Stúdium Kiadó, Kolozsvár

A kisiskolásoknak szánt könyv összegzi az óvodában tanultakat, gazdag gyakorlatanyagával, valamint a legszebb gyermekdalok által megtanítja a zenei alapismereteket. Jól használható könyv mind az iskolában, mind a családban. Nevelő hatásáért is ajánljuk.

A 8-12 éves gyerekeknek szóló könyv tizenkét természetbeni sétát ír le, melyek során a fiatal biológus nagybácsi, Béla bátyó a rokonsághoz tartozó gyerekeket beavatja az élővilág csodálatos titkaiba. Így megtudhatjuk, hogy a virágpor árulkodik, a tüdőfű pironkodik, a gőte ünnepi ruhát ölt, a madaraknak is vannak lakásgondjaik, nem minden állat az, aminek hisszük. Megtudhatjuk azt is, hogy mi az a csonttörő karács, a szarvasagancsár és az egyenközű zergély; vagy azt, hogy a bölömbika nem bika, és hogy a víz alatt agyafúrt csapdák rejtőznek, és haramiák tanyáznak. A felsoroltak csak töredékére utalnak mindannak, amit leír ez a szórakoztatóan tanító, színesen illusztrált könyv.

A kerettörténet formájában íródott könyv sok érdekességet tár fel az állatok csodálatos világából. A történet emberi főhőse a Jancsi nevű kisfiú, akinek kedvenc tantárgya a biológia és azon belül az állattan. Minden este, miután elalszik – mintha az álomtündér varázspálcájának érintésére történne – kinyílnak az asztalon hagyott biológiakönyv lapjai és kirajzanak belőle az állatok, így alkalom nyílik arra, hogy olyan állatfajok is összemérjék egymással ügyességüket, rátermettségüket, életrevalóságukat, amelyeknek a valóságban soha nincs alkalmuk találkozni egymással, mert más-más élettér lakói, esetleg más kontinensen élnek...bővebben

Szerzőnk neve jól ismert a Szabadság és kötetei olvasóinak körében. Írásaiból ezúttal Pillantás a Fellegvárról címmel, a Stúdium Kiadó gondozásában nyújt nekünk csokorra valót. A város fölé emelkedő magaslatról szép a kilátás. De mit lát, mit láttat velünk onnét Tatár Zoltán?
A XIX. század második felében alapított, ma Botanikusnak mondott Füvészkertet. Az 1918 végéig a Deák Ferenc utca elején állt Kárpátok őrét. Az ember hűséges négylábú társát, a lovat. Megjeleníti a Méhes utcát. Melyet tenyereként ismer. Az ott lakók életének egy-egy derűs vagy tragikus pillanatát. A Méhes utcából nyíló Zsolt vezér utca 1942-ben épült ONCSA-telepét. De pillantást vet a kétvízközi Lupsára is...bővebben

 

Gyermekként a hosszú, nyári szünidőben a csodákért nem kell messzire menni: Panni és Dani a kert végében unatkoznak, amikor megjelenik előttük Képzelet, a gyönyörű tündér, ködsüvegbe burkolja a lurkókat, és máris a közeli erdőben barangolnak. De nem szokványos kirándulás ám az övék, a ködsüveg láthatatlanná teszi őket, így Panni és Dani az erdő soha nem sejtett titkaiba leshet: ...bővebben

Igényes, nosztalgikus, a város nagyjainak visszaemlékezéseivel, verseivel és festményekkel, linólmetszetekkel, régi-régi fotókkal színesített helytörténteti munka a Szászföld egyik legjelentősebb városáról. Nagyenyed neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.

A könyv áttekinthető és könnyen elsajátítható módon összefoglalja az alapvető elméleti ismereteket, és változatos gyakorlatsorokkal fejleszti a gyerekek irodalmi és nyelvi képességeit. A munka egésze önálló és kreatív gondolkodásra, értő esztétikai és nyelvhasználati magatartásra nevel.

A diákoknak szánt történelmi olvasókönyv a 1848-49-es szabadságharc legfontosabb pillanatait, hőseit, mártírjait, nótáit, verseit, ruháit, jelképeit mutatja be. Tudjuk, minden népnek, nemzetnek vannak szent ünnepei.  Nekünk, magyaroknak március tizenötödike a legszentebb, hiszen 1848-ban ezen a napon hozták nyilvánosságra a márciusi ifjak a Tizenkét pontot és Petőfi halhatatlan költeményét, a Nemzeti dalt...bővebben

A természetjárás, mint ismeretes a legszebb és legnemesebb sport, hisz szabad levegőn zajlik, nem sportpályákon vagy zárt csarnokokban. A turistának nincs ellenfele, akit le kellene győzni, minden turista legyen a természet barátja, ugyanakkor tudnia kell, hogy a természetjárás több ismeretet, lelki tartalmat és élményt biztosít a résztvevőknek, mint az összes más sport együttvéve (Tulogdy János). Kolozsvár környékének kirándulóhelyei már a múlt században kedveltek és ismertek voltak.

Egy húszas éveiben járó fiatal pár, néha a kisgyerekük is, egy autó, egy kamera és egy fényképezőgép... némi kalandvágy és máris kezdődhet egy háromhetes kastélytúra. A cél: az erdélyi világi épített örökség legértékesebb műemlékeinek körbejárása és rövid bemutatása írott és vizuális nyelven is. A két „kalandor” filmes-fotós szakember, tehát nem képzett történész, mégis az utazás, az épületekkel, jelenlegi állapotukkal és lakóikkal való szembesülés során sikerült egy sajátos képet kialakítaniuk arról a helyzetről, amely meghatározza épített örökségünk sorsát és a mai társadalom viszonyulását a múlt értékeihez. (Orbán Zsolt)

A kötet az 1927-ben Brassóban született, Erdélyben nevelkedett és Magyarországon alkotó Sánta Ferenc válogatott novelláit tartalmazza.Isten a szekéren címmel és jelen tartalommal eloször 1970-ben jelentek meg. Változatlan formában közöljük mi is, még akkor is, ha más korban, más helyen és gyökeresen más történelmi körülmények között élünk, s idoközben az irodalom szerepe is átértékelodött.

Kolozsvár évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is.

Talán nem csak Erdélynek, hanem Európának is legrégebbi, ma is működő sírkertje a 429 éves Házsongárdi temető. Neve fogalom Kolozsváron túl mindenütt, ahol magyarok élnek. Egy város, egy országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre, Erdély kiemelkedő személyiségeinek panteonja.

A háztartás fáradságos munka, de ugyanakkor állandó örömforrás is. A közös ebéd vagy vacsora a családot, közösséget összetartó erő. Azt szeretném, ha ebből a rendhagyó recepteskönyvből az olvasó észrevenné az írások szerzőinek és a receptek összeállítójának azt a szándékát, hogy az étkekre úgy tekintsenek, mint a szeretetnek különleges megnyilvánulási formájára...bővebben

"Áprily Lajos költő, műfordító, ekkoriban már a budapesti Baár-Madas Kollégium igazgató-tanára, 1936 nyarán néhány, az irodalomra fogékony, frissen érettségizett tanítványát erdélyi jutalomkirándulásra invitálta. Természeti csodák és barátságos emberek, beszélgetés, vershallgatás és versmondás, nevetés nyáridejébe kalauzolta a fiatalokat, akik általa Reményik Sándor, Kós Károly, Olosz Lajos vendégeivé-olvasóivá, egy poétikus Erdély barátaivá lettek. E rendkívüli nyár élménytartalmait naplók, levelek, fényképek felkutatásával szerkesztette irodalomtörténeti, magyarságismereti dokumentumregénnyé Hantz Lám Irén. " (Egyed Emese)

A portrékészítőnek nincs más választása, mint hogy az igazi arc megtalálását tűzze ki céljául – természetesen azét az arcét, amilyennek ő és csakis ő látja azt, akit lefest. Paulovics László is a megrajzolt erdélyi művészek, értelmiségiek igazi arcát keresi, támpontként pedig a legváltozatosabb segédeszközöket hívja segítségül. Tárgyakat és szövegeket illeszt gyakran az arcok mellé, voltaképpen az arcokba. Azt sugallja, hogy ezek az arcok elválaszthatatlanok azoktól a mondatoktól, amelyek által gyarapodott a magyar kultúra, és amelyek – Székely János szavaival szólva – hiányoznának a világból, ha ők ki nem mondták, le nem írták volna azokat. (Balázs Imre József)...bővebben

Van Európának egy semmi más tájhoz nem hasonlítható része, ez a Keleti- és Déli-Kárpátok, valamint az Erdélyi-szigethegység ősi masszívumai által határolt „tündérkert” – Erdély. Ez a „bérces hazá”-nak is nevezett országrész táji önállóságát, jellegzetes arculatát mindenekelőtt földtani szerkezetének, domborzatának és zártságának köszönheti...bővebben

A szerző ismeretterjesztő formában mutatja be rajzokkal kísérve a csodálatos madárvilágot, amely körülvesz bennünket. Több tucat madárfajról tudhatjuk meg szokásait, hogy hol lelhetőek fel, mi a táplálékuk, s milyen egyéb szokásaik vannak. Diákoknak és érdeklődő felnőtteknek egyaránt ajánljuk a kiadványt.

Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án született Kolozsváron. A Református Kollégiumban érettségizett. A Ferencz József Tudományegyetem jogi karára iratkozik, de jogi előadásokon kívül filozófiát is hallgat. Első írásai 1914-től jelennek meg a Dobsina és vidéke című lapban. Első kötete, a Fagyöngyök 1918-ban kerül az olvasók kezébe. 1921-től haláláig (1941) szerkeszti a Pásztortűz című irodalmi, művészeti és társadalompolitikai hetilapot, amely az akkori erdélyi magyar szellemi élet jelentős fóruma volt...bővebben

A verseket válogatta és a kötetet szerkesztette: Hantz-Lám Irén Áprily Lajost a Trianon utáni magyar irodalom egyik legjelesebb erdélyi képviselőjeként tartják számon. A kisebbségi sors megtapasztalása után 1929-ben úgy határoz, hogy Kolozsvárról Budapestre távozik, elfogadja a Baár-Madas Református Leánygimnázium igazgatói székét. Súlyos döntés. Elhagyni a szülőföldet, barátokat, az erdélyi magyar értelmiségiekből álló kört, amelynek aktív tagja volt húsz éven keresztül...bővebben

Gottlieb Rózsa elsősorban festő és nem másodsorban író. A Kölnben élő művésznő több kötet szerzője, legutóbb ez a kilenc évtizedet felölelő önéletírása. De a kötet a túlélés története is, az optimizmus története. Olyan önéletírás, amelyben a nő és szerepe a fontos. Mert élete, vándorlásai - Nagyvárad, Marosvásárhely, Budapest, Bukarest, Csernovic, Kolozsvár és Köln - során a szerző számos szerepet magára öltött...bővebben