Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár

A Max Weber és Émile Durkhéim nevével fémjelzett társadalomtudomány a XIX. század végén azzal a nem titkolt céllal alkotta meg társadalmi elméletét, hogy általa orvosolni lehessen azokat a gondokat, amelyeket a gyors, szabad piaci fejlődés, a rohamos iparosodás (ipari forradalom) okozott a társadalomban. Véglegesen bebizonyosodott ugyanis, hogy a gazdaság nem lehet független társadalomtól. Azt is mondhatok, hogy Max Weber és társai arra törekedtek, hogy a kapitalizmus vadhajtásait lenyesegessék s a valóságos emberhez méltóbb, de ugyancsak a polgári szabadságra alapozott világ kialakulását elősegítsék.

A könyv első, szerény kísérlet arra, hogy az erdélyi magyarság története új fejezettel bővüljön. A kötet olyan korábban élt erdélyi elődök írásait mutatja be, amelyekben jól felismerhetőek mind a merkantilizmus, mind a fiziokrata vagy éppen a klasszikus gazdaságtan elemei, illetve azok hatása.

Első tanulmánykötetünk több jeles erdélyi személyiség munkásságát igyekezett feltárni, ezek mellé most újak csatlakoznak: Orbán Balázs, Kós Károly, Szentkirályi Zsigmond, Jakabffy Elemér, Gyárfás Elemér, Pethe Ferenc, Kislégi Nagy Dénes, Kovrig Béla, Oberdig József György, Nagy Miklós, Imreh István. Annál lényegesebb ennek a tanulmánykötetnek a megjelentetése, mivel a majdnem egy évszázada kisebbségbe került tudománytörténetünknek eddig sem volt elegendő, hogy ezeknek a kiemelkedő szakembereknek gazdag értéket hordozó tevékenységét elemezze, és megismertesse a jelen és jövő generációival.

A könyv feleleveníti, hogy mennyire fontos volt Brassai Sámuel a gazdaságban illetve a gazdaságtudományokban is, mivel sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ahogyan azt a tudománytörténetnek a közvéleménnyel ismertetnie sikerült. Tudomást szerezhetünk: a közgazdász Brassai Sámuelről, a Reformkorról, hogyan álltak ki Széchenyi mellett, a Vasárnapi Újság és hatásairól a kora szellemi életében, tanulmányairól: Bankismeret, A fiatal kereskedő arany ABC-je és más gazdasággal kapcsolatos munkáiról.

A kötettel együttes munka termését veheti kézbe a tisztelt olvasó. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kezdeményezésére immár másodízben jelentkeznek közös kiadvánnyal erdélyi közgazdászok és történészek. Első alkalommal egy nagyobb munkaközösség mutatkozott be egy kötetnyi tanulmánnyal. Ezúttal viszont múltunk egyik meghatározó személyisége, Széchenyi István a téma. Mindkét vállalkozás jellemzője, hogy magyar gazdasági- és közgondolkodásunk múltjával foglalkozik. Széchenyi a magyar reformmozgalom megindítója volt, eszmeiségén kívül elsősorban gazdasági-technikai megvalósításai miatt tartjuk számon...bővebben

A könyv azt kívánja bemutatni, hogy Erdélyben létezett és kiváló teljesítményekkel működött a magyar szövetkezeti intézményrendszer, mindaddig, míg a kommunista állam 1945-től kezdődően létalapjában támadta meg és számolta fel 1948-ban a romániai magyarság felét magában foglaló magyar szövetkezeti hálózatót: a hitel- és biztosítási, tej- és fafeldolgozó, beszerző-értékesítő, fogyasztási, népművészeti, kisipari, iskolai és diákszövetkezeteket és sok más egyéb típusú szolgáltató és termelő, valamint piaci érdekeket védő és képviselő szövetkezeti vállalkozást tömörítő intézményt.