Felvidék (általában)

A könyv azt a fordulatokban, eseményekben rendkívül gazdag, az ország új politikai-társadalmi berendezkedésének kialakulása szempontjából kulcsfontosságú tizenöt évet tárgyalja, amely során a szlovákiai magyarság az ország demokratizálódási folyamatának részeként fokozatosan önálló politikai közösséggé alakult.

A kötet az 1939-ben megjelent kiadás reprintje, melyben átfogó szemléletben olvashatunk a csehszlovákiai magyarok két háború közötti sorsáról, kulturális helyzetéről, oktatásáról, önszerveződéséről. Borsody István: Ez a kötet abból a felismerésből született, hogy nincsen könyv, amely összefoglalná azokat az eseményeket, változásokat, amelyek a csehszlovákiai magyarságot kisebbségi élete alatt érték. Az ilyen mű nemcsak a csehszlovákiai magyarok önismerete szempontjából látszott hasznot hozónak, hanem fontos fölvilágosító szerepet ígért betölteni a magyarországi, erdélyi és délszláviai magyarság körében is.

Valóban: mit jelent magyarnak lenni? Egyféleképpen vagyunk magyarok, vagy sokszínű a magyarságunk? Mi, szlovákiai magyarok különbözünk más magyaroktól? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a többéves kutatómunkán alapuló könyv.

Ez a kiadvány segítséget kíván nyújtani azoknak, akik meg akarják – legalább fő vonalaiban – ismerni a szlovákiai magyar irodalom jelentősebb alkotóinak munkásságát, irodalmunk fontosabb történéseit, kiemelkedőbb eredményeit. Nem irodalomtörténeti monográfia vagy összefoglalás, hanem történeti szempontú számbavétel, amely öt évtized irodalmi termésének kíván eligazító, az értékviszonyokról is tájékoztató kalauza lenni. Az életművek megítélésében nem annyira az egyes portrék terjedelme, mint inkább a minősítés információértéke hordozza véleményünket...bővebben

A II. kötet a "konszolidáció" éveitől (1968) a 20. század végéig követi nyomon a szlovákiai magyar irodalmi élet fordulópontjait, jelentős alkotóit, a művek megjelenését, fogadtatását, s az irodalom egészén belül betöltött szerepét. A kötet a legutóbbi évek irodalmi folyamatainak első szakszerű, s a széles olvasóközönség számára is hasznos, élvezetes számbavétele.

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk...

Fellinger Károly (Pozsony, 1963) költő, helytörténész

Legújabb kötetének versei a Korponai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Zólyomi és a Rozsnyói járás magyarlakta falvaiba visznek el bennünket, hogy megismerjük jellegzetességeiket, történelmüket, műemlékeiket, mondáikat, valamint híres szülötteiket. Balázsy Géza rajzai, a szép tipográfia és tördelés, a borító belsőkön a stilizált térképek mind azt segítik, hogy gyermekeink játékosan ismerjék meg szülőföldjük nevezetességeit. 

A magyarelleness jogalkotás, a lakosságcsere, a csehországi deportálás és a reszlovakizáció története jól dokumentált, a mai napig azonban még kísérlet sem történt a korszak gazdasági, pénzügyi és gazdaságpolitikai vonatkozásainak feltárására, a többségi szlovák nemzet vagyonszerzésének és a kisebbségi magyarság vagyonvesztésének számszerűsítésére. Ennek a hiánynak a pótlására tesz kísérletet Gaucsík István.

1968 Véres augusztusa „Örök időkre a szovjetek nélkül és soha másképp!" címmel írta meg emlékeit Szinay Árpád három nyelven. Szlovákul, csehül és magyarul. Miro Procházka akkori versével indít, mely még úgy vélte, mint annyian mindmáig, hogy 1945-ben a Vörös Hadsereg felszabadítóként érkezett. Szinay Árpád 1968 névtelen hőse, áldozata, résztvevője lett egy személyben. Egy végzetes estén pisztolygolyó fúrta át a mellét. Majdnem életével fizetett érte. Hogyan történt, azt maga meséli el rá jellemző stílusban. Szándéka ellenére - ahogy a legtöbb résztvevő esetében - a történelmi eseményeknek nemcsak tanúja, hanem részese lett. Nagyon kevesen akarnak áldozatok lenni. Ez csak természetes. A helyzet keresi meg az embert, vagy ő hívja ki a sorsot?

Balassa Zoltán, Felvidék.ma

A régi történetek régi emlékeket idéznek fel. Kellemetleneket és szépeket. A könyv szerzőjének meséltek életükről úri kisasszonyok, egykori fényes kastélyokban szolgáló inasok, politikai üldözöttek, hazatért emigránsok egyaránt. Megtudhatjuk a könyvből, kit őrzött az államosítás után saját kastélyában indiai fehér kígyó, hogyan élt a beretkei "Vaslady", miért csak hatvan év után kaphatott anyakönyvi kivonatot egy Magyarországon élő férfi, miért lőtték szét egy határsávban tartott lakodalomban a nagybőgőt, kinek maradt adósa Gömörben Petőfi Sándor, mit ért a betyárvilágban a zsiványbecsület. 

A szerző e könyvében folytatja élettörténetének a leírását ott, ahol, az "Egy letűnt világ tanúja emlékezik" és a "Három ország katonája" című könyveiben abbahagyta. Az elsőben az ifjúságát, a másodikban katonaként a háborúban átélt, mozgalmas időket örökítette meg. A második könyvében napi és helyi pontossággal tárja fel naplófeljegyzéseit, mely adatoknak történelmi jelentőségük van. A II. világháború után nem kevés bonyodalom várt a szerzőre és a családjára...

Az 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény nem csak a szudétanémet területek elvesztését jelentette a csehszlovák állam számára, hanem végzetes következményekkel járt az ország politikai berendezkedésére is, s döntő mértékben hozzájárult a demokratikus jogrend leépítéséhez az ún. második Cseh-Szlovák Köztársaságban. Paradox módon ekkor valósult meg Szlovákia és Kárpátalja Prága által közel húsz éven át elutasított autonómiája, s ekkor választották meg a két autonóm tartomány törvényhozását, a szlovák országgyűlést és a kárpátukrán szojmot.
 

Farkas Ottó legújabb könyvét a Csehországba deportált szüleinek az emlékére ajánlja. Farkas Ottó azon szerzők közé tartozik, aki könyveinek történeteit nem íróasztal mögött találja ki, hanem mikrofonnal járja a vidéket és keresi a mesélőket, mai szóhasználattal élve adatközlőket. A könyvben zömében az 1947 és 1949 között Csehországba deportált felvidéki magyarok mesélik el sorsukat. Tán már közhelynek számít, de ebben a kiadványban is bizonyítást nyer, hogy az életnél nincs leleményesebb tréfamester, se nagyobb drámaíró...

A szlovákiai magyar közösség képzőművészeit tömöríti a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, amely 10 éves fennállása alkalmából jubileumi kiadványban mutatkozik be alkotóikkal, s műveikkel. A kötetben a művészek szakmai életútja, kiállításaik, s munkásságuk egy-egy darabja látható-olvasható. A Társaság tíz éves tevékenységének bemutatása mellett a kiadvány végén színesben is (40 oldalon) megtekinthetjük az alkotók válogatott műveit.

A pozsonyi bíróság által kihirdetett, de valójában a csehszlovák kormány és Edvard Beneš csehszlovák államfő által kiszabott és jóváhagyott halálbüntetése Tisót a nemzeti vakhit mártírjává avatta. De a modern szlovák történelemből ezzel együtt nem lehet sem kihagyni, sem Hitler bábjaként értékelve periférikus szereplőként kezelni. A szlovák nemzeti állami önállósághoz vezető 20. századi fejlődésében a második világháború éveiben Tiso által létrehozott és vezetett első szlovák állam – mint rossz csillagzat alatt végrehajtott kísérlet – történetileg valójában többet ártott, mint használt a szlovák függetlenség eszméjének...bővebben

A kötet rendhagyó beszélgetőkönyv, melynek résztvevői: egyfelől az interjúk profi készítője, a szerkesztő és újságíró szerző, másfelől leggyakoribb beszélgetőpartnerei, az írók. Írók, költők, irodalomtörténészek, a szlovákiai irodalom színe-java. Az interjúkból, vallomásokból kikerekedő eredmény ennek megfelelően rendkívül változatos és sokszínű, ám nem kétséges: az interjúk és vallomások legkisebb közös többszöröse az irodalom, az irodalmi éket, az alkotás utolérhetetlen varázsa...bővebben

A szlovákiai Pátria rádió kitűnő riportere évtizedeken át készítette mélyinterjúit a szlovákiai magyar irodalom legjelesebbjeivel. Ezekből ad válogatást a kiadó két kötetben. Többek között, Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Bereck József, Barak László, Tóth László, Cselényi László vallanak legszemélyesebb műhelytitkaikról.

Noha a csehszlovákiai kommunista hatalomátvételtől immár 64, a rendszerváltástól pedig 23 esztendő telt el, a pártállami korszak kisebbségpolitikájának, s azon belül a kisebbségi magyar közösség útkeresésének tudományos igényű monografikus feldolgozása a mai napig várat magára. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a dokumentumgyűjteményünk tárgyát képező 1948 és 1956 közötti időszakra, amely a csehszlovákiai magyarság történetének talán legkevésbé feltárt, torzításokkal és elhallgatásokkal ugyanakkor egyik leginkább terhelt időszaka...bővebben

A szlovákiai, illetve csehszlovákiai magyarság történetének kutatása és feldolgozása részben a szlovák, részben a magyar történetírás feladata. A tudományos alapossággal megírt feldolgozások elkészítésének egyik alapfeltétele a korabeli források feltárása és közzététele. A tudományos kutatásokat kívánja elosegíteni ez a kötet is, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból ad közre válogatást...bővebben