Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár

A Kis-Szamos völgyének (ro.: Someșul Mic) régészeti repertóriuma, e régió régészeti kutatástörténetének felmérése, illetve különféle szempontok alapján történő vizsgálata többféle szempontból rendhagyó próbálkozás. Egyrészt, mikroregionális szempontok alapján (a terület mérete nem sokkal nagyobb, mint a kistájnak számított Nyírség) hasonló próbálkozás az Erdélyi-medence régészetében alig történt, illetve módszertani szempontból teljesen úttörő vállalkozás... 

Berekméri Árpád-Róbert hosszas és eredményes kutatást követően írta meg a marosvásárhelyi magyar király 27. honvéd székely könnyű hadosztály történetét. A tábori újság címét (Lesz még kikelet!) viselő kötet megalakulásától kezdve a harctéri szolgálaton át egészen a cseh-morva és az osztrák területeken folytatott kilátástalan küzdelmekig, majd a fegyverletételig követi a seregtest nyomát...bővebben

Zörgő Noémi könyve azt a kérdést teszi fel, milyen szavazók lesznek a hashtagekkel kommunikáló generáció tagjai – Erdélyben. Tudja azt, hogy milyen szavazók az Amerikai Egyesült Államokban. Sejti, hogy milyenek Magyarországon. Megvizsgálta, hogy milyenek Erdélyben. Vizsgálatának módszertana újszerű, eredményeit társadalomtudósok, de kampányszervezők is hasznosíthatják.

Könyvünk a Kolozsvárt 2009. június 4–7-én tartott színháztudományi konferencia szerkesztett anyagait tartalmazza. A többnyelvű, nemzetközi tanácskozás mind a színjátszásban felhasznált vagy teátrálissá tett szövegekkel, mind kontextusukkal, történetükkel, mind pedig magával a színházi jelenséggel foglalkozik. A könyv első kötete a régi magyar dráma sorozatba is illeszkedik, de egészében véve az európai színháztörténet sokrétű kapcsolatait, a színháznak a neveléssel, társadalomértelmezéssel, a szórakozással, kreativitással való összefüggéseit vizsgálja a reneszánsztól napjainkig.

Könyvünk a Kolozsvárt 2009. június 4–7-én tartott színháztudományi konferencia szerkesztett anyagait tartalmazza. A többnyelvű, nemzetközi tanácskozás mind a színjátszásban felhasznált vagy teátrálissá tett szövegekkel, mind kontextusukkal, történetükkel, mind pedig magával a színházi jelenséggel foglalkozik. A könyv második kötete a következő témakörök köré csoportosuló tanulmányokat tartalmaz: Társulatok, kísérltetek; Drámai polilógia; Paidea; Recepció, kérdések.

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

Ferencz László négykötetes munkáját – megtisztelő feladatként – csak a legnagyobb elismerés hangján lehet ismertetni, értékelve azt, hogy a szerző milyen hatalmas adat- és anyagtömeg feldolgozására vállalkozott.  A mű, mint kézikönyv, páratlannak minősíthető a magyar orvosi irodalomban és méltó reprezentánsa az erdélyi orvosi iskolánknak.  A címbe foglalt „kézikönyv” fogalom világosan tükrözi a szerző szakmai szándékát: nem tankönyvet alkotott, mert óriási anyagát memorizálni, „megtanulni” szinte lehetetlen, bár megfelelő ismeretszerzésre is alkalmasnak minősíthető, ha a tanulmányozó ügyel arra, hogy ne vesszen bele a részadatok, jelek és szindrómák tömkelegébe...bővebben

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete doktori iskolájának oktatói és hallgatói 2008-ban indították az Emberek és kontextusok sorozatot. A forrásközlő kötetek a társadalomkutatók és a népi életforma, a hagyományok iránt érdeklődő olvasók figyelmére tartanak számot. Jelen kötet a doktori iskolában készült, 2012-ben megvédett disszertáció kiadásra előkészített változata. A fényképezés feltalálása után megjelent a mozgókép, amely a megörökítés, a közlés, az önkifejezés, a reprezentálás történetében új médiumot és szövegformát képviselt. Jelen kötetben Blos-Jáni Melinda a kamera, a filmezés, a film családi körben történő meghonosodását követi nyomon. Három eset- és korpuszelemzés az erdélyi filmezés történetének három korszakát különíti el, s leírja az egyes korszakok sajátos filmezési és filmhasználati habitusát.

Dr. Keszeg Vilmos

A térbeli irányok közötti tájékozódás fontos részét képezi mindennapi életünknek, és természetes, hogy ezek a nyelvben is jelen vannak. Kutatásom célja a mindennapi térbeli tájékozódás szempontjából oly fontos vertikális dimenzió egy szeletének a vizsgálata volt: milyen körülmények között használjuk konkrét mozgások kifejezésére a fel, leés alá igekötőket, mi a valóságalapja az igekötős igéket tartalmazó átvitt értelmű kifejezéseknek, és a kései ómagyar kortól a napjainkig milyen változásokon mentek keresztül a kiválasztott igekötők. A vizsgálat alapjául szolgáló gazdag adatanyag lehetővé tette, hogy minél árnyaltabb képet nyújthassak a fel, le és alá használatáról.

Jelen kötet Szalma Anna-Mária 2011-ben megvédett doktori disszertációjának kiadásra előkészített változata, melyben a szerző arra vállalkozik, hogy három családi fényképarchívum segítségével végigkövesse a fotónak a mindennapi életbe való beépülését. A mintegy kétezer fotó az utóbbi egy évszázadot, két-három generáció életidejét, egy falu, egy kis- és egy nagyváros világát jeleníti meg. Kezdetben a készülék lencséje és a fotográfus tekintélyt parancsoló hatalom képviselőjeként vett részt az (ünnepi) élet szervezésében, majd egyre inkább a mindennapok kontextusába épült be...bővebben

Az első erdélyi református kollégiumtörténet eddig kiadatlan, kétnyelvű kiadását veheti kézbe a téma iránt érdeklődő olvasó. Pápai Páriz Ferenc 18. század elejéről származó kézirata, a Gyulafehérvárról Nagyenyedre költöztetett Bethlen-kollégium legelső történeti összefoglalója, amely kronológiai rendben adja annak krónikáját, taglalva az első erdélyi egyetemalapítási kísérleteket az 1704-es labancdúlásig. Ennek szemtanújaként a leghitelesebb leírását nyújtja.

A gyulafehérvári hiteleshely Erdély egyik legfontosabb iratképző és iratmegőrző szerve volt, a hivatal képviselői pedig ebből következően kulcsfontosságú szerepet játszottak a birtokjogokat biztosító okiratok létrejöttében és azok őrzésében. Elég megemlíteni a földbirtokra mint legfőbb értékre építő kora újkori erdélyi társadalom sajátosságát, ahhoz, hogy megértsük e hivatal képviselőinek jelentőségét. Ezen túlmenően azonban a levélkeresők annak a világi értelmiségi rétegnek voltak a tagjai, amely a középkori egyházi intellektualitás legjobb hagyományait folytatta, ezer szállal kötődött a korszak felekezeteihez, és maga is az egyház támogatását élvezte...bővebben

A kölcsönelemek, mint ismeretes, mind hangtani, mind alaktani és jelentéstani szempontból beilleszkednek az átvevő nyelv rendszerébe. Az empirikus kutatások alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a nyelv valamennyi szintjén szabályok és törvényszerűségek állapíthatók meg az átvétel beilleszkedési folyamatára vonatkozólag. A román-magyar interferencia vonatkozásában az ilyen irányú vizsgálatokban - a hangalaki és morfológiai kutatásokhoz képest - a jelentéstani elemzések bizonyos mértékben háttérbe szorultak...bővebben

Az erdélyi állam kialakulásával a fennhatósága alá került hiteleshelyek is sajátos útra léptek. A hasonló magyarországi intézményekkel azonos alapokra épülve egy különleges erdélyi intézmény, a requisitori hivatal jött létre abból a célból, hogy a társadalomnak a jogbiztosító iratok kibocsátása és megőrzése iránti igényét továbbra is kielégíthesse. Kötetünk célja a kora újkori közhitelű tevékenység erdélyi sajátosságainak vizsgálata egy olyan intézmény, a kolozsmonostori konvent hiteleshelyének esetében, melynek fejedelemség kori jegyzőkönyvei nagy részben fennmaradtak...bővebben

Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák...

Szemiotikai vizsgálódást végezni a hermeneutika, kognitiv nyelvészet dominanciájának korszakában többszörösen is kockázatos vállalkozás. Ennek egyik oka az, hogy a költői kép Szemiotikai vizsgálódást végezni a hermeneutika, kognitív nyelvészet dominanciájának elszakíthatatlan a nyelv, a szóvég, a műalkotás, az irodalmiság és más olyan fogalmaktól, amelyek kritikai újragondolása nyugati kultúrákban már négy évtizede megindult, akkor tehát, amikor nálunk e fogalmak strukturalista kidolgozása még csak elkezdődött...bővebben 

Mostanában tájainkon ritkábban hangzik el Denis Diderot (1713-1784) neve, pedig szemlélete ellentmondásosságában is nagy hatással volt az európai színház és általában a művészettel élők világára. A kötetben Diderot színházi nézeteit (Egyed Emese), a továbbiakban pedig közvetett hatása példáival élve a színészképzés korai problémáját vizsgáljuk (Tar Gabriella Nóra írása), magát a színházi témát (a szerelemgyerek: Lokodi Ildikó Éva tanulmánya), a női előadó színpadi szabadságharcát (Schodelné Klein Rozália Hunyadi Erzsébetje - Sófalvi Emesétől)...bővebben

A szecesszió az európai modernség három nagy korszakából a másodikban foglal helyet, amely a kilencvenes években kezdődik és az első világháborúig tart. Köztes jellegű, átmeneti korszak, amelyre a mimetikus hagyomány áttörése, a művészi gondolat önérvényesítése jellemző. Ez pedig sajátos nyelvet, a tartalmi és formai törvényszerűségek sajátos szerveződését jelenti. Hogy mindez irodalmi műben hogyan ölt testet, azt a könyv első részét kitevő elméleti megalapozás után a második részben három drámai mű: Szomory Dezső Péntek este című egyfelvonásosa, Molnár Ferenc A testőr című drámája és Babits Mihály A második ének című mesedrámája stilisztikai elemzésén át kerül elénk.

„A moldvai magyar tájnyelv szótára jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén. Az 1949–1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga közben egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg...

„A moldvai magyar tájnyelv szótára jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén. Az 1949–1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga közben egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg...bővebben