Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Dunaszerdahely

Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent antológia követve a korábbi évek hagyományait, illetve a hasonló jellegű magyarországi kezdeményezéseket (Az év versei, Szép versek) idén is igyekszik a hazai olvasóközönséghez közelebb hozni a határon túli kortárs magyar lírát. 31 szlovákiai magyar költőtől, fiataloktól és a már ismertebb idősebb nemzedéktől közöl a szerzők nevének betűrendjében egy vagy több költeményt. A szerzők között bizonyára többek neve is ismerősen csenghet már a hazai olvasóközönségnek: Ardamica Zorán, Barak László, Gyüre Lajos, Haraszti Mária, Hodossy Gyula, Kulcsár Ferenc, Mizser Attila, Monoszlóy Dezső, Tőzsér Árpád, Vida Gergely...bővebben

A kötetben számos hazai és külföldi művész, író, művészettörténész vall Kassák munkásságáról, melynek apropóját a szülővárosában, Érsekújváron létrejött rendezvénysorozat jelentette. Rengeteg képanyag, illusztráció gazdagítja a könyvet (fotók, képzőművészeti munkák, könyvborítók Kassákhoz kötődően).

A hagyományteremtő szándékkal készült kötet az elmúlt két évben publikált felvidéki prózai művekből ad válogatást.

Olykor nem volt egyszerű eldönteni, hogy kit sorolhatunk a „szlovákiai magyar” kategóriába, hiszen a zene nemzetközi – nem lehet magyarul, angolul vagy szlovákul zenélni. Különösen neves hangszeres zenészeink esetében volt nehéz a kérdést megválaszolni. Az 1918 utáni szlovákiai magyar zenei élet olyannyira bővelkedett kiváló zenészben, hogy jobbnak láttuk a kötetet csupán a komolyzenészek felsorolására tervezni. A könnyűzenészek (operetténekesek, nótaénekesek, cigányzenekarok, rockzenészek) és a népzenészek egy (vagy akár két) további kötetet tölthetnek meg majd meg...bővebben

A kötet, amelyet a kezében tart az olvasó, az Opus- könyvek sorozat ötödik darabja. A széria a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott, kéthavonta megjelenő Opus című interkulturális foIyóirat extratartománya. Ez a kötet szakmai tisztelgés. A benne szereplő tanulmányok Tőzsér Árpád életművéhez rendelnek kontextusokat. Ily módon járulnak hozzá a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb opusrendszerének feItérképezéséhez. Ám nem állnak meg annak határainál, hiszen nem is lehet: Tőzsér Árpád , alkotásai ugyanis olyan tágas terekre nyílnak, melyek bejárása irodalomtörténeti és kultúratudományi szempontból a legnagyobb kihívások közé tartozik. 

Nincs unalmasabb olvasmány a tegnapi újságnál – mondogatják a tollforgatók több évtizede. Ez a megállapítás mostanság, a világháló térhódításának idején még inkább helytálló, hiszen egy-egy hír szinte pillanatok alatt végigszáguld a civilizált világ valamennyi számottevő honlapján. Ezzel a szédítő tempóval a nyomtatott sajtó képtelen lépést tartani, bármennyi aktualizált napi kiadásban lát is napvilágot. Keresi is a helyét. túlélésének esélyét az információs forradalom szorításában...bővebben

Jelen kötetünk a teljesség igénye nélkül tartalmazza a szlovákiai magyar tudományos élet és az ismeretterjesztő irodalom egykori és mai szereplőit, mely szervesen kapcsolódik a Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka címmel 2009-ban megjelent összeállításhoz. Ebben a válogatásban is 100 személy fényképe és rövid életrajza szerepel, és a szempontok is ugyanazok. Az arcképek nincsenek lefűzve, bekeretezve kifüggeszthetők akár egy iskola falára is.

Tóth László (1949, Budapest) József Attila díjas költő, író, műfordító és szerkesztő, a szlovákiai magyar irodalom jelentős alakja. 1971 óta jelentkezett első kötetével, azóta rendszeresen jelennek meg könyvei.

70. születésnapjára barátai és pályatársai írásaiból állított össze egy tanulmánykötetet a Szlovákiai Magyar Írók Társasága. Szakmai tisztelgés ez, minden írás Tóth László költészetéről szól.

A Szlovákiai Magyar írók Társasága az előző év legjobb szlovákiai magyar költői teljesítményére, verseskötetére adandó díját Forbáth Imréről nevezte el. A díj az idén immár a tizenötödik évfolyamába lépett - a Társaság kiadásában napvilágot látó jelen kötetünkkel az elismerés névadójára is emlékezünk. Az írószervezet e díja tehát azt (is) bizonyítja, hogy Forbáth Imre költészete, életműve fél évszázaddal az író halála után is élő hagyománya szlovákiai magyar irodalom berkeiben...

Cselényi László (1938) a jelenkori magyar költészet "fekete lova". Ahhoz, hogy izgalmas, robusztus, valóban a szó minden értelmében monumentális költészete végre „befusson", azaz szélesebb körökben is ismertté váljon, először is ki kellene szabadítani a költőt abból a fámából, amelybe makacs avantgárd ars poeticáival elsősorban ő maga kötözte be magát, holott olyan értelemben, ahogy a klasszikus avantgárd hirdette meg a radikális tagadás költészetét, régen nem tiszta avantgárd költészet már az övé...bővebben

Jakoby Gyula (1903-1985) a huszadik századi magyar- és európai – festészet kiemelkedő fenoménje volt. Kassán született, s itt élte le életét, a város peremének hányatott életű, nélkülöző, megsebzett sorsú és létében fenyegetett emberei között. Az irónia és a rajzos derű, a paródia és az allegória, a hedonista színpompa és az egzisztenciális groteszk, a metafizikai mámor és az elmesélő realizmus eszközeivel teremtett igaz képet e József Attila-i „másfajta rajról”, megörökítve vásznain az egyszerre tragikus és komikus létet, az embernek mint istenpornak és őrült sárnak az elesettségét és drámáját, a dantei értelemben vett pokolbéli-emberi színjátékot...bővebben

Az irodalmi Tao sémája nagyjából ez: elindul egy nemzedék vagy csoport, s megérkezik néhány, a nemzedékből, csoportból korán kivált és saját poétikát kialakító, s az idő teltével megkorosodó, megtépett, de így még inkább saját sorsot s arcot nyert költői egyéniség. Megérkezik, de hová?...

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Magyarországon évtizedek óta megjelenő Szép versek és körkép antológia mintájára 2004-től minden évben közzé tesz egy-egy vers- és prózaválogatást a szlovákiai magyar szépirók előző évben megjelent alkotásaiból. Ez a 2005-ös antológia az előző év legjobb prózai munkáiból válogat...bővebben

A kötet, amelyet a kezében tart az olvasó, az Opus-könyvek sorozat negyedik darabja.  E könyvben szereplő tanulmányok a költészet valamilyen szabadon választott kontextusban értelmezik. Ennek köszönhetően ugyanarról szólnak, de mégsem teljesen, így részben visszaadják a líra sokszínűségét egy kaleidoszkópszerű plurális mintázatban.A költészet nem ismer határokat. Ezért e kötet kimondatlanul arra is utal, hogy a három pont után mi minden következhetne még…

A kötet, amelyet a kezében tart az olvasó, az Opus-könyvek sorozat harmadik darabja. A széria a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott, kéthavonta megjelenő Opus című interkulturális folyóirat extratartománya. E könyvben szereplő tanulmányok arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi történt a közelmúltban, melyek azok a könyvek, amelyekre érdemes emlékeznünk. De persze - ez így tisztességes - arról is szól ez a könyv, hogy melyek azok a kötetek, amelyek feledhetők. A közelmúlt tehát képlékeny. Bűvös tükör, szürkeárnyalat, szemezgetés. Ami marad belőle, az opusok műve...

A tartalomból:

Tőzsér Árpád versei

Nagy Zopán versei

Zságot András prózája

Csikós Attila elbeszélései

Vida Gergely verse

A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, az Opus-könyvek 10. darabja. A széria a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott, kéthavonta megjelenő Opus című interkulturális folyóirat extratartománya. Ez a kötet szakmai tisztelgés, a benne szereplő tanulmányok Hizsnyai Zoltán költészetéről szólnak.

Hizsnyai Zoltán (Rimaszombat, 1959) József Attila-díjas költő, esszéíró, szerkesztő.Érettségi után öt évig színész, majd különböző cíivil foglalkozások után az irodalmi élet főállású, aktív résztvevője: 1990. az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1992-2003. a Kalligram folyóirat szerkesztője, majd főszerkesztője, 2004-20005. az Új Szó kulturális rovatának vezetője, 2006-2007. a SzMÍT titkára . 2016-tól az Opus irodalmi folyóirat főszerkesztője.

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága kiadásában megjelent Cseh(szlovákiai) magyar színészek arcképcsarnoka – A Színházművészet c. könyv hézagpótló dokumentációs irodalom a felvidéki magyar könyvpiacon. A kötetben azok a művészek (színészek, színigazgatók, dramaturgok, művészeti vezetők stb.) szerepelnek, akik valaha meghatározó személyiségei voltak – vagy ma is aktív részesei, művelői – a felvidéki magyar hivatásos színjátszásnak...bővebben

Nehéz feladat száz (cseh) szlovákiai magyart nemkülönben. Milyen célból került sor a válogatásra, hogyan, milyen szempontok figyelembe vételével állunk neki a munkának - alapvető kérdések ezek. Miközben biztosak lehetünk abban, hogy valaki érdemtelenül mindig kimarad a névsorunkból, álljunk neki bármelyik oldalról is, legyünk bármennyire is elvszerűek, következetesek. Mindenekelőtt természetesen arra kell legfőképpen ügyelnünk, hogy a kiválasztott részben valamiképp s mindig benne legyen az egész...bővebben