Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely

2019. október 11-12. között rendezték meg Dunaszerdahelyen a XVII. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát, amelynek anyagát tartalmazza ez a kötet. A témakörök és előadóik méltók a hagyományokhoz.

"A diófa meséi című kötet írásai önéletrajzi ihletésűek, anyai, tanítói tapasztalatokkal átszőve. Az események a való világban játszódnak, mindig idealizálva a helyzetet. A diófa pozitívan szemléli a világot. Az élet szépségeire hívja fel a figyelmet. A kert, fái, virágai emberi tulajdonságokkal felruházott szereplők. [... ] A gyermek megtudhatja, tavasztól tavaszig mi történik a növényekkel. Eközben önmagára, szüleire, testvéreire, barátaira ismerhet. Megoldást, választ kaphat egy-egy élethelyzetre. [...] A gyermeki realizmust, a mágikus világképet, a kreativitást, az iontelligenciát egyaránt tetten érhetjük a mesék olvasása során. Ezért 4 éves kortól 104 éves korig ajánlom olvasásra, továbbgondolásra a diófa történeteit." (Lengyel Piroska Noémi)

A kötet egyenként bemutatja a Jókai Napokat 1964-től kezdve 2013-ig. Az irodalmi színpadok, felnőtt és diákszínjátszók, és a vers- és prózamondók vetélkedése évről évre ismétlődik, ám a keretek, a színre vitt darabok rengeteget változtak az eltelt több mint negyven év alatt.

Géczi János (Monostorpályi, 1954) József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató. 1982 óta számtalan kötete jelent meg, versek, regények, irodalom-, nevelés- és művelődéstörténeti tanulmányok.

1997-ben megjelent versek új kiadása modern kötösben, új illusztrációkkal a Vámbéry Polgári Társaság érdeme. "Az alcím azzal kelti fel az érdeklődést, hogy a korábban életkor szerint elválasztott olvasóközönséget egy közös versgyűjteményben szólítja meg. Az (el)beszélői és énszerepeknek olyan gazdag tárát kínálják fel a versek, amelyekbe mind a felnőtt, mind a gyermek olvasó - igényének megfelelően - belebújhat." (Sz. Molnár Szilvia, 1998)

Maga az írás késztetése elegendő erő-e, hogy írni tudjak? Vagy az évek csöndjében, amikor csak szellemi képzéssel foglalkozom, felgyűlnek a szavak? A sors mindig meghozza, amivel adósom. Semmit sem visszatartani, amit a teremtés kezembe adott! Túljutni az elkeseredésen, a fölöslegesség-érzésen, hiszen megvan a helyem e világban, amit nem foglalhat el rajtam kívül senki. S ez néha erős bizonyosság. Máskor meg csak egy mondat. Az írás visszafordíthatja arcomat a művektől az élet felé; s ekkor a tevékenység szellemül át. Jó a végére jutnom valaminek. Jó eljutni a pontig, hogy mondatom eleje is világosabb legyen. Meg a mondatot leíró kéz is tudatossá váljon.

A meditálók titka a szerző ifjúsági regénye a kalandokról, sci-firől, szerelemről, táborozásról szól. Ajánlott a 12-15 éves korosztálynak.

Tóth László kötete 47 interjút foglal magába. Az elmúlt idő nyomában alcímet viselő kötet előszavában azt írja Tóth László: „sosem voltam újságok, egyéb médiumok, illetve riporterek sztároltja, és senki nem versengett nyilatkozataimért, interjúimért, az elmúlt közel négy és fél évtized alatt így is összejött vagy száz interjúm.”...bővebben

Az itt bemutatott költők meglepően közvetlenül szólnak hozzánk. Jellemző rájuk a szigetlakók meggyőződése, hogy elvesztek a tengerben, elégedetlenek azzal, hogy messze vannak mindentől, ami fontos. Ennek ellenére hiteles, őszinte és emberi ez a hang, friss, bódító, óceáni fuvallatra emlékeztet. Végtelenül komoly dolgokról felszabadítóan, latinos könnyedséggel, sokszor derűvel beszélnek, és ugyanarra vágynak, mint minden író, bárhol a világon. Arra, hogy olvassák őket, minden regionális vagy nemzeti besorolás és előítélet nélkül. [...]  A kötetben olvasható szerzők stílusa, nyelvezete és élettörténete merőben különbözik egymástól, ám valamennyiükre érvényes a Kanári-szigeteken őshonos mondás: Egy szigetlakó tekintetében mindíg látod a tengert.

Cselényi László (Gömörpanyit, 1938) József Attila-díjas író, költő, újságíró, műfordító, egyetemi tanár. A szlovákiai magyar irodalom merészen kísérletező egyénisége. Egy kisebbségi sorban lévő, de életét és munkásságát az európai, azon belül is különösen az angol és francia kultúra és irodalom vonzásában és ígézetében megélő alkotó.

Ebben a könyvben kizárólag alkalmi írások találhatók. Ráadásul, az itt sorakozó szövegeim talán azoknál is alkalmibbak, ugyanis kivétel nélkül felkérésre születtek - előadásnak, kötetbemutatónak, születésnapi köszöntőnek, körkérdésékre adott válaszoknak, emléktábla-avatónak stb. S egy kivételével az elmúlt tíz-tizenegy évben. Ráadásul mind egy viszonylag jól behatárolható, szűk körben mozognak: kizárólag szlovákiai magyar írókról és műveikről, s egy-egy esetben szlovákiai magyar (kisebbségi?) - tehát" emberi - helyzetekről szólnak. Miért is ne...bővebben

Igazi ünnep olvasóinak, ha megjelenik egy újabb Z. Németh István-kötet, az pedig valóságos csemege, ha az a kötet gyermekverskötet. Egyszerűen elvarázsolnak a választékos szavak, a csengő-bongó rímek, az egyedi, változatos versformák, verseinek fűszere a szelíd irónia és a derű. Olyan szakácsa ő irodalmunknak, aki nem beszél sótalanságokat, aki mindig kifőz valami frisset, ehetőt, nem mindennapit...bővebben

Bettes István (Rimaszombat, 1954) felvidéki magyar költő. Most megjelent kötetének címadó verses meséjének története után a Mártír szentek legendáriumát olvashatjuk. 

Ki a megmondhatója, honnan származnak vágyaink?

Nálam egyszerű gyermekkori erdőjárásokkal kezdődött minden. Sajátos világ volt. Magam és önmagam lehettem, ez a tudat szabaddá tett. Nem nagyon beszéltem az élményeimről senkinek…de valahol mégis égtem a vágytól, hogy a saját látásomon keresztül megmutassam mindenkinek valós álomképeimet…

Jóval később, húsz évesen, megelégeltem a mások fotóiban való puszta gyönyörködést, kézbe vettem első fényképezőgépemet. Mindenféle elméleti vagy gyakorlati tudás nélkül vágtam bele, csupán saját hibáimon tanulva. Nem bánom, hogy így történt. Rengeteg botlásom volt. Már csak azért is, mert ha nagy ritkán tanácsot kaptam, nem fogadtam meg...bővebben

A rím a vers fölbecsülhetetlenül nagy értéke. Lehet ő játék, de sok más, például sorokat záró-összekötő nyelvezeti elem is, két vagy több szó, mely gondolatot merít ki az ismeretlen mélységből. E könyvecske négysoros szövegeiben pontosan erről van szó. Bagatelleimet jórészt a rímek húzták elő valahonnan, amit tudattalannak nevezünk.

Utaztam a városban, botoztam a járdán, ültem a villamoson-trolin a közeli hegyoldalba, a páromhoz, akinek ezt a könyvecskét ajánlottam, s unos-untalan elő kellett kotornom a kis szószedetet, hogy rímpárokat, sorokat, olykor egész kis verseket firkantsak bele. Így állt össze ez a 101, alapvetően négysoros versekből álló kis könyv. (Koncsol László)

„a fák fagyos ágairól némán
a lopakodó idő rám hajol
körbelengnek a szelíd ősök
léptüket hallom a föld alól –„

jegyzi fel Zirig Árpád szeretett és féltett Kertjében: legyen az a Duna legnagyobb szigetén megbúvó, gyermekkori beketfai kert, a kis Duna és az öreg Duna ölelte Csallóköz tündérkertje, vagy a Kárpátok hegyei koszorúzta kert, hiszen mindhárom az ő megvallott hazája, az a megölhetetlen Haza, ahol otthon van, otthon kíván lenni, mert itt „szabadabb lehet a madaraknál, s ahol még a fák is szabadok lehetnek". Ebben a Hazában, ebben a Regnumban gyümölcsök teremnek, és összeérnek az utak: az öröm és a gyász útjai; összeérnek a folyók: a múlt és a jelen folyói, s összeérnek: egymásba kapaszkodnak a föld alatti és föld feletti gyökerek.

Z. Németh István (Komárom, 1969) költő, író, színműíró. Humoros, groteszk versei, prózai írásai, gyermekversei, meséi, paródiái az 1990-es évek elejétől jelennek meg. Új verseit a Vámbéry Polgári Társulás adta ki. 

„Válassz utat és célt, képességeidnek és értelmednek megfelelőt ... , és én őrizlek és vezetlek azon az úton!" - alighanem így valahogy szólt Tóth Elemérhez annak idején a mindenható tündér. Hogy tündérünk jól választott Tóth Elemér előző gyermekverskötetei - Csillagrózsa, Csillagménes, Tegnapelőtt, kiskedden, Őszi kert, Szivárvány, Pitypang stb. - maradéktalanul igazolják-bizonyítják....bővebben

Komjáti Zoltán Igor nyolc éves kutatómunka eredményeként készült doktori (PhD-) disszertációja az olvasóközönség számára is hozzáférhető könyvformában jelenik most meg. A szerző monográfiája kiterjedt forrásanyag feltárása és széleskörű szakirodalmi anyag feldolgozása és hasznosítása révén Fülek várának művelődéstörténetét veszi górcső alá, szinte "mélyfúrást" végezve. Komjáti Zoltán Igor szakértői precizitású forrás-feldolgozása nagymértékben járul hozzá ahhoz, hogy a vár történet ne csak a jelentős hadjáratokkal, várostromokkal összefüggésben ismerhessük meg, hanem annak mindennapjaiba, hétköznapjaiba is betekinthessünk, ugyanakkor hűen mutatja be a Bányavidéki Főkapitányság militarizálódó társadalmát és a korabeli katonai, nemesi és paraszt magatartásformákat is.