Felvidék (általában)

A fából faragott, gazdagon díszített, egykor csupán temetőinkben előforduló protestáns sírjel, a kopjafa az idők folyamán felekezeti hovatartozástól független magyar nemzeti szimbólummá vált, és fontos helyet foglalt el mind Magyarországon, mind a környező országokban élő magyarok életében. A mai Szlovákia területén talán még nagyobb népszerűségre tett szert, mint Magyarországon: a nemzeti identitás kifejezésének szinte egyik legfontosabb eszközévé vált, amit a Dél-Szlovákiai szerte felállított több mint 300 kopjafa-szerű emlékmű bizonyít. Mikor tűnt fel e jelenség tájainkon, s minek köszönheti nagy népszerűségét?...bővebben

Meggyőződésem, hogy a két világháború közti időszaknak, illetve ezen belül is e kötet fókuszában álló magyar ifjúsági mozgalmak történetének még számos olyan kiaknázatlan, értékekben gazdag lelőhelye van, mely mindenképp rászolgál a kutatói, történészi feltáró munkára. A (cseh)szlovákiai magyarság történetének olyan, nagyrészt a feledés homályába elmerült Atlantiszáról van szó ugyanis, mely számos jó példával, tanulsággal tudna szolgálni a napjainkban élő, és a saját identitásából fakadó felelősséget komolyan venni kívánó kortársaink számára is. A kötet immár valóságosan is történelmi szereplői sokféle utat jártak be életükben, de történeteik egy dologban mégis megegyeznek egymással, ez pedig az a fontos tény, hogy valamennyien a (Cseh)Szlovákiába szakadt magyar nemzetrész szolgálatának szentelték életüket. S ezen ifjúkori elhatározásuk mellett jószerével életük végéig kitartottak. Nagyszerű példát hagytak ezzel örökségül az utókornak emberségből, a szülőföldhöz kötő hűségből és hazaszeretetből egyaránt...bővebben

A hadifogságból visszaérkezőkkel kapcsolatban elterjedt egy félig viccnek vehető mondás: amikor a foglyok a szabadulásuk után Pesten leszálltak a pályaudvaron, a nyugati fogságból visszatérők hordárt kértek, míg a volt szovjet hadifoglyok hordágyat. Mint minden valóság, a hadifoglyoké sem volt ilyen fekete-fehér. A nyugatosok is mondtak hátborzongató történeteket, de a legszörnyűbb esetek – egy visszaemlékezőm szavaival élve – a „Keleti Egyetemen” ....bővebben

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent mű az Elbeszélt történelem sorozat egyik legfrissebb darabja. (http://www.mixonline.hu/)

Ajánljuk még: Nyugati fogságban

Két tanulmányt olvashatunk Varjú Katalin és Hizsnyai Zoltán tollából, illetve számos mai történetet ismerhetünk meg a romákról. Furcsa helyzet kisebbségben élve többségiként megnyilatkozni – merthogy mind a fönti, mind az alábbi oldalakon kétségtelenül ez történik –, de még furcsább lehet a nemzeti kisebbség kisebbségének szerepkörét felvállalva betagozódni a társadalomba. Ez a könyv ezen betagozódás segítésének a céljából született, és bár igaz, hogy elsősorban a Szlovákia déli régióiban többségi szerepet játszó kisebbségiekhez – tehát a szlovákiai magyarokhoz – szól, valószínűleg a kétszeres kisebbségben – vagyis magyar környezetben – élő roma etnikum számára sem tanulságok nélkül való...bővebben

Az alábbiakban a szlovákiai Nyitra-vidéki - zoboralji - származású Bányi Mihállyal készült beszélgetést ismerheti meg a tisztelt Olvasó. Bányi Mihály személye több okból is különlegesnek számít. Egyfelől a korából adódóan több dolgot élt meg - jót és kevésbé kellemeset -, mint amit egy átlagos embertársunk megélni szokott. Például ma már ritkaságszámba megy, ha azt mondhatja el magáról valaki, hogy Nyitra mellett, mégis Magyarországon született. Másrészt mostanra bizonnyal ő az egyedüli, aki még a közelmúltban azt állíthatta, hogy a szlovákiai magyarok mártírhalált halt példaképével, Esterházy Jánossal ismerték egymást, együtt dolgoztak, talán még boroztak is...bővebben

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben 

Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én. E kötet az irodalmi-oktatásügyi konferencia előadásanyagát tartalmazza. A szervezők - a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet - azt a célt tűzték maguk elé, hogy megvizsgálják a szlovákiai magyar irodalomnak az oktatásban betöltött szerepét, ezen belül ennek az irodalomnak az esélyeit és lehetőségeit a régióhoz való kötődés erősítésében, az identitás megőrzésében, a tantárgyhoz való olvasóbarát viszony kialakításában.

Grünwald Bélának A Felvidék című 1878-as írása a szlovák-magyar kapcsolatok egyik jelentős mérföldköve, a dualizmus kori magyar politika szlovákellenességének szimbóluma. Értelmezése mindmáig vitatott: agyar bírálói türelmetlen nacionalizmusát, előítéletességét vetik a szemére, de sokan próbálják mentegetni, vagy azt bizonygatni, hogy Grünwaldnak igaza volt a szlovákság megítéléseben, s előre látta, hogy a két nemzet hamarosan különválik.A szlovák politikai gondolkodásban és közvéleményben Grünwaldot az erőszakos magyarosítás legfontosabb bizonyítékaként tartják számon. Kötetünkben e vitatott írás első kritikai kiadása mellett olvasható Grünwald kortársának, a korabeli szlovák politika egyik legtekintélyesebb képviselőjének, Michal Mudronnak az azonos címet viselő röpirata. Grünwald és Mudron írásainak szélesebb politikai kontextusát a agyar és szlovák történetírás elisert képviselői, Romsics Ignác és Roman Holec elemzik.

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus tősgyökeres jászkun család sarja. A budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott - kisebb megszakításokkal - közel két évtizedig, 2017 óta a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztőjeként tevékenykedik.
Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása.

Popély ​Gyula történészi világképét nagymértékben meghatározza a Beneš-dekrétumokkal fémjelzett kisebbségi sors. Mint ismeretes, a rendszerváltás időszakában a kétnyelvű bizonyítványokért folytatott küzdelmek főszereplőjeként kényszerpályára szorították...bővebben

A nagy sikerű Erdély legszebb túraútvonalai és a négy magyarországi kötet után ezúttal a Kárpátok északi részére, a történelmi Felvidékre és környékére csábítjuk a túrázás szerelmeseit. Az itt magasodó vonulatok rendkívül változatos hegyi helyszínek, a sokszínű domborzat egészen eltérő túratípusok bejárására ad kiváló lehetőséget, a családdal is bátran kipróbálható, kisebb kőrtúráktól kezdve egészen a többnapos gerinctúrákig. Válogatott túráink során a Kárpátok minden jellegzetes felszíncsoportját érintjük...bővebben

Az ismert szerzőpáros újabb kötete a híres felvidéki bányavárosok középkori templomait mutatja be.

A Felvidék tele van csodálatos műemlékekkel, építményekkel, templomokkal. Utóbbiak egy része az Árpád-házi királyok uralkodása alatt épült, ezek múltunk olyan emlékei, amelyeket bárki felkereshet, megtekinthet. A felvidéki bányavárosokban is több olyan emlék van, amely a magyar középkorból maradt ránk.

A könyv közel száz olyan fürdőt, hévízforrást vagy ásványvízkútfőt, valamint az ezekre épült balneológiai gyógyhelyeket mutat be, amelyek már sok esetben évszázadok óta, de a fénykorukat a 19. század végén megélve később eltűntek, sok esetben azonban napjainkban is virágzóan működnének szolgálva pihenni és gyógyulni vágyókat egyaránt.

L. Juhász Ilona könyve egy mély történeti gyökerekkel rendelkező, ám tömegesen mégis a 20. század második felétől, az autózás általános térhódításától és fölgyorsulásától kezdve elterjedt jelenséggel, a közúti balesetek áldozatainak az emlékére állított jelekkel foglalkozik. Csaknem két évtizedes gondos kutatómunkája eredményeként a jelenség dél-szlovákiai előfordulásainak formáit mutatja be egy komplex történeti és közép-európai összefüggésrendszerbe helyezve.

E kötet történelmi betekintést kíván nyújtani az első világháborút követően Csehszlovákiához került, ma Dél-Szlovákia részét képező magyarlakta területek nyelvhasználatának egy fontos szeletére, melyet nyilvános nyelvhasználatnak nevezhetünk. A köztéri feliratok, a közéleti és a hivatalos nyelv- használat dokumentumai beszédesen tükrözik a kisebbségben élő szlovákiai magyarok sorsát is. E több mint félmilliós közösség 1918-ban, egyik napról a másikra egy nyelvileg idegen állam határai közé került, és – az új szláv nemzetállam építésében időszakonként erőszakosabb, néha türelmesebb állami politika által – idegenné, gyakran veszélyforrásként kezelt kisebbséggé vált saját szülőföldjén...bővebben

Hogyan függött össze a gazdaság a politikával? Mi az, hogy gazdasági nacionalizmus? Kik irányították és szervezték a (cseh)szlovákiai magyarság gazdasági szervezeteit a két világháború között? Az első kísérlet arra, hogy korabeli forrásokra támaszkodva átfogó képet nyújtson a szlovákiai magyarságnak a gazdaság különböző területein fenntartott szervezeteiről.

A bűn nem akkor teljesedik be, amikor azt elkövetik, hanem akkor, amikor azt elfelejtik. Igaz mindez a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett XX. századi bűnökre is, igaz azok áldozataira és vétkeseire egyaránt. Ez az oka annak, hogy míg a vétkes leginkább felejteni akarja, az áldozat mindig emlékezni akar a bűnre. 1944-45-ben a Kárpát-medencében több, mint százezer ártatlan magyar az életével fizetett a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt: az ő bűnük - a kárpátaljai Szolyvától a Benes-dekrétumok által sújtott Felvidéken át Magyarországon és Erdélyen keresztül egészen Délvidékig - annyi volt, hogy magyarok voltak. 

A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Felvidék, Erdély és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája címmel 2016. november 25-én a Polgárok Háza Dísztermében tartott konferencia előadásai

A hagyományteremtő szándékkal készült kötet az elmúlt két évben publikált felvidéki prózai művekből ad válogatást.