hiszen a néprajznak ez az ága mind magyar, mind szlovák vonatkozásban az egyik legelhanyagoltabb területnek számít. Hangsúlyos szerepet szánunk továbbá az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményeinek a bemutatására, valamint a különféle jelenkutatási és változásvizsgálatok prezentálásának is.

A kétévente megjelenő néprajzi évkönyv az elmúlt időszakból közöl tanulmányokat. "A néprajzi gyűjtések mellett talán kisebb számú, ám nem kevésbé becses anyagot tartalmaznak a parasztemberek, és a paraszti sorban élő kisnemesek önéletírásai, memoárjai. E krónikák, írásba foglalt önvallomások keletkezésének többféle indítéka lehet. Sokszor a példaadás, a tanítás a vezérfonaluk..."

Évkönyvünk – amellett, hogy elsősorban a szlovákiai magyar tájak népi kultúrájának kutatási eredményeiről ad számot – nyitva áll a Duna-medence népeinek népi kultúráit bemutatni kívánók előtt is. A komáromi Etnológiai Központ kutatási prioritásaival összhangban kiemelten foglalkozunk a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, hiszen a néprajznak ez az ága mind magyar, mind szlovák vonatkozásban az egyik legelhanyagoltabb területnek számít...bővebben

Évkönyvünk – amellett, hogy elsősorban a szlovákiai magyar tájak népi kultúrájának kutatási eredményeiről ad számot – nyitva áll a Duna-medence népeinek népi kultúráit bemutatni kívánók előtt is. A komáromi Etnológiai Központ kutatási prioritásaival összhangban kiemelten foglalkozunk a szakrális néprajz szerteágazó kérdéskörével, hiszen a néprajznak ez az ága mind magyar, mind szlovák vonatkozásban az egyik legelhanyagoltabb területnek számít. Hangsúlyos szerepet szánunk továbbá az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményeinek a bemutatására, valamint a különféle jelenkutatási és változásvizsgálatok prezentálásának is.
 

A kötet szövegei az elmúlt hét év „szlovmagy” intézményrendszeri működésének és kulturális történéseinek keresztmetszetei, de nem veszítik szem elől sem a szlovák és a magyar színteret, sem pedig a nemzetközi mezőnyt. A szerző ott használja a szlovákiai magyar jelzőt, ahol az területileg-jogilag, a teoretikus megközelítésben valóban indokolt, s nem hagyja, hogy az egyes művészeti teljesítmények ezzel takarózzanak. Az identitás esélyei széles körű szaktudással beszél irodalomról, könyvkiadásról, pályáztatási rendszerről és az „utcára kivitt” művészet helyzetéről, értésének szükségességéről.

Szluha Márton életmű sorozatának következő kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó, melynek néhány családfáját és illusztrációját még mindig ő készítette saját kezűleg, négy évvel ezelőtti elhunyta előtt pár évvel. A sorozat Liptó, Nyitra és Vas megyei köteteivel ellentétben ez a könyv sem enciklopédikus jellegű, inkább az életmű – még mindig igen gazdag – maradékának tekinthető, melyek azonban jócskán ki vannak egészítve az utóbbi években már interneten is elérhető anyakönyvek adataival (mormon adatbázis, family search.org szolgáltatás, online szakkönyvek, folyóiratok). A genealógiai kutatás hatékonyságát ezek az új lehetőségek "forradalmi" módon javították. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy e megyékben szereplő számos család megtalálható az életmű korábbi köteteiben, melyek újra közlésétől jelentős terjedelmük miatt itt el kellett tekintenünk.

Hasonmás kiadás - Ar.-Maróth 1886.

Dillesz Sándor régész, a Bars megyei múzeum alapítója szerzője a jelen kötetnek, aki több munkában is foglalkozott Bars vármegye történetével. Többek között ő a szerzője a megye őskoráról szóló fejezetnek is a Borovszky Samu által jegyzett Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban.

Fellinger Károly (Pozsony, 1963) költő, helytörténész. Legújabb falujáró versei a kelet-szlovákiai járások: Királyhelmec, Nagymihály, Tőketerebes, Jászó, Kassa és a Rozsnyói járás magyarlakta falvaiba, városaiba viszik el az olvasót, hogy megismerjük jellegzetességeiket, történelmüket, műemlékeiket, mondáikat, valamint híres szülötteiket. 

1918, de főleg a trianoni békeszerződés megkötése után a demokratikusnak mondott új államalakulat azzal kezdte cseppet sem demokratikus ténykedését, hogy egy sor közép- és főiskolát, egyetemet megszüntetett. S csak azért, mert azok magyar vagy német nyelvűek voltak. Ezekről az eseményekről szól, illetve a csehszlovákiai egyetemi, főiskolai fiatalság gazdasági, nemzetiségi, politikai és szociális helyzetével, a külömböző intézményeinek a sorsával foglalkozik nagy szakmai hozzáértéssel, mindig hiteles egykorú forrásokra támaszkodva Popély Gyula könyve.

Fellinger Károly (1963, Pozsony) költő, helytörténész

"Húzzuk fel lábunkra a hétmérföldes csizmát, csapjuk fejünkbe karimás kalapunkat, vegyük kezünkbe a vándorbotot, és ha tarisznyánkból nem hiányzik a hamuban sült pogácsa, a kulacsunk is színültig töltve az örök fiatalság vizével, vegyük nyakunkba az országutat, csatangoljunk egy nagyot őseink földjén. 

A történelem előrehaladtával egyre bonyolultabb viszonyok közé kerülünk, s nem minden válik javunkra, amit a modern világ civilizációs eredményeként elénk tár. A felvidéki magyar közösség számára archimédeszi pont az lehet, ha megerősítjük identitásunk felvállalásának tudatosságát. Az eddig statikus, jórészt védekező, bezárkózó modellből egy dinamikus, nyitott modell felé kell elmozdulnunk. Az állandóan megújuló, mindannyiunkat újabb és újabb modernizációs hullámokkal szembesítő világban csak így tudunk megmaradni és növelni egyéni és kollektív versenyképességünket.

A sorozat második kötete a magyarok lakta felvidéki térség, Dél-Szlovákia társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel.

A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

Az első Somorjai disputa óta eltelt időszak irodalomtörténeti fejleményei egyértelműen arról tanúskodnak, hogy e tanácskozássorozat a felvidéki magyar kultúra fontos eseményévé nőtte ki magát, sőt referenciaponttá vált.Ez a válogatás amellett,hogy viszonyítási alapként kezeli a somorjai rendezvényeket, kontextusukat is szélesíti. A kötet blokkjai, értelmezési ajánlatai olyan virtuális párbeszédek részesévé teszik az olvasót, melyekben többek között a kánonképződés kérdéseivel, egyes kortárs (szlovákiai magyar) művek megszólaltathatóságának dillemáival szembesülhet...bővebben

Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.

Ardamica Zorán losonci író, költő, fordító, publicista, egyetemi tanár. Kötetében a 2008-2011 között íródott különvéleményei olvashatóak, melyek elsősorban a szlovákiai politikai és közéleti eseményekre reflektálnak. Természetesen magyar vonatkozásokkal, és nézőpontból, de leginkább Ardamica Zorán személyes nézőpontjából.