Charta, Sepsiszentgyörgy

A második világháború oroszországi magyar hadifogolytáborairól, az ott elpusztult, illetve az ott szenvedő katonák életéről szóló tanulmánykötet, amelynek végén a hadifoglyok névjegyzékét is megtaláljuk. ˝Mint az 1944-ben Erdély területén lezajlott harcok kutatója és az egyetlen e témában megjelent monográfia  szerzője tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a Gocz József által végzett és végzendő anyaggyűjtés igen figyelemreméltó, és égetően szükséges...bővebben 

"Titokzatos, eddig fel nem fedett történelmi eseményt tár fel az orvosíró Wertzberger Péter. Bethlen Gábor fejedelmet is emberből gyúrták, kinek emberi nyavalyái ugyancsak előfordultak. Így nem csoda, ha orvosra volt szüksége, és ebben a régi világban a fejedelmek híres, távoli orvosokat kérettek magukhoz bajaik kikúrálására. Ezt az eddig le nem írt találkozást tárja elénk az író, mesterfokon. Nem tudjuk, hogy igaz-e amit írt, vagy fikció, de a história e könyv elolvasása után Erdély legendái közé fog tartozni." (Isa Schneider)

A háromszéki Réty község neves fúvószenekarának 70 éves történetét mutatja be a zenekar vezetője, gazdag fotóanyaggal illusztrálva.

Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor területén nyugvó 1848/49-es szabadságharcosoknak állít emléket a tudományos igénnyel megírt könyv.

A szerző jelenleg a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei: etnokoreológia - etnomuzikológia, regionális, kulturális és etnikus identitások, interetnikus kapcsolatok, kulturális és társadalmi hálózatok.

A pályázat anyagául szolgáló kézirat elkészítéséhez a szerző alapkutatásokat folytatott a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárban és több romániai gyűjteményben. Műve, amely a magyar kormányzat 1848. évi erdélyi hadseregszervező tevékenységét vázolja fel, számos olyan forrásra épít, amelyek eddig a hadtörténetírás számára ismeretlenek voltak.

Dr. Herman Róbert

Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujának monográfiáját tarthatja kezében az olvasó. Csomakőrös földrajzi leírása, történelme, kulturális, egyházi élete, gazdálkodása, szokásai mind megtalálhatóak a monográfiában, majd a falu híres szülötteiről is olvashatunk. A kötetben számos színes és fekete-fehér illusztráció mutatja be a kis székely falut.

...a régi háromszékiek életéről szól ez a könyv, amelyet kezében tart a kedves Olvasó. Lapjairól elődeink, az előttünk járók arca néz ránk, azoké, akik valamikor éppen úgy éltek: születtek, dolgoztak, örültek és búslakodtak, mint a most élő utódok, vagyis mint i, de az életmódot az akkori viszonyok és körülmények alakították, azért volt más, a korra jellemző. Mindaz amit e könyvben találunk, már történelem.

...ez a könyv a szülfőföld szeretetének hiteles forrása, és annak megbecsülését és megőrzését hivatott szolgálni. Ezért is ajánlom minden érdeklődő figyelmébe a Kisgyörgy Tamás által szerkesztett Életem Háromszék című kötetet.

Egyed Ákos

Válogatott publicisztikai írások. A www.gondola.hu-n állandó rovata van a szerzőnek. Az ott megjelent több száz riportból, kisesszéből, glosszából készült ez az összeállítás. Sylvester Lajos a háromszéki Alsócsernátonban született 1934-ben, a Kolozsvári Bolyai Egyetemen végezte tanulmányait magyar nyelv és irodalom szakon. Tanárként és főtanfelügyelőként dolgozott, Háromszéken több emlékmű állítása is az ő nevéhez fűződik.

Ami az anyaországnak a Magyar Tudományos Akadémia, az a kisebbik hazának az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Mikó Imrét, az EME létrehozóját már a kortársak is az akadémiát alapító Széchenyihez hasonlították.  A sors viharaiban helytálló székelység, Erdély és a Magyar Királyság példás államférfiai közül kiemelkedik a XIX. század nemzetépítő tudós történésze, politikusa, gróf Mikó Imre. Intézményalapító, civilizátor és politikus. Pályája akkor emelkedett a legmagasabbra, mikor szűkebb hazája, Erdély egyik legnehezebb korszakát élte...bővebben

Vidám tárcák.

Az 1848-49-es forradalom háromszéki eseményeit dolgozta fel munkájában a ma legjelesebb erdélyi történész, Egyed Ákos. Háromszék a forradalomban jelentős szerephez jutott, és ezt bátran vállalta. Habsburg-ellenes harcával a nép szülőföldjét védte, ugyanakkor a forradalomban szerzett olyan jogok és vívmányok megőrzéséért nyúlt az önvédelem fegyveréhez, mint a jobbágyfelszabadítás, a törvények előtti egyenlőség, közös teherviselés, szabadság és mások. Ezekért az eszmékért abban az időben Európa-szerte a leghaladóbb társadalmi erők küzdöttek.

"A Háromszéki nekigyürkőzés címet viselő könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékű is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetővé teszi. Erre pedig ebben az esetben is nagy szükség van, ugyanis a román krónikaírók méltánytalanul kihagyták Sepsiszentgyörgyöt a forradalmi harcot vívó városok sorából. Nyilván, nem véletlenül, ezzel is kisebbíteni szeretnék a romániai magyarságnak a rendszerváltásban játszott fontos és döntő szerepét. Elfeledtetni, hogy a kommunista diktatúrát elsöprő népfelkelés kirobbanása Tőkés László, akkori temesvári református lelkész bátor szókimondásának és hívei őt védelmező magatartásának köszönhető...bővebben

Az Acta (Siculica) tematikus fejezetéből önállósuló kiadványsorozat), 2004-től. Tanulmányok gyűjteménye az 1848-49-es szabadságharc háromszéki, székely eseményeiről, nevezetes személyeiről (Bem József, Gál Sándor, Gábor Áron, Fadgyas Bálint stb.).

Demeter Lajos: Gál Sándor-levelek a Székely Nemzeti Múzeumban

Demeter László: Balás Konrád és emlékirata

Demeter Lajos: Hátország. Adalékok Demeter József szerepéhez és a „háromszéki tábor” ellátásának és élelmezésének a megszervezéséhez

Demeter Lajos: Fadgyas Bálint honvéd főhadnagy az 1849. július 5-i eprestetői csatáról

Demeter Lajos: „Székely önfeláldozást hirdet ez a sír“ ...bővebben

Egy fiatal huszárkapitány és öccse kalandjai a negyvennyolcas szabadságharc híres csatáiban. A történet 1848. március 15-én kezdődik és Budavár visszavételével ér véget.  Alig több, mint tíz évvel a szabadságharc leverése után született, 1860-ban. Gyermekkorát a Székelyföldön, egy gyergyói faluban töltötte, később került Budapestre, itt élt haláláig, 1923-ig. Író, újságíró volt, karcolataival, humoros írásaival a nemzet függetlenségéért állt ki. Felnőtteknek szóló írásait Sipulusz néven jelentette meg, s hosszú időn át volt szerkesztője a Kakas Márton című élclapnak. Hazaszeretettől, meleg emberségtől áthatott ifjúsági regényei a szabadságharcban odaadással helytálló fiatalokról szólnak...bővebben

A klasszikus néprajztudós Székelyföld leírásához készült kiegészítő írásának első része. A második kötetben Csíkszék, Marosszék, Aranyosszék leírása olvasható. Az én tisztem nem más, mint szülőföldem, a szép Székelyföld minden talpalatnyi földét bejárva feljegyezni mindazt, mit a múltból és jelenben felmutat; regisztrálni mindazon romokat, erődítvényeket, emléképületeket, műemlékeket, melyek eddig senki által nem kutatva, mindenki által feledve kíméletlenül romboltatva porladoznak ős rengetegjeinkben és lakott vidékeinken egyaránt.

A klasszikus néprajztudós Székelyföld leírásához készült kiegészítő írásának második része. Az első kötetben Háromszék leírása olvasható.

A Mályvarózsa a kert sarkában című kötet jegyzeteket tartalmaz. Ezek nyomorúságos létünkről, magyarokról és magyarokhoz szóló írások, nyilván a rendszerváltás után születtek. Talán fájdalomból, talán közönyösségből, beletörődésből. A szerző hétköznapi eseményekről ír, mindarról, ami egy átlagembert izgat. Napi híreket kommentál, "beleártja" magát a politikába, aktuális kérdéseket feszeget, boncolgatja a múltat, a jelent, a jövőt. Emlékezik és emlékeztet.

A kötet egy viszontagságos élet dokumentuma. Puskás Lajos tanúr úr börtönnaplót írt a szamosújvári raboskodásáról, ahol a többi magyar sorstársát is bemutatja, és bevezeti olvasóját a lágeristák kiskátéjába. A kiadvány a személyes emlékezésen túlmenően értékes forrásként szolgál a romániai kommunista időszak magyar börtönéletéről.

A mérés összehasonlításképp vagy egyszerűen viszonyításként szinte egyidős emberi létezésünkkel. A teremtett világ megvalósulása az a relatív, biblikus nap-idő, amelyek hossza lehetett talán éppen ezer év is. Minden verseny időtartama jóval a verseny előtt kezdődik, az eredmények értékelése és a körülmények megbeszélése a verseny után még hosszú időn át lázban tarthat. Mégis a verseny időtartamát bármely mérőórával a startpisztoly pukkanásától az érkezést jelző zászló lengéséig mérik. Más szóval az időtartam csak annyi amennyit az óra szubjektíven mér...bővebben

A Kárpátok délkeleti átjárójának régi és új keletű históriája.