Felvidék (általában)

Tóth László szerkesztésében a (cseh)szlovákiai magyar irodalom esszéiből olvashatunk válogatást, felölelve az 1918-2011 közötti időszakot. Ez a szubjektív válogatás az irodalomkritikus és irodalomtörténész szakavatott szerkesztése, így az olvasó valóban széleskörű képet kap az egyes korszakok esszéiből. A kötetben Fábry Zoltán, Szavtkó Pál, Kovács Endre, Forbáth Imre, Krammer Jenő, Borsody István, Vass László, Márai Sándor, Peéry Rezső, Környei Elek, Szalatnai Rezső, Jócsik Lajos esszéit találjuk. 

Ennek a kötetnek, amely már a harmadik évkönyv, célja közreadni a szlovákiai kisebbségi léttel kapcsolatos legfontosabb társadalmi események éves összefoglalóját, valamint betekintést nyújtani a kisebbségi populációk és az általuk lakott régiók társadalmi és gazdasági folyamataiba.

A szlovákiai magyarság eddigi történelmét leginkább a magyar tannyelvű iskoláinak megtartásáért folytatott küzdelem jellemezte. A nemzetiségi oktatásügy helyzetének, szerepének, feladatainak és lehetőségeinek megismerése elképzelhetetlen a mai állapotok és körülmények genezisének felvillantása nélkül. E kötet szerkezete ezért igyekszik áttekinthetővé tenni az iskolai és intézményen kívüli tevékenységek egyes területeit, elsősorban képet ad a jelenlegi gyakorlatról, az iskolák egyes típusairól, majd visszatekint a törvényalkotás és alkalmazás egy-egy jelentősebb mozzanatára...bővebben

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Magyarországon évtizedek óta megjelenő Szép versek és Körkép antológia mintájára 2004-től minden évben közzé tett egy-egy vers- és prózaválogatást a szlovákiai magyar szépírók előző évben megjelent alkotásaiból.

Az alábbiakban a szlovákiai Nyitra-vidéki - zoboralji - származású Bányi Mihállyal készült beszélgetést ismerheti meg a tisztelt Olvasó. Bányi Mihály személye több okból is különlegesnek számít. Egyfelől a korából adódóan több dolgot élt meg - jót és kevésbé kellemeset -, mint amit egy átlagos embertársunk megélni szokott. Például ma már ritkaságszámba megy, ha azt mondhatja el magáról valaki, hogy Nyitra mellett, mégis Magyarországon született. Másrészt mostanra bizonnyal ő az egyedüli, aki még a közelmúltban azt állíthatta, hogy a szlovákiai magyarok mártírhalált halt példaképével, Esterházy Jánossal ismerték egymást, együtt dolgoztak, talán még boroztak is...bővebben

Kodály Zoltán kettős évfordulója alkalmából jelent meg ez a gyűjtemény. Ág Tibor 55 évvel ezelőtt kezdett gyűjteni, s mintegy 16 ezer dallamot sikerült rögzítenie az elmúlt évtizedek alatt. A kötet ezekből a népdalokból 183 darabot ad közre, ajándék CD melléklettel. „Amit Kodály Zoltán életéről és munkásságáról megtudtam, azt apránként, különböző forrásokból csipegettem össze.”

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Magyarországon évtizedek óta megjelenő Szép versek és Körkép antológia mintájára 2004-től minden évben közzé tett egy-egy vers- és prózaválogatást a szlovákiai magyar szépírók előző évben megjelent alkotásaiból.

Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.

A Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete működésének története és összefüggései a magyarországi, valamint a csehszlovákiai művészeti élettel, 1920-1937

Ez az évkönyv a kisebbségeket érintő hírek és elemzések mellett kiemelt figyelmet szentel a kisebbségek oktatási intézményrendszerének.

A szlovákiai magyar közösség képzőművészeit tömöríti a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, amely 10 éves fennállása alkalmából jubileumi kiadványban mutatkozik be alkotóikkal, s műveikkel. A kötetben a művészek szakmai életútja, kiállításaik, s munkásságuk egy-egy darabja látható-olvasható. A Társaság tíz éves tevékenységének bemutatása mellett a kiadvány végén színesben is (40 oldalon) megtekinthetjük az alkotók válogatott műveit.

Mács József új regénye, Az elcsatolt vagon tulajdonképpen az író örök témájának, az 1920-as trianoni diktátummal, majd az 1947-es párizsi békeszerződéssel szétszakított, s határon túlra kerülő felvidéki magyar nemzetrész sorsának konkrét szereplőkön keresztül történő bemutatása. A regény cselekmény központjában egy átlagosnak mondható kisember áll, akit családjával együtt, egy véletlen folytán, rossz helyre visz a vonat. A felvidéki magyarokkal megrakott vonatok azonban a II. világháború után nem voltak a véletlen szüleményei, a tömeges kitelepítés, egy tudatos politikai "elrendezés" eszközei voltak. A család sorsa így nyer tágabb értelmezést, Kovács Istvánnék elcsatolt vagonja a felvidéki magyarság és a Kárpát-medencei történelem egyik fejezetének egyetemes szimbólumává válik...bővebben

A szlovákiai, illetve csehszlovákiai magyarság történetének kutatása és feldolgozása részben a szlovák, részben a magyar történetírás feladata. A tudományos alapossággal megírt feldolgozások elkészítésének egyik alapfeltétele a korabeli források feltárása és közzététele. A tudományos kutatásokat kívánja elosegíteni ez a kötet is, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból ad közre válogatást...bővebben

A kötet az 1939-ben megjelent kiadás reprintje, melyben átfogó szemléletben olvashatunk a csehszlovákiai magyarok két háború közötti sorsáról, kulturális helyzetéről, oktatásáról, önszerveződéséről. Borsody István: Ez a kötet abból a felismerésből született, hogy nincsen könyv, amely összefoglalná azokat az eseményeket, változásokat, amelyek a csehszlovákiai magyarságot kisebbségi élete alatt érték. Az ilyen mű nemcsak a csehszlovákiai magyarok önismerete szempontjából látszott hasznot hozónak, hanem fontos fölvilágosító szerepet ígért betölteni a magyarországi, erdélyi és délszláviai magyarság körében is.

A szlovákiai magyar kultúra az elmúlt másfél évtizedben nagy változáson ment keresztül. Újjáalakult az intézményrendszer, megváltozott a kultúráról alkotott hagyományos felfogás, új kiadók alakultak, alapvetően más finanszírozási rendszer jött létre. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, töretlen volt az a munka, melyet a kultúra szervezői és művelői végeztek. A kötet az irodalom, a könyvkiadás, a színházak és múzeumok, a könyvtárak, a tudományos élet, a művészet, a zenei élet, a színpadi folklór és az öntevékeny művészeti mozgalom elmúlt több mint másfél évtizedes fejlődését rögzíti, kitérve a nyelv fejlődésére és az egyházak szerepvállalására.

A "szlovákiai magyar líra" paradigmái 1989-2006. A Szlovákiában íródó magyar irodalom H. Nagy Péter dolgozata által új megvilágításba kerül, új szempontok, új észrevételek hangoznak el, amelyek nyomán árnyaltabbá és izgalmasabbá válhatnak eddigi elgondolásaink a téma kapcsán. Olyan szakmai tudással szembesülhet az olvasó, amely összetett látásmódot eredményez, ismeretet nyújt és elgondolkodtat. Bevezetés és egyúttal összefoglalás, az elmúlt másfél évtized költészeti folyamatainak dokumentuma. Alapvető, vitaképes munka, becsületes olvasás eredménye. 

A történelem előrehaladtával egyre bonyolultabb viszonyok közé kerülünk, s nem minden válik javunkra, amit a modern világ civilizációs eredményeként elénk tár. A felvidéki magyar közösség számára archimédeszi pont az lehet, ha megerősítjük identitásunk felvállalásának tudatosságát. Az eddig statikus, jórészt védekező, bezárkózó modellből egy dinamikus, nyitott modell felé kell elmozdulnunk. Az állandóan megújuló, mindannyiunkat újabb és újabb modernizációs hullámokkal szembesítő világban csak így tudunk megmaradni és növelni egyéni és kollektív versenyképességünket.